A bádogszelence története A falualapítás századik évfordulóján, 1886. szeptember 5-én a „községháza falába szürkemárvány emlékkő tétetett, az emlékkő háta megé” pedig cinbádog szelencébe zárva üzenet ...
A századfordulón Tornyos vagyonosabb földbirtokosai közé tartozó Rudics család 1885-ben egy szép, vörösmárvány keresztet emeltetett a saját szállása előtt a régi Óbecse–Szabadkai országúton, mely ma a Csantavérre vezető út. Az emlékmű karbantartási céljaira 50 osztrák forintot tett le alapítványként a zentai Szent István plébánia pénztárában 1885. november 19-én. A talapzaton lévő felirat a következő:
Isten dicsőségére állíttatta
Rudics Gergely és neje, Kalmár Katalin
1885.
A márványkereszt a környékünkön egyedi kivitelezésű. A kereszt függőleges szárának alsó fele jól láthatóan kiszélesedik, melybe a feszületet faragó mester egy kis boltíves bemélyedést vájt, mely helyet ad egy Mária Szíve-szobornak. A 2020-as évben egy szélvihar a mellette levő fát gyökerestől kitépte, így a kereszt talapzata is megsérült. A falu önzetlen összefogásának köszönhetően az év végére már újraállították a keresztet és a megsérült, művészi kivitelezésű kovácsoltvas kerítés is a helyére került.
A Rudics-kereszt, átvészelve az elmúlt közel 140 év viharait és törénelmi eseményeit, ma is büszke jelképe falunknak és egyben hitvallásunknak, üzenettel bír a falunkba érkezőknek. Finom kivitelezése méltán emeli vidékünk egyik legfigyelemreméltóbb szakrális emlékművei körébe. Értékét növeli, hogy sérülését követően sem hagyták a falubeliek elveszni, hanem a közös erőfeszítésnek hála, továbbra is ott őrködik az országút mellett.
Tornyos, Kosztolányi Dezső utca 75.
Vida János: Szakrális építmények és emlékművek Zentán, 2005.
Matykó Árpád: Az a falu nagy volt / Illa villa magna erat (Tornyos története), 2017.
A bádogszelence története A falualapítás századik évfordulóján, 1886. szeptember 5-én a „községháza falába szürkemárvány emlékkő tétetett, az emlékkő háta megé” pedig cinbádog szelencébe zárva üzenet ...
Az egyházaskéri templom falán, Bogdán József, a falu egyetlen helyben lakó plébánosának törekvései révén, 1997-ben egy márványtáblát helyeztek el, ahol azóta, évente ünnepség keretében Kálmány Lajos f ...
Bácsfeketehegy település 1785-ös Kunhegyesről érkező kun származású magyar református családokkal történő újjátelepülését követően újból élet fakad a török pusztítást követő több évszázados pusztaságo ...