Szélmalom

Települési érték

épített környezet

2016-04-05


Bemutatás:


Míg a XIX. század elején csak ún. szárazmalmok voltak Topolyán, addig a népes település lakosságának állandó problémái voltak a gabona őrlésével. A század második felének adatai alapján tudjuk, hogy négy szélmalom épült a széljárta dombokon a négy égtájon.

Az utolsó topolyai szélmalom építési helyének pontos idejét nem tudjuk, de azt igen, hogy az 1857-es térképen már helyrajzi számmal jelölték a szélmalmot a kishegyesi út feletti dombon (a mai laktanya felett).

A Győri Dömötör-féle szélmalom 1963-ig dolgozott, búzát és végül már csak kukoricát őröltek 8 százalékos vám mellett.

A malom tipikus Pannon-alföldi szélmalom volt, négyszintes, tornyos, felül hajtós, változtatható vitorlával, ami lécezett volt és két kőpárral volt ellátva. 1976-ban a község hozott egy olyan határozatot, hogy a szélmalmot meg kell vásárolni és egy új, látogatható helyre kell telepíteni. 1982-ben ezt a határozatot felelevenítették és a patronáló Žitokombinat és a tervezők munkacsoportja az áttelepítés helyének a topolyai tó és a nemzetközi út közötti dombot jelölte meg. Figyelmes áttelepítéssel 1987. október 16-án, teljesen berendezve, a topolyai szélmalom mint múzeum megnyílt a látogatók előtt.

A Žitokombinat magánosításakor (habár az épület állami védelem alatt áll), a kultúrtörténeti objektum magánkézbe (érdekcsoport) került. Majd másfél évtizede nincs nyitva a látogatók előtt és a további sorsa kérdéses.

Previous Next

Indoklás:


Az egykori kamarai birtokfalu, később mezőváros (1806–1870), majd nagyközség, illetve járásközpont újkori történelme alatt több olyan építészeti emléket hoztak létre a település lakosai, amelyek időközben megsemmisültek, de néhányat sikerült megmenteni. Ezek az objektumok ma már Topolya jelképeivé váltak, és talán most már jobban is vigyáznak rájuk.

Források listája:

Harkai Imre: Egy szélmalom kapcsán. Híd, LII. évf. 1988. 4. sz. 494–499. (http://adattar.vmmi.org/cikkek/14127/hid_1988_04_10_harkai.pdf)

2016-03-21

kulturális örökség | Óbecse


A játék, a munkával ellentétben, olyan időtöltés, melyet szórakozásképp végzünk, szabadon, külső kényszer nélkül. Pszichológiai és társadalmi szerepe igen nagy. Kialakulásuk és funkciójuk alapján megk ...

2016-04-04

épített környezet


„A magyar történelem második nevezetes és egyben csodálatos álma Oroszlámoson történt meg. Az elsőt Emese, minden magyarok ősanyja álmodta, ezt a másodikat Csanád, István király hűséges vitéze." (Bor ...

2016-03-18

kulturális örökség


Zimony ma Belgrád városrésze, egykor azonban önálló város volt, mely a trianoni békeszerződésig Szerém vármegyéhez tartozott. A 12. században a magyar-bizánci határ legfontosabb városa volt, majd a 14 ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával