"A főtér felől a templomnak tartottunk. Végighaladtunk a parkon. Az öreg gimnáziumi hittanárunk ott ült a rendes padján, egy könyv olvasásába merülve. Köszöntünk neki. Barátságosan integetett. Azután ...
A századfordulón Tornyos vagyonosabb földbirtokosai közé tartozó Rudics család 1885-ben egy szép, vörösmárvány keresztet emeltetett a saját szállása előtt a régi Óbecse–Szabadkai országúton, mely ma a Csantavérre vezető út. Az emlékmű karbantartási céljaira 50 osztrák forintot tett le alapítványként a zentai Szent István plébánia pénztárában 1885. november 19-én. A talapzaton lévő felirat a következő:
Isten dicsőségére állíttatta
Rudics Gergely és neje, Kalmár Katalin
1885.
A márványkereszt a környékünkön egyedi kivitelezésű. A kereszt függőleges szárának alsó fele jól láthatóan kiszélesedik, melybe a feszületet faragó mester egy kis boltíves bemélyedést vájt, mely helyet ad egy Mária Szíve-szobornak. A 2020-as évben egy szélvihar a mellette levő fát gyökerestől kitépte, így a kereszt talapzata is megsérült. A falu önzetlen összefogásának köszönhetően az év végére már újraállították a keresztet és a megsérült, művészi kivitelezésű kovácsoltvas kerítés is a helyére került.
A Rudics-kereszt, átvészelve az elmúlt közel 140 év viharait és törénelmi eseményeit, ma is büszke jelképe falunknak és egyben hitvallásunknak, üzenettel bír a falunkba érkezőknek. Finom kivitelezése méltán emeli vidékünk egyik legfigyelemreméltóbb szakrális emlékművei körébe. Értékét növeli, hogy sérülését követően sem hagyták a falubeliek elveszni, hanem a közös erőfeszítésnek hála, továbbra is ott őrködik az országút mellett.
Tornyos, Kosztolányi Dezső utca 75.
Vida János: Szakrális építmények és emlékművek Zentán, 2005.
Matykó Árpád: Az a falu nagy volt / Illa villa magna erat (Tornyos története), 2017.
"A főtér felől a templomnak tartottunk. Végighaladtunk a parkon. Az öreg gimnáziumi hittanárunk ott ült a rendes padján, egy könyv olvasásába merülve. Köszöntünk neki. Barátságosan integetett. Azután ...
Szent Anna vidékünk máig legtiszteltebb szentjei közé tartozik. Kultusza sokrétű, színes és változatos: az asszonyok oltalmazója (áldott állapotban lévők, magtalanok, női betegségekben szenvedők tekin ...
A csigatészta – más régiókban lúdgége, bordáslaska, gégetészta – elnevezését formájáról kapta. Készítésének gyakorlata elsősorban a reformátusok körében dívik – függetlenül jelenlegi letelepedési hely ...