Bácskossuthfalván a Posta utca 2. szám alatt található az egykori Schreier ház. A felújított épület utca felőli része ma Emlékházként működik. Itt látható a helytörténeti gyűjtemény, amely a falusi él ...
A tornyosi Rudics-kereszt
Bemutatás:
A századfordulón Tornyos vagyonosabb földbirtokosai közé tartozó Rudics család 1885-ben egy szép, vörösmárvány keresztet emeltetett a saját szállása előtt a régi Óbecse–Szabadkai országúton, mely ma a Csantavérre vezető út. Az emlékmű karbantartási céljaira 50 osztrák forintot tett le alapítványként a zentai Szent István plébánia pénztárában 1885. november 19-én. A talapzaton lévő felirat a következő:
Isten dicsőségére állíttatta
Rudics Gergely és neje, Kalmár Katalin
1885.
A márványkereszt a környékünkön egyedi kivitelezésű. A kereszt függőleges szárának alsó fele jól láthatóan kiszélesedik, melybe a feszületet faragó mester egy kis boltíves bemélyedést vájt, mely helyet ad egy Mária Szíve-szobornak. A 2020-as évben egy szélvihar a mellette levő fát gyökerestől kitépte, így a kereszt talapzata is megsérült. A falu önzetlen összefogásának köszönhetően az év végére már újraállították a keresztet és a megsérült, művészi kivitelezésű kovácsoltvas kerítés is a helyére került.
Indoklás:
A Rudics-kereszt, átvészelve az elmúlt közel 140 év viharait és törénelmi eseményeit, ma is büszke jelképe falunknak és egyben hitvallásunknak, üzenettel bír a falunkba érkezőknek. Finom kivitelezése méltán emeli vidékünk egyik legfigyelemreméltóbb szakrális emlékművei körébe. Értékét növeli, hogy sérülését követően sem hagyták a falubeliek elveszni, hanem a közös erőfeszítésnek hála, továbbra is ott őrködik az országút mellett.
Kapcsolat az értékhez:
Tornyos, Kosztolányi Dezső utca 75.
Források listája:
Vida János: Szakrális építmények és emlékművek Zentán, 2005.
Matykó Árpád: Az a falu nagy volt / Illa villa magna erat (Tornyos története), 2017.
Kovács Gergely az első világháború alatt hosszú időt töltött börtönben. Gyilkosságért ítélték el. A háború befejeztével azonban amnesztiát kapott és hazatérhetett szülőfalujába. Hálából a szabadulásá ...
Mezei Erzsébet képzőművész, grafikus, keramikus és pedagógus is egyben. Elmondása szerint, ha sorrendet kellene felállítani a felsoroltak között, akkor első helyen a tanítás állna. Amikor diplomált, n ...
