A bajsai Préló egy hagyomány, a régi vendégeskedések hangulatának felelevenítése. Régen, a téli időszakban a családok vendégeskedni mentek a rokonokhoz. A háziasszony kemencében sült zsíros lepénnyel ...
A századfordulón Tornyos vagyonosabb földbirtokosai közé tartozó Rudics család 1885-ben egy szép, vörösmárvány keresztet emeltetett a saját szállása előtt a régi Óbecse–Szabadkai országúton, mely ma a Csantavérre vezető út. Az emlékmű karbantartási céljaira 50 osztrák forintot tett le alapítványként a zentai Szent István plébánia pénztárában 1885. november 19-én. A talapzaton lévő felirat a következő:
Isten dicsőségére állíttatta
Rudics Gergely és neje, Kalmár Katalin
1885.
A márványkereszt a környékünkön egyedi kivitelezésű. A kereszt függőleges szárának alsó fele jól láthatóan kiszélesedik, melybe a feszületet faragó mester egy kis boltíves bemélyedést vájt, mely helyet ad egy Mária Szíve-szobornak. A 2020-as évben egy szélvihar a mellette levő fát gyökerestől kitépte, így a kereszt talapzata is megsérült. A falu önzetlen összefogásának köszönhetően az év végére már újraállították a keresztet és a megsérült, művészi kivitelezésű kovácsoltvas kerítés is a helyére került.
A Rudics-kereszt, átvészelve az elmúlt közel 140 év viharait és törénelmi eseményeit, ma is büszke jelképe falunknak és egyben hitvallásunknak, üzenettel bír a falunkba érkezőknek. Finom kivitelezése méltán emeli vidékünk egyik legfigyelemreméltóbb szakrális emlékművei körébe. Értékét növeli, hogy sérülését követően sem hagyták a falubeliek elveszni, hanem a közös erőfeszítésnek hála, továbbra is ott őrködik az országút mellett.
Tornyos, Kosztolányi Dezső utca 75.
Vida János: Szakrális építmények és emlékművek Zentán, 2005.
Matykó Árpád: Az a falu nagy volt / Illa villa magna erat (Tornyos története), 2017.
A bajsai Préló egy hagyomány, a régi vendégeskedések hangulatának felelevenítése. Régen, a téli időszakban a családok vendégeskedni mentek a rokonokhoz. A háziasszony kemencében sült zsíros lepénnyel ...
Az első Gyöngyösbokrétát 1936. június 14-én tartották meg a gombosi Gazdakör szervezésében az aratóünnepség és a gazdanap részeként. Doroszló, Kupuszina és Szilágyi néptánccsoportjai szebbnél szebb ko ...
A tatárjárást (1241/42) követően megkezdődött az ország újjáépítése, amely minden bizonnyal Dombót is érintette, hisz nevének első levéltári említése 1237-ből származik, amikor a IV. Béla alapította b ...