E tréfás történetek az elmúlt évszázad Egyházaskérének lakosai hétköznapi életében hangzottak el, ismétlődtek és variálódtak különböző munkatevékenységek végzése során, italozások, beszélgetések és cs ...
„Az egykori Csanádi püspökség legrégebbi katolikus kápolnája, Felix Milleker szerint 1720-ban, a Nagybecskereki Püspökség évkönyvének adatai szerint 1729-ben épült Kristof Pajer kezdeményezésére. Az első épület a Pajer család nyughelye is. 1738-ban a törökök feldúlták a képolnát, két év elmúltával a verseci hívek megújították. 1742-ben már nagyharangja, 1757-ben pedig kisharangja is volt. 1766-ban építik fel a stációsort Krisztus szenvedéstörténetével, ezzel a péterváradi mellett a legrégebbi kálváriát alakítják ki a verseciek. 1804-ben a főoltáron elhelyezték a Szent Kereszt ereklyét, és ebből az időből való a szép barokk oltárkép is.”
(Dévavári Beszédes Valéria)
„A hegyi kápolna kezdettől fogva népszerű búcsújáró helye lett a bánáti hívőknek. Szeptember 13–14-én régente hívők ezrei gyűltek itt össze istentiszteletre. Megbízható adatok szerint már 1738 előtt búcsújáró hely volt, Bánát egyik legismertebb kegyhelye. Valamikor évente kétszer érkeztek ide a zarándokok: május 3-án, a Kereszt ünnepén, de legtömegesebben szeptember 14-én, a Kereszt felmagasztalásának ünnepén. Ilyenkor, a kápolna külső falába épült szószékről, szokás szerint több nyelven mondtak szentbeszédet.”
(Németh Ferenc: A verseci Szent Kereszt kápolna. Bácsország, 2014/4. 71. szám)
Javaslattevő: Dévavári Beszédes Valéria
A verseci kegytemplom a legdélebbi katolikus kegyhely a Kárpát-medencében. Ma is aktív templom, a táj egyik kultikus központja. Csodás elemek nem fűződnek a hozzá, a búcsúsok a fohászkodás, vezeklés és a lelki gyógyulás reményében keresik fel évről évre hegyi kápolnát. Itt nyertek lelki megújulást a Bánság déli végeiben élő katolikus népek: németek, csehek, magyarok és természetesen az al-dunai székelyek. Szőcs Boldizsár, a híres székelykevei mesemondó visszaemlékezése szerint a kegyhelyre, hasonlóan, mint Csíksomlyóra, gyalog jártak a székelyek, egy hétig is eltartott, amíg megtették ezt a szép zarándokutat.
A hegyi kápolnához történő zarándoklat jól mutatja a Versec környéki katolikus nép szakrális, lelki közösségét.
A Szent Kereszt-kápolna a verseci Szent Gellért Plébánia leányegyháza.
Szent Gellért Püspök és Vértanú Római Katolikus Plébánia
26300 VRŠAC, Žarka Zrenjanina 31.
Tel.: (013) 831-136; (013) 834-210; (013) 832-286
Krizbai Hajnalka: A verseci kegyhely. Létünk 1999. 1–2. 81–82.
Felix Mileker: Geschichte der Wrschatzer Hl. -Kreuz-Bergkapelle, Wrschatz 1921.
Szőke Anna: Istenfélésre vagyunk utalva. Forum, Újvidék 2010.
Németh Ferenc: A verseci Szent Kereszt kápolna. Bácsország, 2014/4. 71. szám
E tréfás történetek az elmúlt évszázad Egyházaskérének lakosai hétköznapi életében hangzottak el, ismétlődtek és variálódtak különböző munkatevékenységek végzése során, italozások, beszélgetések és cs ...
„Ruha teszi az embert” – ennek a szólásnak az elmúlt századokban nagyon határozott jelentése volt. Részletesen kidolgozott szabályok írták elő, milyen ruhaanyagok, díszek, ékszerek viselése a nemes em ...
A Duna–Tisza-közi szikes tavak különleges kőzeti képződménye a réti mészkő, vagy népies elnevezésein darázskő, terméskő. Különösen a Dél-Alföld, így a Vajdaság szikeseire is jellemző egyedi kőzet, a F ...