A napsugárdísz Napsugaras díszítménynek azt a kör vagy négyszög alakú, központi elemből kiinduló, sugarasan elhelyezett ék alakú deszkaburkolatot nevezzük, amely 360 fokban körben vagy 180 fokban f ...
Bánáti bazsarózsa (Peonia officinalis subsp. banatica)
Bemutatás:
A bánáti bazsarózsa bazsarózsafélék Paeoniaceae családjába tartozó rizómás, lágyszárú, 40–60 cm magasságú, évelő növényünk, nagy háromszorosan összetett levelekkel és feltűnő piros virágokkal. Korábban a mediterrán területeken élő piros bazsarózsa (Peonia officinalis) alfajának tekintették, molekuláris taxonómiai vizsgálatok szerint azonban önálló faj. A meszes, tápanyagban bővelkedő humuszos, laza erdőtalajokon, dombvidéki molyhos-tölgyesekben, cseres- és gyertyános-kocsánytalan tölgyesekben, illetve gyepekben, erdőszéleken él. A félárnyékos helyeket kedveli, de jól tűri a teljes megvilágítást is. Bennszülött növényünk, melynek jelenleg egyedüli vajdasági élőhelye a Delibláti-homokpuszta. Az itt tenyésző kisszámú, csupán néhány tőből álló populációja rendkívül veszélyeztetett. Korábban a Fruška Gorán is előfordult.
Javaslattevő: Hulló István, biológus
Indoklás:
A bánáti bazsarózsa a legszebb vadon termő növények egyike, rokona a kertekből jól ismert pünkösdirózsának, mely a magyar folklórban is gyakran megjelenő növény (tubarózsa). A bánáti bazsarózsa vajdasági állománya a teljes kipusztulás peremére sodródott, élőhelyének fenntartása kétséges, mivel teljesen elborította az agresszíven terjeszkedő fehér akác.
Források listája:
Forrás nem érhető el.
A makói hagymatermesztés 1861-ben, a belső legelők felosztása után került át a kertekből a szántóföldekre, ami ugrásszerű termesztésnövekedést eredményezett. S miután a makói határ kicsinynek bizonyul ...
Oroszlámos (szül. Tóth) Éva 1943-ban született Óbecsén. Földműves családból származik. Hárman voltak testvérek. A középső nővére hatására, aki varrónő volt, választotta a paplankészítő inasiskolát, ah ...
