Lestár Zsolt (1972) lelkes fiatal kosárfonó, aki fő foglalkozása, a méhészet mellett leginkább azalkotás öröme végett foglalkozik kosárfonással. Gyerekként sokszor látta nagyapját, amint szalmaho ...
Dobsay András Gomboson született paraszti családban. Kiemelkedő táncos egyéniség volt, aki a két világháború között a Délvidéken elsőként kezdeményezte a Gyöngyösbokréta mozgalomhoz való csatlakozást.
Az első Gyöngyösbokrétát 1936-ban tartották meg Gomboson. Dobsay munkájának és koreográfusi törekvéseinek köszönhető, hogy a gombosi néptánc már a két világháború között színpadra kerülhetett.
Évtizedeken át, egészen az 1970-es évek végéig tanította a gombosi gyermekeket táncolni. A Gyöngyösbokréta hagyományát ápolva tanította az általa megalkotott színpadi koreográfiákat. A hagyományos tánctípusok mellé újakat vezetett be, amelyek olykor egészen humorosan hatnak, ilyen például a Béka tánc.
Dobsay András a gombosi néptánc mellett a viseletre is nagy hatással volt, ő maga is alakította azt, pártolta a viseletben végbement változásokat. Dobsay kezdeményezésére jelent meg a faluban a székely harisnya, amelyet ő maga szerzett be, és amelyet kizárólag a Gyöngyösbokréta táncosai viselhettek. Valamint pártfogolta a női öltözet hímzett ruhadarabjait, ezáltal segítette az új elemek beágyazódását a régiek közé.
Elhivatottságával Gomboson és közvetetten egész Vajdaság területén megalapozta a Gyöngyösbokrétát, a rendezvény közösségformáló hatása még napjainkban is jelentős.
Javaslattevő: Cs. Tóth Gabriella
Szerkesztő: Tompa-Horváth Iringó
CS. TÓTH Gabriella 2016. Dobsay András. URL: <http://gombos-bogoja.com/2016/09/23/dobsay-andras/>
CS. Tóth Gabriella 2017. Férfi viselet Gomboson a 20. században. Létünk, 2017. 1. szám. URL: <http://www.letunk.rs/documents/archivum/Letunk_2017_1.pdf>
Lestár Zsolt (1972) lelkes fiatal kosárfonó, aki fő foglalkozása, a méhészet mellett leginkább azalkotás öröme végett foglalkozik kosárfonással. Gyerekként sokszor látta nagyapját, amint szalmaho ...
Kosztolányi Dezső Pacsirta című regénye Sárszegen játszódik, melynek mintájául a szülőváros, Szabadka szolgált. A regénybeli Sárszeg mintegy irodalmi mása a valódi Szabadkának, a regényben szereplő he ...
A téglaarchitektúrás, neogótikus stílusú templom, sárga és piros homlokzati téglából épült 1909-1910-ben, Berzenczey Domokos városi főmérnök tervei alapján. A templom a téglaépítészet remek alkotása, ...