Az első Gyöngyösbokrétát 1936. június 14-én tartották meg a gombosi Gazdakör szervezésében az aratóünnepség és a gazdanap részeként. Doroszló, Kupuszina és Szilágyi néptánccsoportjai szebbnél szebb ko ...
A tornyosi Magyarok Nagyasszonya-templomot 1901. szeptember 9-én szentelték fel. A templom hossza 34,75 méter, szélessége 12,75 méter, magassága 47 méter, négytraverzes, ötszög záródású, neoromán stílusú. Tervezője Kikinday Aladár érseki főmérnök, a munkálatok kivitelezésével pedig ifj. Temesváry Sándor zentai vállalkozót bízták meg. Az építésre szánt összeget országos gyűjtésből fedezték. A Legnagyobb adományozó dr. Császka György kalocsai érsek volt, aki ebben az évben ünnepelte ötvenéves papi szolgálatát. Nagyobb összeggel járult még hozzá az építéshez a Vallás- és közoktatásügyi Minisztérium, özv. Parcsetich Félixné, Majorosy János kalocsai segédpüspök, Lengyel Dániel és Rudics Gergely helyi nagygazdák, valamint a helyi szorgalmas szállási nép készítette el a szükséges téglamennyiséget, továbbá a napszámot és a fuvart is vállalták. Érdekességként meg lehet említeni, hogy a házi pénztárából még I. Ferenc József magyar király is hozzájárult az építési költségek fedezéséhez. Akár kuriózumnak is vehető vasbeton boltíveit az ismert szabadkai vállalkozó Morvai Novák Károly állította be. A padokat Tóth Abonyi Lukács gyártotta le. Az oltárt a Csanád egyházmegyei oltárépítő műipari intézet készítette. A templom orgonája 1825-ből származik, Walter Tamás temesvári orgonakészítő munkáját dicséri. A leégett zentai Szent István templomból mentették át és építették be özv. Svukenik Jánosné szegedi orgonagyáros és munkatársai jóvoltából 1913-ban. A templom belső festését Lohr Ferenc és Tary Lajos budapesti akadémiai festőművészek készítették 1914-ben, magyaros szecessziós stílusban, ezáltal Bácska egyik legszebb templomává varázsolták a tornyosit. A templom két vitrázsképét Ligeti Sándor budapesti intézete készítette 1914-ben, míg az oldalági ablakok képei a szintén jó nevű Zsellér Imre üvegfestő művei 1917-ből.
A templombúcsú október második vasárnapján van. Az itt szolgáló plébánosok névsora: Csóti János (1906–1925), Szvoboda Lajos (1925–1971), Gyetvai Imre (1971–2012), Kara Nándor (2012–2016) és Baráth Gábor (2016– ). A templom műemlék, a szabadkai székhelyű Községközi Műemlékvédelmi Intézet védelme alatt áll.
Javaslattevő: Matykó Árpád
A tornyosi templom vajdasági viszonylatban is előkelő helyet foglal el a szecessziós stílusú belső festése szempontjából, és művészien festett vitrázsablakai is különlegesek. Építésekor újításnak számítottak a vasbeton boltívei. Értékét növeli, hogy az országos összefogás mellett a helyi lakosság is önzetlen módon kivette a részét a felépítésében.
24352 Tornyos (Tornjoš), Nagy sor (Veliki šor) 9.
Tel.: +38162784655
https://www.facebook.com/MagyarokNagyasszonyaPlebaniatemplomTornyos/
Valkay Zoltán: Zenta építészete, 2007.
Matykó Árpád: Az a falu nagy volt / Illa villa magna erat (Tornyos története), 2017.
Gyetvai Imre, Tari László: A 100 éves tornyosi templom jubileumára, 2001.
Az első Gyöngyösbokrétát 1936. június 14-én tartották meg a gombosi Gazdakör szervezésében az aratóünnepség és a gazdanap részeként. Doroszló, Kupuszina és Szilágyi néptánccsoportjai szebbnél szebb ko ...
Kovács Huszka Ferenc közösségszervező és tudományos tevékenysége Kovács Huszka Ferenc 1869. január 28-án született Óbecsén, s kiváló tehetsége és szorgalma eredményeként a kalocsai jezsuita főgimná ...
A város múltját és építészeti jellegzetességeit leghívebben tükröző utcában ma is főleg gazdasági-kereskedelmi célokat szolgáló létesítmények sorakoznak. A kisméretű, keskeny, de saját arculattal és t ...