Díszített műkő-kapuoszlopok

Települési érték

épített környezet

2016-02-24


Bemutatás:


A műkő-kapuoszlopok az 1960–1980-as években épült kapuk, kerítések jellegzetes részei. Különböző formáik valószínűleg egész Vajdaságban elterjedtek falusi és városi lakóházaknál. Ada szűkebb régióját, a Tisza mentét vizsgálva, azonos formájú kapuoszlopokat figyelhetünk meg például Zentán és Magyarkanizsán is, de míg ezeken a településeken a simára csiszolt, dísztelen változat az elterjedt, addig Adán és a községbeli településeken tömegesen láthatunk változatos – geometrikus, növényi és figurális – mintákkal díszített műkő-kapuoszlopokat.

Az Ada községben található díszített kapuoszlopokat helyi kőfaragók, műkőkészítők, kőművesek készítették jórészt kézimunkával. Az oszlop 3 méter hosszú (ebből 1 métert ásnak le a földbe), szélessége 30 cm, ritkábban 20 cm. Az oszlopok kiöntéshez salukat használnak: a salukat először kikenték kb. 1 cm vastagon műkővel (terazzo), amit a műkőszemcsékből és cementből kevertek ki. A közepébe betont öntöttek, amelybe 6-7 darab betonvasat tettek, hogy erősítsék az oszlopot. Néhány nap után megkötött az anyag, ezután következett a díszítések felvitele, a stokkolás. A mintákat először kirajzolták, majd a vonalakat egy vésővel kivésték. A minták felülete sima maradt, míg a környező területeket a stokkolókalapáccsal érdesre verték. A kistokkolt mintát vasra való ún. durlin festékkel ki is festették (a leggyakoribb színek a zöld és a piros, valamint ezek variációja). A díszítéseket kézzel rajzolták fel – fejből, előre rajzolt vázlatokat nem használtak. A díszítmények ebből kifolyólag véletlenszerűen variálódtak, de időnként tudatosan is változtattak a mesterek, hogy ne legyen unalmas mindig ugyanazt csinálni. A leggyakoribb minták florális motívumok: a tulipán, a rózsa, a koszorú, valamint a ló, hiszen Adán még ma is sokan tartanak lovat. A gyakran feltűnő motívumok mellett előfordulnak egészen egyedi ábrák, mint a monogram, vagy mintegy cégérként a lakó fogalakozását jelző kép, pl. autó (autószerelőnél). A motívumok elhelyezésében bizonyos szerkesztési elvek figyelhetők meg: az oszlop mintegy mezőkre oszlik, a mezők száma maximum 4, de a legalsó általában üresen, díszítés nélkül marad. Bizonyos minták jellemzően bizonyos mezőkbe kerültek, így megvan a legfelső, a középső és az alsó mező tipikus díszítménye.

A műkő-kapuoszlopok az 1950–60-as években kezdtek terjedni, amikor a betont szélesebb körben kezdték használni, de az 1980-as évektől, az új anyagok, technikák és igények megjelenésével mind kevesebben állítottak ilyen kapuoszlopot. A ma látható oszlopok állapota igen változatos, sorsuk természetesen gazdáiktól függ. Bár nem sokan, de még van a környéken olyan mester, aki pótolni tudná a megrongálódott példányokat a valamikor közkedvelt, tömegesen állított, változatosan díszített kapuoszlopok mintájára.

Previous Next

Indoklás:


Bár Vajdaság más részein is láthatóak műkőből készült díszített vagy dísz nélküli kapuoszlopok, Adán és környékén kiemelkedően nagy számban figyelhetőek meg, igen változatos díszítőmotívumokkal. A minták eredete egyelőre ismeretlen, de jellegükből és variálódásukból, valamint abból a tényből kifolyólag, hogy a mesterek egymástól tanulták el őket (a mesterség több esetben apáról fiúra szállt), akár a népművészet egy kései, XX. századi kicsírázásának is tekinthetnénk a jelenséget.

Ezeket a kapuoszlopokat helyi mesterek készítették a helyi igények kielégítésére, így mindenképp hozzátartoznak Ada és a környékbeli települések jellegzetes utcaképéhez.

Források listája:

Forrás nem érhető el

2016-06-24

agrár- és élelmiszergazdaság | Bácsfeketehegy


A Telecskai-dombok löszös talaján fekszik Bácsfeketehegy – Feketics, melyet 1785-ben kunhegyesi telepesek alapítottak újra. A falu új lakói anyaközségükből magukkal hozták a szőlő és a gyümölcs szeret ...

2016-04-04

épített környezet


„A magyar történelem második nevezetes és egyben csodálatos álma Oroszlámoson történt meg. Az elsőt Emese, minden magyarok ősanyja álmodta, ezt a másodikat Csanád, István király hűséges vitéze." (Bor ...

2016-01-22

kulturális örökség


Kosztolányi Dezső Szabadkán született 1885-ben. Mivel szülőháza már nem áll, a Svetozar Marković Gimnázium (valamikor Községi Főgymnasium) épületénél szoktunk emlékezni rá. Költőnk 1900-tól 1903-ig az ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával