– Mikor és miért döntött úgy, hogy gyermekorvos lesz? – Már gyermekkoromban tudtam, hogy gyógyítással szeretnék foglalkozni. Mikor elérkezett a pályaválasztás ideje a nyolcadik osztályban, a középi ...
Dr. Berényi János (1954–2015) növénynemesítő és növénygenetikus, egyetemi tanár, a Tordaiak Klubjának titkára, majd elnöke volt. Nevéhez fűződik több mint 38 növény sikeres nemesítése. Sokat foglalkozott az alternatív növények kutatásával, közülük is legszívesebben a tökökkel. Többek között a nagykikindai töknapok főszervezője is volt.
Szülői házát Tordán 2016-ban emlékházzá alakították, ahol olyan gyűjteményeket mutatnak be, amelyek hűen tükrözik a kutató tevékenységét, munkásságát, szakterületét. Megtekinthető gazdag tök- és maggyűjteménye, valamint a világ minden tájáról beszerzett, egyedülálló seprűgyűjteménye is. Egyúttal egy úgynevezett tordai tisztaszobát is kialakítottak, ahol a szülői házban használt régi bútorok és tárgyak várják az ide látogatókat. Az emlékház különlegessége a multimediális szoba, ahonnan távoktatás, tanácskozások is folyhatnak. Az emlékház egész évben nyitva tart. Az emlékházat az örökösök jóváhagyásával a Tordaiak Klubja működteti.
Dr. Berényi János elismert növénynemesítő szakember, tanár szülőfaluja Torda volt, illetve és nem csak a szülőfaluja, mivel haláláig az itt található szülői ház címére volt bejelentkezve. A szülői házat 2016-ban alakította emlékházzá a Tordaiak Klubja. Az ötletgazdák úgy vélték, dr. Berényi János olyan „kincseket” gyűjtött össze élete során, amelyeket érdemes megmutatni az utókornak. Az emlékház a falu egyik jellegzetessége, hiszen sem Tordán, sem a környéken nincsen más, ehhez hasonló létesítmény.
Torontáltorda Alapítvány
23214 Torda, Tito Marsall u. 1.
Telefon: +38123831-020
Mob: +381 63 458 014
E-mail: mztorda@gmail.com
http://www.torda.rs/
Kónya-Kovács Otília: Emlékházzá avatták dr. Berényi János szülőházát (https://hetnap.rs/cikk/Emlekhazza-avattak-dr-Berenyi-Janos-szulohazat-26941.html)
– Mikor és miért döntött úgy, hogy gyermekorvos lesz? – Már gyermekkoromban tudtam, hogy gyógyítással szeretnék foglalkozni. Mikor elérkezett a pályaválasztás ideje a nyolcadik osztályban, a középi ...
Zenta művelődési életének kezdete a XIX. század első évtizedeire tehető, amikor a földművelés, a gabonakereskedelem és az iparos társadalom fejlődése, valamint a város több 10 ezer holdas birtoka megf ...
PLEITZ FERENC PÁL (FRANZ PAUL PLEITZ) BÁNÁT ELSŐ (IGAZI) NYOMDÁSZA (1847) Az első igazi nyomdász volt a mai szerbiai Bánát területén, aki a lapkiadásban is úttörő munkát végzett: ő volt az első lapki ...