A verseci Szent Kereszt-kápolna

Külhoni érték

kulturális örökség

2016-03-16


Bemutatás:


„Az egykori Csanádi püspökség legrégebbi katolikus kápolnája, Felix Milleker szerint 1720-ban, a Nagybecskereki Püspökség évkönyvének adatai szerint 1729-ben épült Kristof Pajer kezdeményezésére. Az első épület a Pajer család nyughelye is. 1738-ban a törökök feldúlták a képolnát, két év elmúltával a verseci hívek megújították. 1742-ben már nagyharangja, 1757-ben pedig kisharangja is volt. 1766-ban építik fel a stációsort Krisztus szenvedéstörténetével, ezzel a péterváradi mellett a legrégebbi kálváriát alakítják ki a verseciek. 1804-ben a főoltáron elhelyezték a Szent Kereszt ereklyét, és ebből az időből való a szép barokk oltárkép is.”
(Dévavári Beszédes Valéria)

„A hegyi kápolna kezdettől fogva népszerű búcsújáró helye lett a bánáti hívőknek. Szeptember 13–14-én régente hívők ezrei gyűltek itt össze istentiszteletre. Megbízható adatok szerint már 1738 előtt búcsújáró hely volt, Bánát egyik legismertebb kegyhelye. Valamikor évente kétszer érkeztek ide a zarándokok: május 3-án, a Kereszt ünnepén, de legtömegesebben szeptember 14-én, a Kereszt felmagasztalásának ünnepén. Ilyenkor, a kápolna külső falába épült szószékről, szokás szerint több nyelven mondtak szentbeszédet.”
(Németh Ferenc: A verseci Szent Kereszt kápolna. Bácsország, 2014/4. 71. szám)

Javaslattevő: Dévavári Beszédes Valéria

Indoklás:


A verseci kegytemplom a legdélebbi katolikus kegyhely a Kárpát-medencében. Ma is aktív templom, a táj egyik kultikus központja. Csodás elemek nem fűződnek a hozzá, a búcsúsok a fohászkodás, vezeklés és a lelki gyógyulás reményében keresik fel évről évre hegyi kápolnát. Itt nyertek lelki megújulást a Bánság déli végeiben élő katolikus népek: németek, csehek, magyarok és természetesen az al-dunai székelyek. Szőcs Boldizsár, a híres székelykevei mesemondó visszaemlékezése szerint a kegyhelyre, hasonlóan, mint Csíksomlyóra, gyalog jártak a székelyek, egy hétig is eltartott, amíg megtették ezt a szép zarándokutat.
A hegyi kápolnához történő zarándoklat jól mutatja a Versec környéki katolikus nép szakrális, lelki közösségét.

Kapcsolat az értékhez:


A Szent Kereszt-kápolna a verseci Szent Gellért Plébánia leányegyháza.

Szent Gellért Püspök és Vértanú Római Katolikus Plébánia
26300 VRŠAC, Žarka Zrenjanina 31.
Tel.: (013) 831-136; (013) 834-210; (013) 832-286

 

Források listája:

Krizbai Hajnalka: A verseci kegyhely. Létünk 1999. 1–2. 81–82.

Felix Mileker: Geschichte der Wrschatzer Hl. -Kreuz-Bergkapelle, Wrschatz 1921.

Szőke Anna: Istenfélésre vagyunk utalva. Forum, Újvidék 2010.

2016-06-24

agrár- és élelmiszergazdaság | Bácsfeketehegy


A Telecskai-dombok löszös talaján fekszik Bácsfeketehegy – Feketics, melyet 1785-ben kunhegyesi telepesek alapítottak újra. A falu új lakói anyaközségükből magukkal hozták a szőlő és a gyümölcs szeret ...

2016-01-27

kulturális örökség | Bácskossuthfalva


„A libatoll üreges részéből levágunk 7-8 cm darabot. Ez a puskacső. Keményfa ágából tolót készítünk. Ennek hosszabbnak kell lennie a libatollcsőtől és könnyen járni a csőben. Működési elve hasonló a b ...

2016-03-24

kulturális örökség


1684-ben XI. Ince pápa kezdeményezésére a Habsburg Birodalom, Lengyelország és a Velencei Köztársaság létrehozta a Szent Ligát, amelyhez 1686-ban csatlakozott Oroszország, Bajorország, a szász, illetv ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával