A háborút követően 1947-ben alakult meg, Petőfi Sándor Kultúregyesület néven és erre az időszakra vezethető vissza a színjátszó szakcsoport önállósulása is. A színjátszásnak nagy hagyománya volt már M ...
Bánáti bazsarózsa (Peonia officinalis subsp. banatica)
Bemutatás:
A bánáti bazsarózsa bazsarózsafélék Paeoniaceae családjába tartozó rizómás, lágyszárú, 40–60 cm magasságú, évelő növényünk, nagy háromszorosan összetett levelekkel és feltűnő piros virágokkal. Korábban a mediterrán területeken élő piros bazsarózsa (Peonia officinalis) alfajának tekintették, molekuláris taxonómiai vizsgálatok szerint azonban önálló faj. A meszes, tápanyagban bővelkedő humuszos, laza erdőtalajokon, dombvidéki molyhos-tölgyesekben, cseres- és gyertyános-kocsánytalan tölgyesekben, illetve gyepekben, erdőszéleken él. A félárnyékos helyeket kedveli, de jól tűri a teljes megvilágítást is. Bennszülött növényünk, melynek jelenleg egyedüli vajdasági élőhelye a Delibláti-homokpuszta. Az itt tenyésző kisszámú, csupán néhány tőből álló populációja rendkívül veszélyeztetett. Korábban a Fruška Gorán is előfordult.
Javaslattevő: Hulló István, biológus
Indoklás:
A bánáti bazsarózsa a legszebb vadon termő növények egyike, rokona a kertekből jól ismert pünkösdirózsának, mely a magyar folklórban is gyakran megjelenő növény (tubarózsa). A bánáti bazsarózsa vajdasági állománya a teljes kipusztulás peremére sodródott, élőhelyének fenntartása kétséges, mivel teljesen elborította az agresszíven terjeszkedő fehér akác.
Források listája:
Forrás nem érhető el.
Keleti-délkeleti elterjedésű sólyomféle a Kárpát medencétól nyugatra már nem fordul elő. Mivel elsősorban a földön mozgó állatokkal él fő tápláléka az ürge volt. Mivel az űrgés legelőket feltörték az ...
A vesszőfonás ősrégi technika. A világ minden táján, Európában már a neolittól ismert. A vesszőfonás legelterjedtebb anyaga a vadfűz, amely a Tisza árterületein is bőven termett. Vágása idején a földn ...
