A kívül-belül teljesen felújított, újjávarázsolt épület rendeltetéséhez méltó nevet kapott: Ricze Emlékházként működik, a faluhoz köthető tárgyakat, okiratokat bemutató évről-évre gyarapodó, értékes ...
Bánáti bazsarózsa (Peonia officinalis subsp. banatica)
Bemutatás:
A bánáti bazsarózsa bazsarózsafélék Paeoniaceae családjába tartozó rizómás, lágyszárú, 40–60 cm magasságú, évelő növényünk, nagy háromszorosan összetett levelekkel és feltűnő piros virágokkal. Korábban a mediterrán területeken élő piros bazsarózsa (Peonia officinalis) alfajának tekintették, molekuláris taxonómiai vizsgálatok szerint azonban önálló faj. A meszes, tápanyagban bővelkedő humuszos, laza erdőtalajokon, dombvidéki molyhos-tölgyesekben, cseres- és gyertyános-kocsánytalan tölgyesekben, illetve gyepekben, erdőszéleken él. A félárnyékos helyeket kedveli, de jól tűri a teljes megvilágítást is. Bennszülött növényünk, melynek jelenleg egyedüli vajdasági élőhelye a Delibláti-homokpuszta. Az itt tenyésző kisszámú, csupán néhány tőből álló populációja rendkívül veszélyeztetett. Korábban a Fruška Gorán is előfordult.
Javaslattevő: Hulló István, biológus
Indoklás:
A bánáti bazsarózsa a legszebb vadon termő növények egyike, rokona a kertekből jól ismert pünkösdirózsának, mely a magyar folklórban is gyakran megjelenő növény (tubarózsa). A bánáti bazsarózsa vajdasági állománya a teljes kipusztulás peremére sodródott, élőhelyének fenntartása kétséges, mivel teljesen elborította az agresszíven terjeszkedő fehér akác.
Források listája:
Forrás nem érhető el.
Nagy (Guszli) Antal jómódú gazdálkodó volt Kispiacon. 1931-ben kápolnát épített a saját udvarában, ahol a felszentelés után misét szolgáltattak a helyi lakosoknak, havonta egyszer, vasárnapi napon. Ez ...
Magyar struccnak is szokták hívni, bár nem rokona az afrikai szavannák nagy testű futómadarának, de alakjával, izmos, futó lábaival és életmódjával valóban hasonlít rá. Leginkább a tyúkfélékre hasonlí ...
