Szalatornya a martonosi szállásokkal, Ostorak és Kőröspart nevekkel jelölt vidékekkel kerül együtt említésre a 19-20. században, a tanyavilág további gyarapodásával. Itt jelenik meg az első iskola is, ...
A századfordulón Tornyos vagyonosabb földbirtokosai közé tartozó Rudics család 1885-ben egy szép, vörösmárvány keresztet emeltetett a saját szállása előtt a régi Óbecse–Szabadkai országúton, mely ma a Csantavérre vezető út. Az emlékmű karbantartási céljaira 50 osztrák forintot tett le alapítványként a zentai Szent István plébánia pénztárában 1885. november 19-én. A talapzaton lévő felirat a következő:
Isten dicsőségére állíttatta
Rudics Gergely és neje, Kalmár Katalin
1885.
A márványkereszt a környékünkön egyedi kivitelezésű. A kereszt függőleges szárának alsó fele jól láthatóan kiszélesedik, melybe a feszületet faragó mester egy kis boltíves bemélyedést vájt, mely helyet ad egy Mária Szíve-szobornak. A 2020-as évben egy szélvihar a mellette levő fát gyökerestől kitépte, így a kereszt talapzata is megsérült. A falu önzetlen összefogásának köszönhetően az év végére már újraállították a keresztet és a megsérült, művészi kivitelezésű kovácsoltvas kerítés is a helyére került.
A Rudics-kereszt, átvészelve az elmúlt közel 140 év viharait és törénelmi eseményeit, ma is büszke jelképe falunknak és egyben hitvallásunknak, üzenettel bír a falunkba érkezőknek. Finom kivitelezése méltán emeli vidékünk egyik legfigyelemreméltóbb szakrális emlékművei körébe. Értékét növeli, hogy sérülését követően sem hagyták a falubeliek elveszni, hanem a közös erőfeszítésnek hála, továbbra is ott őrködik az országút mellett.
Tornyos, Kosztolányi Dezső utca 75.
Vida János: Szakrális építmények és emlékművek Zentán, 2005.
Matykó Árpád: Az a falu nagy volt / Illa villa magna erat (Tornyos története), 2017.
Szalatornya a martonosi szállásokkal, Ostorak és Kőröspart nevekkel jelölt vidékekkel kerül együtt említésre a 19-20. században, a tanyavilág további gyarapodásával. Itt jelenik meg az első iskola is, ...
A citerák formai-szerkezeti kutatása közben (amelyet 2006 óta folyamatosan végzek) kirajzolódott egy a Közép-Bácskára jellemző citeraváltozat. A kutatás céljára kidolgozott feltáró adatlapokon mintegy ...
Cs. Simon István élete Cs. Simon István vajdasági magyar író, költő és újságíró, aki 1942. október 19-én született a Terján elnevezésű kis észak-bánáti faluban, amelyet 1954-ben a hatóság szervei l ...