A Vaskapu egy több mint 100 kilométer hosszú, több szakaszból álló szoros, a Déli-Kárpátok és a Szerb-érchegység közötti folyami szurdokvölgy. Szabályozása előtt a vízhozama és a vízsebessége erősen v ...
Az 1930-as évek elején a csókai földesúr, Léderer György tamburazenekart alapított azért, hogy helyi zenészei legyenek, akik megfelelő színvonalon muzsikálnak a kastély zenés estjein, vendégfogadásain. A zenekart a Katona fivérek (édestestvérek), Ferenc, József, Mihály, István és András alkották. A földesúr Zentáról fogadott zenetanárt, aki kezdetben a kastélyban kottaolvasásra és közös muzsikálásra tanította a fivéreket. A zenekar gyorsan tanult és rövid idő múlva már nemcsak a kastély, hanem a település zenei igényeinek is igyekezett megfelelni. Időközben József abbahagyta a muzsikálást, a terjányi (lőrincfalvi) származású Törköly Illés pedig csatlakozott a zenekarhoz, aki mindvégig együtt muzsikált a Katona fivérekkel. A kezdetekkor a zenekar vezetője Katona Ferenc volt, aki tamburaprímen muzsikált, de ő viszonylag korán elhunyt.
Bár a zenekar tagjai néha cserélgették hangszereiket, az 1950-es évektől az alábbi állandó fölállásban muzsikáltak:
Katona István – hegedű
Törköly Illés – basszprim, ének
Katona András – kontra
Katona Mihály – bőgő
Formailag ez egy hegedűvel gazdagított tamburazenekar, ugyanolyan mint a környékbeli parasztbandák, de a Katona banda zenéjében minden hang a helyén volt – azaz a bőgő nem csak a ritmust adta, hanem a megfelelő zenei alaphangot, a kontra pedig az erre épített akkordot. Tanúja voltam annak, hogy a kontrás Bandi bácsi bármelyik alaphangról el tudta játszani egy kiválasztott dal akkordfűzéseit.
A kastélyban rendezett zenés esteken kívül zenés vígjátékokban, népszínművekben is muzsikáltak, valamint a település vendéglőiben rendezett bálakon, délutáni táncokon, és persze lakodalmakban is. Nem múlhatott el ünnepség Csókán a Katona banda muzsikája nélkül. A század derekán például minden május elsején egész nap muzsikáltak a parkban fölállított sátorban. Repertoárjuk sokszínű volt: a tánczene hagyományos formái (angolkeringő, valcer, tangó) mellett moderneket (foxtrott) is előadtak, népi táncokat (csárdás, kóló, polka, raspa), népdalokat, magyarnótákat, indulókat, operettrészleteket is muzsikáltak. Igen népszerűek voltak közel négy évtizeden keresztül.
A Katona banda az 1930-as évektől kezdve négy évtizeden át kiszolgálta Csóka lakosainak zenei igényeit. Korrektül, megfelelő zenei színvonalon, ízlésesen. Kiművelt muzsikájuk bizonyára hozzájárult ahhoz, hogy településünkön a mai napig virágzik a népzenei, egyházzenei tevékenység, s Csóka több tehetséges énekest, zenészt adott közösségünknek.
Javaslattevő: Kónya Sándor
Cs. Simon István: A kontrás félálmában is muzsikált. In: Virulsz-e még, szülőföldem? Zenta, Dudás Gyula Múzeum- és Levéltárbarátok Köre, 1997. 54-55
Jegercsik Erika: Párválasztási és lakodalmi szokások alakulása Csókán az 1950-es évektől napjainkig. Szeged, 2019. Szakdolgozat ( Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék, Néprajz MA szak)
A Vaskapu egy több mint 100 kilométer hosszú, több szakaszból álló szoros, a Déli-Kárpátok és a Szerb-érchegység közötti folyami szurdokvölgy. Szabályozása előtt a vízhozama és a vízsebessége erősen v ...
Népi tánckincsünk legarchaikusabb fajtáját képezik a tavaszi termékenységi rítusokhoz kötődő, főleg a böjti időszak és a mulatság nélküli ünnepnapok lánykörtáncai (karikázók). A karikázók csoportjába ...
Varga József 1952. február 22-én született Szajánban. Öten voltak testvérek, de 3 fiútestvére még kisgyermekként elhunyt a torokgyík következtében. Szüleik földműveléssel foglalkoztak. Szerény körülmé ...