A tornyosi Magyarok Nagyasszonya-templom

Települési érték

épített környezet

2019-11-04


Bemutatás:


A tornyosi Magyarok Nagyasszonya-templomot 1901. szeptember 9-én szentelték fel. A templom hossza 34,75 méter, szélessége 12,75 méter, magassága 47 méter, négytraverzes, ötszög záródású, neoromán stílusú. Tervezője Kikinday Aladár érseki főmérnök, a munkálatok kivitelezésével pedig ifj. Temesváry Sándor zentai vállalkozót bízták meg. Az építésre szánt összeget országos gyűjtésből fedezték. A Legnagyobb adományozó dr. Császka György kalocsai érsek volt, aki ebben az évben ünnepelte ötvenéves papi szolgálatát. Nagyobb összeggel járult még hozzá az építéshez a Vallás- és közoktatásügyi Minisztérium, özv. Parcsetich Félixné, Majorosy János kalocsai segédpüspök, Lengyel Dániel és Rudics Gergely helyi nagygazdák, valamint a helyi szorgalmas szállási nép készítette el a szükséges téglamennyiséget, továbbá a napszámot és a fuvart is vállalták. Érdekességként meg lehet említeni, hogy a házi pénztárából még I. Ferenc József magyar király is hozzájárult az építési költségek fedezéséhez. Akár kuriózumnak is vehető vasbeton boltíveit az ismert szabadkai vállalkozó Morvai Novák Károly állította be. A padokat Tóth Abonyi Lukács gyártotta le. Az oltárt a Csanád egyházmegyei oltárépítő műipari intézet készítette. A templom orgonája 1825-ből származik, Walter Tamás temesvári orgonakészítő munkáját dicséri. A leégett zentai Szent István templomból mentették át és építették be özv. Svukenik Jánosné szegedi orgonagyáros és munkatársai jóvoltából 1913-ban. A templom belső festését Lohr Ferenc és Tary Lajos budapesti akadémiai festőművészek készítették 1914-ben, magyaros szecessziós stílusban, ezáltal Bácska egyik legszebb templomává varázsolták a tornyosit. A templom két vitrázsképét Ligeti Sándor budapesti intézete készítette 1914-ben, míg az oldalági ablakok képei a szintén jó nevű Zsellér Imre üvegfestő művei 1917-ből.

A templombúcsú október második vasárnapján van. Az itt szolgáló plébánosok névsora: Csóti János (1906–1925), Szvoboda Lajos (1925–1971), Gyetvai Imre (1971–2012), Kara Nándor (2012–2016) és Baráth Gábor (2016– ). A templom műemlék, a szabadkai székhelyű Községközi Műemlékvédelmi Intézet védelme alatt áll.

Javaslattevő: Matykó Árpád

Indoklás:


A tornyosi templom vajdasági viszonylatban is előkelő helyet foglal el a szecessziós stílusú belső festése szempontjából, és művészien festett vitrázsablakai is különlegesek. Építésekor újításnak számítottak a vasbeton boltívei. Értékét növeli, hogy az országos összefogás mellett a helyi lakosság is önzetlen módon kivette a részét a felépítésében.

Kapcsolat az értékhez:


24352 Tornyos (Tornjoš), Nagy sor (Veliki šor) 9.

Tel.: +38162784655

https://www.facebook.com/MagyarokNagyasszonyaPlebaniatemplomTornyos/

Források listája:

Valkay Zoltán: Zenta építészete, 2007.

Matykó Árpád: Az a falu nagy volt / Illa villa magna erat (Tornyos története), 2017.

Gyetvai Imre, Tari László: A 100 éves tornyosi templom jubileumára, 2001.

2016-02-09

kulturális örökség


Az 1764. évi madéfalvi történések, a „siculicidium” (székelyölés) utáni években a csíki, háromszéki és aranyosszéki falvakból elmenekült lakosságból, a ma már Romániához és Ukrajnához tartozó Bukovina ...

2016-01-14

kulturális örökség | Bajsa


Bajsán, az észak-bácskai kis faluban 2004-ben alakult meg az Etno Hagyományápoló Kézművesek Köre. Az egyesület célja a mintegy 2300 lakosú, több nemzetiségű (magyarok 65%, szerbek 17%, szlovákok 6% és ...

2016-02-18

agrár- és élelmiszergazdaság


A vajalja a tejtermék zsiradékának (a tej föléből, esetenként magából a vajból) liszttel való berántásával készült étel. A vajalja terminus mellett a sült vaj kifejezés lényegesen tágabb környezetben ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával