A verseci Szent Kereszt-kápolna

Külhoni érték

kulturális örökség

2016-03-16


Bemutatás:


„Az egykori Csanádi püspökség legrégebbi katolikus kápolnája, Felix Milleker szerint 1720-ban, a Nagybecskereki Püspökség évkönyvének adatai szerint 1729-ben épült Kristof Pajer kezdeményezésére. Az első épület a Pajer család nyughelye is. 1738-ban a törökök feldúlták a képolnát, két év elmúltával a verseci hívek megújították. 1742-ben már nagyharangja, 1757-ben pedig kisharangja is volt. 1766-ban építik fel a stációsort Krisztus szenvedéstörténetével, ezzel a péterváradi mellett a legrégebbi kálváriát alakítják ki a verseciek. 1804-ben a főoltáron elhelyezték a Szent Kereszt ereklyét, és ebből az időből való a szép barokk oltárkép is.”
(Dévavári Beszédes Valéria)

„A hegyi kápolna kezdettől fogva népszerű búcsújáró helye lett a bánáti hívőknek. Szeptember 13–14-én régente hívők ezrei gyűltek itt össze istentiszteletre. Megbízható adatok szerint már 1738 előtt búcsújáró hely volt, Bánát egyik legismertebb kegyhelye. Valamikor évente kétszer érkeztek ide a zarándokok: május 3-án, a Kereszt ünnepén, de legtömegesebben szeptember 14-én, a Kereszt felmagasztalásának ünnepén. Ilyenkor, a kápolna külső falába épült szószékről, szokás szerint több nyelven mondtak szentbeszédet.”
(Németh Ferenc: A verseci Szent Kereszt kápolna. Bácsország, 2014/4. 71. szám)

Javaslattevő: Dévavári Beszédes Valéria

Indoklás:


A verseci kegytemplom a legdélebbi katolikus kegyhely a Kárpát-medencében. Ma is aktív templom, a táj egyik kultikus központja. Csodás elemek nem fűződnek a hozzá, a búcsúsok a fohászkodás, vezeklés és a lelki gyógyulás reményében keresik fel évről évre hegyi kápolnát. Itt nyertek lelki megújulást a Bánság déli végeiben élő katolikus népek: németek, csehek, magyarok és természetesen az al-dunai székelyek. Szőcs Boldizsár, a híres székelykevei mesemondó visszaemlékezése szerint a kegyhelyre, hasonlóan, mint Csíksomlyóra, gyalog jártak a székelyek, egy hétig is eltartott, amíg megtették ezt a szép zarándokutat.
A hegyi kápolnához történő zarándoklat jól mutatja a Versec környéki katolikus nép szakrális, lelki közösségét.

Kapcsolat az értékhez:


A Szent Kereszt-kápolna a verseci Szent Gellért Plébánia leányegyháza.

Szent Gellért Püspök és Vértanú Római Katolikus Plébánia
26300 VRŠAC, Žarka Zrenjanina 31.
Tel.: (013) 831-136; (013) 834-210; (013) 832-286

 

Források listája:

Krizbai Hajnalka: A verseci kegyhely. Létünk 1999. 1–2. 81–82.

Felix Mileker: Geschichte der Wrschatzer Hl. -Kreuz-Bergkapelle, Wrschatz 1921.

Szőke Anna: Istenfélésre vagyunk utalva. Forum, Újvidék 2010.

2016-01-17

épített környezet | Óbecse


A napsugárdísz Napsugaras díszítménynek azt a kör vagy négyszög alakú, központi elemből kiinduló, sugarasan elhelyezett ék alakú deszkaburkolatot nevezzük, amely 360 fokban körben vagy 180 fokban f ...

2016-01-30

épített környezet | Torontálvásárhely


A torontálvásárhelyi református templom Vajdaság legnagyobb és legmagasabb református temploma. A 68 méteres torony messziről jelöli, hogy egy többnyire református hitvallású faluba érkezünk. Toron ...

2016-02-01

kulturális örökség


A doroszlói népviselet a fiatalabb magyar népviseletek közé tartozik. A falu török utáni újratelepítése az 1752. évben kezdődött meg dunántúli magyarokkal. Legtöbbjük Tolna megyéből érkezett, de jötte ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával