„A libatoll üreges részéből levágunk 7-8 cm darabot. Ez a puskacső. Keményfa ágából tolót készítünk. Ennek hosszabbnak kell lennie a libatollcsőtől és könnyen járni a csőben. Működési elve hasonló a b ...
Dr. Berényi János Emlékház
Bemutatás:
Dr. Berényi János (1954–2015) növénynemesítő és növénygenetikus, egyetemi tanár, a Tordaiak Klubjának titkára, majd elnöke volt. Nevéhez fűződik több mint 38 növény sikeres nemesítése. Sokat foglalkozott az alternatív növények kutatásával, közülük is legszívesebben a tökökkel. Többek között a nagykikindai töknapok főszervezője is volt.
Szülői házát Tordán 2016-ban emlékházzá alakították, ahol olyan gyűjteményeket mutatnak be, amelyek hűen tükrözik a kutató tevékenységét, munkásságát, szakterületét. Megtekinthető gazdag tök- és maggyűjteménye, valamint a világ minden tájáról beszerzett, egyedülálló seprűgyűjteménye is. Egyúttal egy úgynevezett tordai tisztaszobát is kialakítottak, ahol a szülői házban használt régi bútorok és tárgyak várják az ide látogatókat. Az emlékház különlegessége a multimediális szoba, ahonnan távoktatás, tanácskozások is folyhatnak. Az emlékház egész évben nyitva tart. Az emlékházat az örökösök jóváhagyásával a Tordaiak Klubja működteti.
Indoklás:
Dr. Berényi János elismert növénynemesítő szakember, tanár szülőfaluja Torda volt, illetve és nem csak a szülőfaluja, mivel haláláig az itt található szülői ház címére volt bejelentkezve. A szülői házat 2016-ban alakította emlékházzá a Tordaiak Klubja. Az ötletgazdák úgy vélték, dr. Berényi János olyan „kincseket” gyűjtött össze élete során, amelyeket érdemes megmutatni az utókornak. Az emlékház a falu egyik jellegzetessége, hiszen sem Tordán, sem a környéken nincsen más, ehhez hasonló létesítmény.
Kapcsolat az értékhez:
Torontáltorda Alapítvány
23214 Torda, Tito Marsall u. 1.
Telefon: +38123831-020
Mob: +381 63 458 014
E-mail: mztorda@gmail.com
Források listája:
http://www.torda.rs/
Kónya-Kovács Otília: Emlékházzá avatták dr. Berényi János szülőházát (https://hetnap.rs/cikk/Emlekhazza-avattak-dr-Berenyi-Janos-szulohazat-26941.html)
Magyar struccnak is szokták hívni, bár nem rokona az afrikai szavannák nagy testű futómadarának, de alakjával, izmos, futó lábaival és életmódjával valóban hasonlít rá. Leginkább a tyúkfélékre hasonlí ...
A doroszlói népviselet a fiatalabb magyar népviseletek közé tartozik. A falu török utáni újratelepítése az 1752. évben kezdődött meg dunántúli magyarokkal. Legtöbbjük Tolna megyéből érkezett, de jötte ...
