A doroszlói népviselet a fiatalabb magyar népviseletek közé tartozik. A falu török utáni újratelepítése az 1752. évben kezdődött meg dunántúli magyarokkal. Legtöbbjük Tolna megyéből érkezett, de jötte ...
Dr. Egyházaskéri Böngyik Árpád (1930–2015) kertészmérnök munkássága
Bemutatás:
Dr. Egyházaskéri Böngyik Árpád (1930–2015) 1930. szeptember 3-án született Egyházaskéren. Apjának nagybirtoka volt és gazdálkodott, anyja, Simon Erzsébet pedig vezette a háztartást és nevelte három gyermeküket: Józsefet, Árpádot és Jánost. “Hálás szívvel gondolok elhunyt szüleimre, mert szeretettel fölneveltek és példát adtak a szorgalmas munkához. Szüleim gondviselésének köszönhetően a színtiszta magyar szülőfalumban indultam el az életutamon” – nyilatkozta egyszer.. Az elemi iskolát itthon végezte el, 1937-1941. év időszakában. Majd tanítója Farkas Péter ajánlására, a tőle kapott tudás birtokában, tanulmányait Nagykikindán, a Főgimnáziumban folytatta, ahol kiváló tudású tanárok tanították és személyes példamutatással nevelték diákjaikat a II. világháború befejezéséig. Sajnos a háború után a származásuk és vagyoni helyzetük miatt szüneteltetni kellett a tanulást. Miután megszűnt a megkülönböztetett korlátozás időszaka, beiratkozhatott Szabadkán a Mezőgazdasági Középiskolába, ahol 1951-ben érettségizett.
1954 ősszén megkezdte az egyetemi tanulmányait Zágrábban, az Agrártudományi Egyetem szőlőtermesztési szakán, és 1960-ban diplomázott. Mint okleveles kertészmérnök 1964-ben tanulmányútra ment Magyarországra, hogy megvédje az egyetemi doktori disszertációját. Közben megnősült, Havasi Erzsébet tanárnőt vette feleségül. Doktorandusz éveit a Badacsonyban töltötte és 1965-ben doktorált a budapesti kertészeti egyetemen.
A doktorátus megszerzését követően áthelyezéssel Bajára ment, a Bereczki Máté Kertészeti Technikumban a szőlészet-borászat tantárgyat tanítani. A tanításhoz szükséges mérnök-tanári oklevelet 1967-ben szerezte meg Budapesten, a Mérnöktovábbképző Intézet Tanárképző Szakán. Több nyelven: franciául, németül, szerbhorvétul is beszélt.
A mérnök-tanári munkával párhuzamosan tudományos kutatással is foglalkozott. 1975-1978-ban Rabatban (Marokkó) az Agrártudományi Kutatóintézet szőlészeti osztályának szakértője volt, ahol egyebek között a szőlőfajták gazdasági értékének vizsgálatával foglalkozott. 1979-ben Málta szigetén végzett a kormány meghívására kutatásokat. Ugyanebben az évben az oktatási miniszter “Kiváló Munkájáért” és “Bereczki Máté Jubileumi Emlékplakett“ kitüntetésben részesítette. A Magyar Tudományos Akadémián 1983-ban védte meg a „Borszőlőfajták ökonómiai értékelése a dél-alföldi tájkörzetben“ c. kandidátusi értekezését. 1984-ben felvették a FAQ szakértői listájára. 1987-től a MTA Szegedi Akadémiai Bizottságának tagja volt. 1988-tól 1991-ig Algériában a Tizi-Uzu-I Agrártudományi Egyetem szőlészprofesszora. Több évtizedes oktatói, nevelői munkájáért 1991-ben Pedagógus Szolgálati Emlékérmet kapott. 1992-ben Biokertész Klubot szervezett Baján, s ugyanekkor alapított cégén keresztül biobort exportál a nyugati országokba. 1996-tól a Magyar Tudományos Akadémia Köztestületének és biotechnológiai Bizottságának tagja. A bajai BioVino Borlovagrend alapitó nagymestere.
Dr. Egyházaskéri Böngyik Árpád részt vett az egyházaskéri monográfia megírásában. Magyarországi közgyűjteményekben gyűjtött adatokat és megírta a falu történetét. Erről a következőket mondta egyszer: „szülőfalunk legrégibb múltjának megírására az a felismerés is ösztönzött, hogy a XX. század elidegenedő és eltárstalanodó világában az emberek a múltjukkal, az őseikkel, a gyökereikkel, azaz a szülőföldjükkel szeretnének szorosabb kapcsolatba kerülni. Ez igen fontos törekvés, hiszen mindez az önbecsülést, az identitástudatot, a család fontosságát, sőt a szülőföldhöz tartozás érzését erősíti.”
Indoklás:
Az Egyházaskérről induló tudós szülőfaluja és vidékünk iránti szeretetét azzal is kifejezte, hogy neve elé illesztette a település nevét. 2015-ben egy gazdag életút szakadt meg, s mi tisztelettel meghajtjuk fejünket a pedagógus, a kutató, a tudós előtt, kinek példája igazolja az élethosszig tartó tanulást, ugyanis 73 éves korában szerezte meg a legmagasabb tudományos fokozatot. Kötődése településünkhöz, céltudatossága, kitartása, segítőkészsége, követendő életútja példaértékű, mellyel bebizonyította, hogy elindulva, erről az észak-bánáti szurokföldről is lehet nagyokat álmodni és azokat megvalósítani. Tisztelettel fogunk emlékezni rá, hiszen az „egyetlen“ verbiczai, verbicai, egyházaskéri, aki vezetéknevéhez csatolva születési helyét, büszkén vállalta és hírnevesítette gyökereit.
Javaslattevő: Fehér Viktor
Források listája:
Böngyik Á.–Bogdán J.–Fehér M.–Kónya S.–Mihók B.–Sári T.–Tűri L.–Huszár G. (1999). Verbica–Egyházaskér. Egyházaskér: Verbicai Helyi Közosség Tanácsa.
Hírtér.hu
A közel harminc ártézi kútból, melyeket a XIX. század végén és a XX. század elején fúrtak a város területén, ma már egy sem működik. Az ártézi kutak részben elapadtak, részben eltömődtek, ugyanis nem ...
Baracskai Judit bebizonyította, nem csak azon múlik, hogy hova születik valaki, hogy meg tudja váltani a világot. Egy közösség és egy jó cél szolgálatába állni bárhol lehetséges a világon. A felsejlő ...
