Ostorak vagy Ostorka/Ustorka a martonosi szállásokkal, Szalatornya és Kőröspart nevekkel jelölt vidékekkel kerül együtt említésre a 19-20. században, a tanyavilág további gyarapodásával. Itt jelenik m ...
Dobsay András Gomboson született paraszti családban. Kiemelkedő táncos egyéniség volt, aki a két világháború között a Délvidéken elsőként kezdeményezte a Gyöngyösbokréta mozgalomhoz való csatlakozást.
Az első Gyöngyösbokrétát 1936-ban tartották meg Gomboson. Dobsay munkájának és koreográfusi törekvéseinek köszönhető, hogy a gombosi néptánc már a két világháború között színpadra kerülhetett.
Évtizedeken át, egészen az 1970-es évek végéig tanította a gombosi gyermekeket táncolni. A Gyöngyösbokréta hagyományát ápolva tanította az általa megalkotott színpadi koreográfiákat. A hagyományos tánctípusok mellé újakat vezetett be, amelyek olykor egészen humorosan hatnak, ilyen például a Béka tánc.
Dobsay András a gombosi néptánc mellett a viseletre is nagy hatással volt, ő maga is alakította azt, pártolta a viseletben végbement változásokat. Dobsay kezdeményezésére jelent meg a faluban a székely harisnya, amelyet ő maga szerzett be, és amelyet kizárólag a Gyöngyösbokréta táncosai viselhettek. Valamint pártfogolta a női öltözet hímzett ruhadarabjait, ezáltal segítette az új elemek beágyazódását a régiek közé.
Elhivatottságával Gomboson és közvetetten egész Vajdaság területén megalapozta a Gyöngyösbokrétát, a rendezvény közösségformáló hatása még napjainkban is jelentős.
Javaslattevő: Cs. Tóth Gabriella
Szerkesztő: Tompa-Horváth Iringó
CS. TÓTH Gabriella 2016. Dobsay András. URL: <http://gombos-bogoja.com/2016/09/23/dobsay-andras/>
CS. Tóth Gabriella 2017. Férfi viselet Gomboson a 20. században. Létünk, 2017. 1. szám. URL: <http://www.letunk.rs/documents/archivum/Letunk_2017_1.pdf>
Ostorak vagy Ostorka/Ustorka a martonosi szállásokkal, Szalatornya és Kőröspart nevekkel jelölt vidékekkel kerül együtt említésre a 19-20. században, a tanyavilág további gyarapodásával. Itt jelenik m ...
A községi iskolák államosítása után (1908) Zenta városa nagyszabású iskolaépítési programba kezdett (állami támogatással), s 1910-ben az állami elemi népiskolai gondnokság megküldte a város számára az ...
A doroszlói ház a Szentkút (Žarko Zrenjanin) utcában (a hagyomány szerint a falu legrégebbi utcájában) 1000 négyzetméternyi szalagtelken áll. E telek három részre tagolódik: porta a házzal, szőlőskert ...