Míg a Magyar Királyság nyugati részein a XVII–XVIII. században megjelentek a barokk stílusú Szentháromság-szobrok, addig az alföldi és tiszántúli térségben, így tájunkon is csak a XIX. század második ...
Eredetileg csendőrlaktanyának épült 1905-ben. Még 1903-ban elhatározták, hogy laktanyát építenek a lovas csendőröknek, akik addig csak szükség esetén, ideiglenesen ruccantak ki a zentai laktanyájukból. A tervszerű fejlesztés eredménye volt a csendőrlaktanya, amelyet közel egy időben követett a plébánialak felépítése, majd egy évre rá a postaügynökség létrehozása. Tornyos faluvá, komoly tanyaközponttá válásának ékes bizonyítéka. A régi iskola mellé történő felépítéséhez ötvenezer elsőrendű és hetvenezer másodrendű téglát használtak. A kivitelezéssel Baráth Lukácsot és társait bízták meg. Endrei Soma zentai városi mérnök tervei alapján készült. Öt nagyobb helyiség, kettő mellékhelyiség és két folyosó alkotja. A későbbiekben megváltozott a rendeltetése és közigazgatási funkciót látott el. Jelenleg ez az épület ad otthont a Helyi Közösség tanácsa irodájának, a Zentai Közigazgatás anyakönyvi hivatala kihelyezett irodájának, valamint egy elkülönített szárnyban a Szerb Posta hivatali helyiségei helyezkednek el.
Javaslattevő: Matykó Árpád
Jelentősége az épületnek a közigazgatási funkciójában merül ki. Sajnos nem került műemlékvédelem alá, mivel az idők folyamán már végeztek rajta átalakítási munkálatokat. Értékét és egyben érdekessé is az a tény teszi, hogy tervezője Endrei Soma, a zentai városi építész, aki nevéhez nem más, mint a Zentai Színház dísztermének belső tervezése kötődik.
Valkay Zoltán: Zenta építészete, 2007.
Míg a Magyar Királyság nyugati részein a XVII–XVIII. században megjelentek a barokk stílusú Szentháromság-szobrok, addig az alföldi és tiszántúli térségben, így tájunkon is csak a XIX. század második ...
Topolya legimpozánsabb épülete, a Sarlós Boldogasszonyról elnevezett római katolikus templom 1906 óta áll a hívek szolgálatában. A templom ugyanazon a dombon helyezkedik el, amelyen a XVIII. század ...
Pavković Savka 1921-ben született Horvátországban. Még kisgyermekként, hathetes korában szüleivel Csantavérre költözött. Itt egy nagyutcai házban laktak fél évig, ezután földet kaptak a csantavéri pus ...