Szélmalom

Települési érték

épített környezet

2016-04-05


Bemutatás:


Míg a XIX. század elején csak ún. szárazmalmok voltak Topolyán, addig a népes település lakosságának állandó problémái voltak a gabona őrlésével. A század második felének adatai alapján tudjuk, hogy négy szélmalom épült a széljárta dombokon a négy égtájon.

Az utolsó topolyai szélmalom építési helyének pontos idejét nem tudjuk, de azt igen, hogy az 1857-es térképen már helyrajzi számmal jelölték a szélmalmot a kishegyesi út feletti dombon (a mai laktanya felett).

A Győri Dömötör-féle szélmalom 1963-ig dolgozott, búzát és végül már csak kukoricát őröltek 8 százalékos vám mellett.

A malom tipikus Pannon-alföldi szélmalom volt, négyszintes, tornyos, felül hajtós, változtatható vitorlával, ami lécezett volt és két kőpárral volt ellátva. 1976-ban a község hozott egy olyan határozatot, hogy a szélmalmot meg kell vásárolni és egy új, látogatható helyre kell telepíteni. 1982-ben ezt a határozatot felelevenítették és a patronáló Žitokombinat és a tervezők munkacsoportja az áttelepítés helyének a topolyai tó és a nemzetközi út közötti dombot jelölte meg. Figyelmes áttelepítéssel 1987. október 16-án, teljesen berendezve, a topolyai szélmalom mint múzeum megnyílt a látogatók előtt.

A Žitokombinat magánosításakor (habár az épület állami védelem alatt áll), a kultúrtörténeti objektum magánkézbe (érdekcsoport) került. Majd másfél évtizede nincs nyitva a látogatók előtt és a további sorsa kérdéses.

Previous Next

Indoklás:


Az egykori kamarai birtokfalu, később mezőváros (1806–1870), majd nagyközség, illetve járásközpont újkori történelme alatt több olyan építészeti emléket hoztak létre a település lakosai, amelyek időközben megsemmisültek, de néhányat sikerült megmenteni. Ezek az objektumok ma már Topolya jelképeivé váltak, és talán most már jobban is vigyáznak rájuk.

Források listája:

Harkai Imre: Egy szélmalom kapcsán. Híd, LII. évf. 1988. 4. sz. 494–499. (http://adattar.vmmi.org/cikkek/14127/hid_1988_04_10_harkai.pdf)

2016-03-16

kulturális örökség


„Az egykori Csanádi püspökség legrégebbi katolikus kápolnája, Felix Milleker szerint 1720-ban, a Nagybecskereki Püspökség évkönyvének adatai szerint 1729-ben épült Kristof Pajer kezdeményezésére. Az e ...

2019-11-30

kulturális örökség | Tornyos


Tornyos és környéke a Csíkér partján már ősidők óta lakott település volt. A víz közelsége nemcsak a letelepedést, de a vándorutak kialakulását is segítette. Ezen feltételezések bizonyságául egy, a b ...

2023-12-13

kulturális örökség | Szaján


Varga József 1952. február 22-én született Szajánban. Öten voltak testvérek, de 3 fiútestvére még kisgyermekként elhunyt a torokgyík következtében. Szüleik földműveléssel foglalkoztak. Szerény körülmé ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával