Lassan tiz éve annak, hogy megszületett az a gondolat, hogy Kúlán meg kellene szervezni egy olyan rendezvényt, ahol egy csokorba tudnánk kötni a magyar hagyományokat, szokásokat. Környezetünkben óriás ...
A tornyosi Magyarok Nagyasszonya-templomot 1901. szeptember 9-én szentelték fel. A templom hossza 34,75 méter, szélessége 12,75 méter, magassága 47 méter, négytraverzes, ötszög záródású, neoromán stílusú. Tervezője Kikinday Aladár érseki főmérnök, a munkálatok kivitelezésével pedig ifj. Temesváry Sándor zentai vállalkozót bízták meg. Az építésre szánt összeget országos gyűjtésből fedezték. A Legnagyobb adományozó dr. Császka György kalocsai érsek volt, aki ebben az évben ünnepelte ötvenéves papi szolgálatát. Nagyobb összeggel járult még hozzá az építéshez a Vallás- és közoktatásügyi Minisztérium, özv. Parcsetich Félixné, Majorosy János kalocsai segédpüspök, Lengyel Dániel és Rudics Gergely helyi nagygazdák, valamint a helyi szorgalmas szállási nép készítette el a szükséges téglamennyiséget, továbbá a napszámot és a fuvart is vállalták. Érdekességként meg lehet említeni, hogy a házi pénztárából még I. Ferenc József magyar király is hozzájárult az építési költségek fedezéséhez. Akár kuriózumnak is vehető vasbeton boltíveit az ismert szabadkai vállalkozó Morvai Novák Károly állította be. A padokat Tóth Abonyi Lukács gyártotta le. Az oltárt a Csanád egyházmegyei oltárépítő műipari intézet készítette. A templom orgonája 1825-ből származik, Walter Tamás temesvári orgonakészítő munkáját dicséri. A leégett zentai Szent István templomból mentették át és építették be özv. Svukenik Jánosné szegedi orgonagyáros és munkatársai jóvoltából 1913-ban. A templom belső festését Lohr Ferenc és Tary Lajos budapesti akadémiai festőművészek készítették 1914-ben, magyaros szecessziós stílusban, ezáltal Bácska egyik legszebb templomává varázsolták a tornyosit. A templom két vitrázsképét Ligeti Sándor budapesti intézete készítette 1914-ben, míg az oldalági ablakok képei a szintén jó nevű Zsellér Imre üvegfestő művei 1917-ből.
A templombúcsú október második vasárnapján van. Az itt szolgáló plébánosok névsora: Csóti János (1906–1925), Szvoboda Lajos (1925–1971), Gyetvai Imre (1971–2012), Kara Nándor (2012–2016) és Baráth Gábor (2016– ). A templom műemlék, a szabadkai székhelyű Községközi Műemlékvédelmi Intézet védelme alatt áll.
Javaslattevő: Matykó Árpád
A tornyosi templom vajdasági viszonylatban is előkelő helyet foglal el a szecessziós stílusú belső festése szempontjából, és művészien festett vitrázsablakai is különlegesek. Építésekor újításnak számítottak a vasbeton boltívei. Értékét növeli, hogy az országos összefogás mellett a helyi lakosság is önzetlen módon kivette a részét a felépítésében.
24352 Tornyos (Tornjoš), Nagy sor (Veliki šor) 9.
Tel.: +38162784655
https://www.facebook.com/MagyarokNagyasszonyaPlebaniatemplomTornyos/
Valkay Zoltán: Zenta építészete, 2007.
Matykó Árpád: Az a falu nagy volt / Illa villa magna erat (Tornyos története), 2017.
Gyetvai Imre, Tari László: A 100 éves tornyosi templom jubileumára, 2001.
Lassan tiz éve annak, hogy megszületett az a gondolat, hogy Kúlán meg kellene szervezni egy olyan rendezvényt, ahol egy csokorba tudnánk kötni a magyar hagyományokat, szokásokat. Környezetünkben óriás ...
A plébániapalota, Zenta főterének egyik meghatározó épülete Berzenczey Domokos városi főépítész tervei alapján épült 1907 és 1909 között neoreneszánsz jegyekkel kevert neobarokk stílusban. Az épüle ...
Beretka család, Blazsanik Sándor zenekara és Rabóckai János bandája. Ők mind Óbecse múlt századból ránk maradt zenei hagyatékának jelentős, ám nem egyedüli képviselői. Óbecsét a 1900-as években a zene ...