Díszített műkő-kapuoszlopok

Települési érték

épített környezet

2016-02-24


Bemutatás:


A műkő-kapuoszlopok az 1960–1980-as években épült kapuk, kerítések jellegzetes részei. Különböző formáik valószínűleg egész Vajdaságban elterjedtek falusi és városi lakóházaknál. Ada szűkebb régióját, a Tisza mentét vizsgálva, azonos formájú kapuoszlopokat figyelhetünk meg például Zentán és Magyarkanizsán is, de míg ezeken a településeken a simára csiszolt, dísztelen változat az elterjedt, addig Adán és a községbeli településeken tömegesen láthatunk változatos – geometrikus, növényi és figurális – mintákkal díszített műkő-kapuoszlopokat.

Az Ada községben található díszített kapuoszlopokat helyi kőfaragók, műkőkészítők, kőművesek készítették jórészt kézimunkával. Az oszlop 3 méter hosszú (ebből 1 métert ásnak le a földbe), szélessége 30 cm, ritkábban 20 cm. Az oszlopok kiöntéshez salukat használnak: a salukat először kikenték kb. 1 cm vastagon műkővel (terazzo), amit a műkőszemcsékből és cementből kevertek ki. A közepébe betont öntöttek, amelybe 6-7 darab betonvasat tettek, hogy erősítsék az oszlopot. Néhány nap után megkötött az anyag, ezután következett a díszítések felvitele, a stokkolás. A mintákat először kirajzolták, majd a vonalakat egy vésővel kivésték. A minták felülete sima maradt, míg a környező területeket a stokkolókalapáccsal érdesre verték. A kistokkolt mintát vasra való ún. durlin festékkel ki is festették (a leggyakoribb színek a zöld és a piros, valamint ezek variációja). A díszítéseket kézzel rajzolták fel – fejből, előre rajzolt vázlatokat nem használtak. A díszítmények ebből kifolyólag véletlenszerűen variálódtak, de időnként tudatosan is változtattak a mesterek, hogy ne legyen unalmas mindig ugyanazt csinálni. A leggyakoribb minták florális motívumok: a tulipán, a rózsa, a koszorú, valamint a ló, hiszen Adán még ma is sokan tartanak lovat. A gyakran feltűnő motívumok mellett előfordulnak egészen egyedi ábrák, mint a monogram, vagy mintegy cégérként a lakó fogalakozását jelző kép, pl. autó (autószerelőnél). A motívumok elhelyezésében bizonyos szerkesztési elvek figyelhetők meg: az oszlop mintegy mezőkre oszlik, a mezők száma maximum 4, de a legalsó általában üresen, díszítés nélkül marad. Bizonyos minták jellemzően bizonyos mezőkbe kerültek, így megvan a legfelső, a középső és az alsó mező tipikus díszítménye.

A műkő-kapuoszlopok az 1950–60-as években kezdtek terjedni, amikor a betont szélesebb körben kezdték használni, de az 1980-as évektől, az új anyagok, technikák és igények megjelenésével mind kevesebben állítottak ilyen kapuoszlopot. A ma látható oszlopok állapota igen változatos, sorsuk természetesen gazdáiktól függ. Bár nem sokan, de még van a környéken olyan mester, aki pótolni tudná a megrongálódott példányokat a valamikor közkedvelt, tömegesen állított, változatosan díszített kapuoszlopok mintájára.

Previous Next

Indoklás:


Bár Vajdaság más részein is láthatóak műkőből készült díszített vagy dísz nélküli kapuoszlopok, Adán és környékén kiemelkedően nagy számban figyelhetőek meg, igen változatos díszítőmotívumokkal. A minták eredete egyelőre ismeretlen, de jellegükből és variálódásukból, valamint abból a tényből kifolyólag, hogy a mesterek egymástól tanulták el őket (a mesterség több esetben apáról fiúra szállt), akár a népművészet egy kései, XX. századi kicsírázásának is tekinthetnénk a jelenséget.

Ezeket a kapuoszlopokat helyi mesterek készítették a helyi igények kielégítésére, így mindenképp hozzátartoznak Ada és a környékbeli települések jellegzetes utcaképéhez.

Források listája:

Forrás nem érhető el

2016-01-22

természeti környezet


A földikutyák az alföldi füves puszták jellegzetes lakói. Szerbiában, Észak-Bácskában a Szabadka–Horgosi-homokpuszta néhány pontján fordul elő bizonyítottan. A delibláti és a tarcali (Fruška Gora) áll ...

2021-02-04

kulturális örökség | Óbecse


A Középiskolások Művészeti Vetélkedője olyan vajdasági összművészeti vetélkedő, amely a vajdasági magyar anyanyelvű középiskolásoknak nyújt bemutatkozási lehetőséget meghatározott versenyágakban, s am ...

2020-05-11

kulturális örökség | Egyházaskér


Kálmány Lajos 1875 és 1910 között 15 településen teljesített egyházi szolgálatot az 1920. június 4. előtt fennálló Csanádi egyházmegyében. Ez idő alatt Egyházaskéren járva ismerte meg Borbély Mihályt, ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával