Katona banda zenekar

Települési érték

kulturális örökség

2020-04-17


Bemutatás:


Az 1930-as évek elején a csókai földesúr, Léderer György tamburazenekart alapított azért, hogy helyi zenészei legyenek, akik megfelelő színvonalon muzsikálnak a kastély zenés estjein, vendégfogadásain. A zenekart a Katona fivérek (édestestvérek), Ferenc, József, Mihály, István és András alkották. A földesúr Zentáról fogadott zenetanárt, aki kezdetben a kastélyban kottaolvasásra és közös muzsikálásra tanította a fivéreket. A zenekar gyorsan tanult és rövid idő múlva már nemcsak a kastély, hanem a település zenei igényeinek is igyekezett megfelelni. Időközben József abbahagyta a muzsikálást, a terjányi (lőrincfalvi) származású Törköly Illés pedig csatlakozott a zenekarhoz, aki mindvégig együtt muzsikált a Katona fivérekkel. A kezdetekkor a zenekar vezetője Katona Ferenc volt, aki tamburaprímen muzsikált, de ő viszonylag korán elhunyt.

Bár a zenekar tagjai néha cserélgették hangszereiket, az 1950-es évektől az alábbi állandó fölállásban muzsikáltak:

Katona István – hegedű

Törköly Illés – basszprim, ének

Katona András – kontra

Katona Mihály – bőgő

Formailag ez egy hegedűvel gazdagított tamburazenekar, ugyanolyan mint a környékbeli parasztbandák, de a Katona banda zenéjében minden hang a helyén volt – azaz a bőgő nem csak a ritmust adta, hanem a megfelelő zenei alaphangot, a kontra pedig az erre épített akkordot. Tanúja voltam annak, hogy a kontrás Bandi bácsi bármelyik alaphangról el tudta játszani egy kiválasztott dal akkordfűzéseit.  

A kastélyban rendezett zenés esteken kívül zenés vígjátékokban, népszínművekben is muzsikáltak, valamint a település vendéglőiben rendezett bálakon, délutáni táncokon, és persze lakodalmakban is. Nem múlhatott el ünnepség Csókán a Katona banda muzsikája nélkül. A század derekán például minden május elsején egész nap muzsikáltak a parkban fölállított sátorban. Repertoárjuk sokszínű volt: a tánczene hagyományos formái (angolkeringő, valcer, tangó) mellett moderneket (foxtrott) is előadtak, népi táncokat (csárdás, kóló, polka, raspa), népdalokat, magyarnótákat, indulókat, operettrészleteket is muzsikáltak. Igen népszerűek voltak közel négy évtizeden keresztül.

Previous Next

Indoklás:


A Katona banda az 1930-as évektől kezdve négy évtizeden át kiszolgálta Csóka lakosainak zenei igényeit. Korrektül, megfelelő zenei színvonalon, ízlésesen. Kiművelt muzsikájuk bizonyára hozzájárult ahhoz, hogy településünkön a mai napig virágzik a népzenei, egyházzenei tevékenység, s Csóka több tehetséges énekest, zenészt adott közösségünknek.

Javaslattevő: Kónya Sándor

Források listája:

Cs. Simon István: A kontrás félálmában is muzsikált. In: Virulsz-e még, szülőföldem? Zenta, Dudás Gyula Múzeum- és Levéltárbarátok Köre, 1997. 54-55

Jegercsik Erika: Párválasztási és lakodalmi szokások alakulása Csókán az 1950-es évektől napjainkig. Szeged, 2019. Szakdolgozat ( Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék, Néprajz MA szak)

2016-03-22

épített környezet


A Vaskapu egy több mint 100 kilométer hosszú, több szakaszból álló szoros, a Déli-Kárpátok és a Szerb-érchegység közötti folyami szurdokvölgy. Szabályozása előtt a vízhozama és a vízsebessége erősen v ...

2016-02-01

kulturális örökség


Népi tánckincsünk legarchaikusabb fajtáját képezik a tavaszi termékenységi rítusokhoz kötődő, főleg a böjti időszak és a mulatság nélküli ünnepnapok lánykörtáncai (karikázók). A karikázók csoportjába ...

2023-12-13

kulturális örökség | Szaján


Varga József 1952. február 22-én született Szajánban. Öten voltak testvérek, de 3 fiútestvére még kisgyermekként elhunyt a torokgyík következtében. Szüleik földműveléssel foglalkoztak. Szerény körülmé ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával