Dobsay András (1893–1981) munkássága

Települési érték

kulturális örökség

2021-08-04


Bemutatás:


Dobsay András Gomboson született paraszti családban. Kiemelkedő táncos egyéniség volt, aki a két világháború között a Délvidéken elsőként kezdeményezte a Gyöngyösbokréta mozgalomhoz való csatlakozást.

Az első Gyöngyösbokrétát 1936-ban tartották meg Gomboson. Dobsay munkájának és koreográfusi törekvéseinek köszönhető, hogy a gombosi néptánc már a két világháború között színpadra kerülhetett.

Évtizedeken át, egészen az 1970-es évek végéig tanította a gombosi gyermekeket táncolni. A Gyöngyösbokréta hagyományát ápolva tanította az általa megalkotott színpadi koreográfiákat. A hagyományos tánctípusok mellé újakat vezetett be, amelyek olykor egészen humorosan hatnak, ilyen például a Béka tánc.

Previous Next

Indoklás:


Dobsay András a gombosi néptánc mellett a viseletre is nagy hatással volt, ő maga is alakította azt, pártolta a viseletben végbement változásokat. Dobsay kezdeményezésére jelent meg a faluban a székely harisnya, amelyet ő maga szerzett be, és amelyet kizárólag a Gyöngyösbokréta táncosai viselhettek. Valamint pártfogolta a női öltözet hímzett ruhadarabjait, ezáltal segítette az új elemek beágyazódását a régiek közé.

Elhivatottságával Gomboson és közvetetten egész Vajdaság területén megalapozta a Gyöngyösbokrétát, a rendezvény közösségformáló hatása még napjainkban is jelentős.

Javaslattevő: Cs. Tóth Gabriella

Szerkesztő: Tompa-Horváth Iringó

Források listája:

CS. TÓTH Gabriella 2016. Dobsay András. URL: <http://gombos-bogoja.com/2016/09/23/dobsay-andras/>

CS. Tóth Gabriella 2017. Férfi viselet Gomboson a 20. században. Létünk, 2017. 1. szám. URL: <http://www.letunk.rs/documents/archivum/Letunk_2017_1.pdf>

Kapcsolattartó személy:

Név: Sörfőző Katinka
Telefonszám: +38125875628, +381640554376
Email: mmearanyjanos@yahoo.com

2018-06-19

természeti környezet | Bácskossuthfalva


Latin neve: Quercus robur. Minden bizonnyal jelenleg a falu legidősebb fája a református templomparkban van, a völgy felőli emlékkaputól balra, a kerítés közelében.             Ültetésének dátuma azo ...

2016-01-27

kulturális örökség | Bácskossuthfalva


„A libatoll üreges részéből levágunk 7-8 cm darabot. Ez a puskacső. Keményfa ágából tolót készítünk. Ennek hosszabbnak kell lennie a libatollcsőtől és könnyen járni a csőben. Működési elve hasonló a b ...

2016-01-22

természeti környezet


A földikutyák az alföldi füves puszták jellegzetes lakói. Szerbiában, Észak-Bácskában a Szabadka–Horgosi-homokpuszta néhány pontján fordul elő bizonyítottan. A delibláti és a tarcali (Fruška Gora) áll ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával