A tornyosi templom belső festése

Települési érték

épített környezet

2019-12-03


Bemutatás:


A tornyosi Magyarok Nagyasszonya-templomot 1901. szeptember 9-én szentelték fel. A templom hossza 34,75 méter, szélessége 12,75 méter, magassága 47 méter, négytraverzes, ötszög záródású, neoromán stílusú. A felépítését országos gyűjtés és a helyi lakosság önfeláldozó segédmunkája tette lehetővé. Kezdetben puritán módon oldották meg a festését, majd az orgona beállításával egyidejűleg kezdődött meg a templom belsejének kifestése, amelyre már előzőleg gyűjtést szerveztek. Az engedélyt az Érseki Hivatal még 1914. márciusában megadta, de csak április 28-án kezdődhettek el a munkálatok. Két kiváló művész lett kiválasztva, Lohr Ferenc és Tary Lajos, akik három segéddel láttak a munkának. Eredetileg 5.000 korona gyűlt össze, de a festőkkel végül 3.800 koronában egyeztek ki. Az állványokat Heitzman Antal gombosi fakereskedő készítette 660 koronáért. A festőművészek a munkájukat rendkívül pontos rajzok alapján végezték, élénk színeket használtak. A boltozatokra öt nagy díszes kép került. Az első a szentélyben az Oltáriszentség imádását hirdető festmény, melyen az Uralkodó Krisztus szerepel angyalai között. A hajó boltozatain három méter átmérőjű képeken a négy evangélista található jelképeivel. A szentélytől indulva Máté az első mögötte angyallal, Lukács a második fehér ökörrel, majd Márk következik az oroszlánnal és János zárja a sort egy sasábrázolással. Körül a falat a földszinten és a kóruson egyaránt 150-160 cm magasan olajfestékkel festették le, hogy a nép le ne koptassa a festést. A hajóban levő 4 freskó Lohr Ferenc műve, a szentély díszítése és fő képe pedig Tary Lajosé. Csóti János plébánosnak jó véleménye volt az ácsokról és a művészekről is. Lelkes katolikus férfiaknak nevezte őket és segédeiket is. Szerinte józan emberek voltak, akik a szent helyen, öntudatos, komoly munkát végeztek. A templom festésének befejeztével felkérték őket, hogy a plébánialakot is fessék ki, amelyet teljes ellátásért és 150 koronáért el is vállaltak.

A templom műemlék, a szabadkai székhelyű Községközi Műemlékvédelmi Intézet védelme alatt áll.

Javaslattevő: Matykó Árpád

Indoklás:


A tornyosi templom vajdasági viszonylatban is előkelő helyet foglal el a szecessziós stílusú belső festése szempontjából. A két festőművész, Lohr Ferenc és Tary Lajos kiváló munkája művészettörténeti szempontból is a tornyosi templomnak előkelő helyet biztosít. Ezáltal olyan „testvérei” lettek templomunknak mint pl. a Szépművészeti Múzeum reneszánsz terme, a bajai plébániatemplom, a kolozsvári és aradi minorita templomok, a kecskeméti nagytemplom és sok-sok más plébániatemplom szerte a Kárpát Medencében. 

Kapcsolat az értékhez:


Tornyos, Nagy sor 9., tel.: 062 784655, https://www.facebook.com/MagyarokNagyasszonyaPlebaniatemplomTornyos/

Források listája:

Valkay Zoltán: Zenta építészete, 2007.

Gajdos Melinda diplomadolgozata egyháztörténelemből, 2013.

Matykó Árpád: Az a falu nagy volt / Illa villa magna erat (Tornyos története), 2017.

2016-01-21

épített környezet


Szabadka és Palics legjelentősebb századfordulós emlékei Komor Marcell (1868–1944) és Jakab Dezső (1864–1932) építészpáros nevéhez köthető. A két építész 1897-től közös tervezőirodában működik Budapes ...

2020-02-11

épített környezet | Kispiac


A keresztet a magyar állam állíttatta 1944-ben, a Szaniszló Iskola udvarában. Ugyanez évben adományozott egy nagyméretű szentképet is az iskolának, amely oltárképül szolgált. Mivel akkor még nem volt ...

2016-01-29

kulturális örökség


A citerák formai-szerkezeti kutatása közben (amelyet 2006 óta folyamatosan végzek) kirajzolódott egy a Közép-Bácskára jellemző citeraváltozat. A kutatás céljára kidolgozott feltáró adatlapokon mintegy ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával