A Kossuth Lajos utca 50-es számú ház kertjében, amely Dobó György tulajdona, áll a fakereszt, melyet Csonka Józsefné Rábik Julianna emeltetett. A férje az I. világháborúban hadifogságba esett. Julcsa ...
Bánáti bazsarózsa (Peonia officinalis subsp. banatica)
Bemutatás:
A bánáti bazsarózsa bazsarózsafélék Paeoniaceae családjába tartozó rizómás, lágyszárú, 40–60 cm magasságú, évelő növényünk, nagy háromszorosan összetett levelekkel és feltűnő piros virágokkal. Korábban a mediterrán területeken élő piros bazsarózsa (Peonia officinalis) alfajának tekintették, molekuláris taxonómiai vizsgálatok szerint azonban önálló faj. A meszes, tápanyagban bővelkedő humuszos, laza erdőtalajokon, dombvidéki molyhos-tölgyesekben, cseres- és gyertyános-kocsánytalan tölgyesekben, illetve gyepekben, erdőszéleken él. A félárnyékos helyeket kedveli, de jól tűri a teljes megvilágítást is. Bennszülött növényünk, melynek jelenleg egyedüli vajdasági élőhelye a Delibláti-homokpuszta. Az itt tenyésző kisszámú, csupán néhány tőből álló populációja rendkívül veszélyeztetett. Korábban a Fruška Gorán is előfordult.
Javaslattevő: Hulló István, biológus
Indoklás:
A bánáti bazsarózsa a legszebb vadon termő növények egyike, rokona a kertekből jól ismert pünkösdirózsának, mely a magyar folklórban is gyakran megjelenő növény (tubarózsa). A bánáti bazsarózsa vajdasági állománya a teljes kipusztulás peremére sodródott, élőhelyének fenntartása kétséges, mivel teljesen elborította az agresszíven terjeszkedő fehér akác.
Források listája:
Forrás nem érhető el.
„A vajdasági magyarság fontos szent helye az elméri Szent Ágoston katolikus templom, annak ellenére, hogy nincsen állandó plébánosa. A faluban a katolikusok száma folyamatosan csökken. Kétezerben még ...
Az egyik álláspont szerint a híd a 18. század végén épült, egy másik viszont azt bizonygatja, hogy már a török időkben is létezett. Utóbbira valószínűsíthetően az is okot ad, hogy a helyiek „török híd ...
