Tóth László adai amatőr ornitológus gazdag gyűjteménye Vajdaság-szerte ismert a természetkutatók körében. A több, mint fél évszázadnyi gyűjtőmunkával összeállított madár-, rovar-, fészek- és tojásgyűj ...
Bánáti bazsarózsa (Peonia officinalis subsp. banatica)
Bemutatás:
A bánáti bazsarózsa bazsarózsafélék Paeoniaceae családjába tartozó rizómás, lágyszárú, 40–60 cm magasságú, évelő növényünk, nagy háromszorosan összetett levelekkel és feltűnő piros virágokkal. Korábban a mediterrán területeken élő piros bazsarózsa (Peonia officinalis) alfajának tekintették, molekuláris taxonómiai vizsgálatok szerint azonban önálló faj. A meszes, tápanyagban bővelkedő humuszos, laza erdőtalajokon, dombvidéki molyhos-tölgyesekben, cseres- és gyertyános-kocsánytalan tölgyesekben, illetve gyepekben, erdőszéleken él. A félárnyékos helyeket kedveli, de jól tűri a teljes megvilágítást is. Bennszülött növényünk, melynek jelenleg egyedüli vajdasági élőhelye a Delibláti-homokpuszta. Az itt tenyésző kisszámú, csupán néhány tőből álló populációja rendkívül veszélyeztetett. Korábban a Fruška Gorán is előfordult.
Javaslattevő: Hulló István, biológus
Indoklás:
A bánáti bazsarózsa a legszebb vadon termő növények egyike, rokona a kertekből jól ismert pünkösdirózsának, mely a magyar folklórban is gyakran megjelenő növény (tubarózsa). A bánáti bazsarózsa vajdasági állománya a teljes kipusztulás peremére sodródott, élőhelyének fenntartása kétséges, mivel teljesen elborította az agresszíven terjeszkedő fehér akác.
Források listája:
Forrás nem érhető el.
Kezdetben egy nádtetejű imaház szolgálta az egyházaskériek egyházi életét. Az imaház előtt egy kereszt és egy harangláb állt. A templom alapkövét 1938. októberében rakták le. Erre így emlékeznek a hel ...
Csóka a törökdúlás alatti években elnéptelenedett, lakosai a Marostól északra fekvő területekre települtek. Az elhagyott házakba vándorló szerb juhászok költöztek. 1782-ben Marczibányi Lőrinc a bécsi ...
