A tornyosi templom belső festése

Települési érték

épített környezet

2019-12-03


Bemutatás:


A tornyosi Magyarok Nagyasszonya-templomot 1901. szeptember 9-én szentelték fel. A templom hossza 34,75 méter, szélessége 12,75 méter, magassága 47 méter, négytraverzes, ötszög záródású, neoromán stílusú. A felépítését országos gyűjtés és a helyi lakosság önfeláldozó segédmunkája tette lehetővé. Kezdetben puritán módon oldották meg a festését, majd az orgona beállításával egyidejűleg kezdődött meg a templom belsejének kifestése, amelyre már előzőleg gyűjtést szerveztek. Az engedélyt az Érseki Hivatal még 1914. márciusában megadta, de csak április 28-án kezdődhettek el a munkálatok. Két kiváló művész lett kiválasztva, Lohr Ferenc és Tary Lajos, akik három segéddel láttak a munkának. Eredetileg 5.000 korona gyűlt össze, de a festőkkel végül 3.800 koronában egyeztek ki. Az állványokat Heitzman Antal gombosi fakereskedő készítette 660 koronáért. A festőművészek a munkájukat rendkívül pontos rajzok alapján végezték, élénk színeket használtak. A boltozatokra öt nagy díszes kép került. Az első a szentélyben az Oltáriszentség imádását hirdető festmény, melyen az Uralkodó Krisztus szerepel angyalai között. A hajó boltozatain három méter átmérőjű képeken a négy evangélista található jelképeivel. A szentélytől indulva Máté az első mögötte angyallal, Lukács a második fehér ökörrel, majd Márk következik az oroszlánnal és János zárja a sort egy sasábrázolással. Körül a falat a földszinten és a kóruson egyaránt 150-160 cm magasan olajfestékkel festették le, hogy a nép le ne koptassa a festést. A hajóban levő 4 freskó Lohr Ferenc műve, a szentély díszítése és fő képe pedig Tary Lajosé. Csóti János plébánosnak jó véleménye volt az ácsokról és a művészekről is. Lelkes katolikus férfiaknak nevezte őket és segédeiket is. Szerinte józan emberek voltak, akik a szent helyen, öntudatos, komoly munkát végeztek. A templom festésének befejeztével felkérték őket, hogy a plébánialakot is fessék ki, amelyet teljes ellátásért és 150 koronáért el is vállaltak.

A templom műemlék, a szabadkai székhelyű Községközi Műemlékvédelmi Intézet védelme alatt áll.

Javaslattevő: Matykó Árpád

Indoklás:


A tornyosi templom vajdasági viszonylatban is előkelő helyet foglal el a szecessziós stílusú belső festése szempontjából. A két festőművész, Lohr Ferenc és Tary Lajos kiváló munkája művészettörténeti szempontból is a tornyosi templomnak előkelő helyet biztosít. Ezáltal olyan „testvérei” lettek templomunknak mint pl. a Szépművészeti Múzeum reneszánsz terme, a bajai plébániatemplom, a kolozsvári és aradi minorita templomok, a kecskeméti nagytemplom és sok-sok más plébániatemplom szerte a Kárpát Medencében. 

Kapcsolat az értékhez:


Tornyos, Nagy sor 9., tel.: 062 784655, https://www.facebook.com/MagyarokNagyasszonyaPlebaniatemplomTornyos/

Források listája:

Valkay Zoltán: Zenta építészete, 2007.

Gajdos Melinda diplomadolgozata egyháztörténelemből, 2013.

Matykó Árpád: Az a falu nagy volt / Illa villa magna erat (Tornyos története), 2017.

2020-04-06

természeti környezet | Péterréve


A tölgyfasor Óbecse felől érkezve Péterréve bejárata előtt található a 102. számú, Óbecse–Ada–Zenta út két oldalán. Óbecse község területén, Vajdaság Autonóm Tartományban, Szerbiában. 12,3 km távolság ...

2016-12-13

természeti környezet


A Duna–Tisza-közi szikes tavak különleges kőzeti képződménye a réti mészkő, vagy népies elnevezésein darázskő, terméskő. Különösen a Dél-Alföld, így a Vajdaság szikeseire is jellemző egyedi kőzet, a F ...

2016-02-29

épített környezet | Ada


„Az adai római katolikus templom tornyához hasonlót máshol aligha látnak az emberek. Az átutazóban lévők úgy nézik, hogy nincs befejezve. Az adaiak azonban tudják, hogy be van fejezve, de azt már igaz ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával