Egyhajúvirág (Bulbocodium vericolo)


Bemutatás:


A Kárpát-medence egyik legféltettebb növényritkasága, melynek legerősebb állományai, itt nálunk, a Dél-Alföldön és Észak-Bácskában a Szabadka környéki homokvidéken élnek. A jégkorszak utáni hideg szeles pusztákkal érkezett hozzánk és azóta, bár az éghajlat megváltozott, kis állományokban ugyan, de fenn tudott maradni a mái napig. Az egyhajúvirág (tavaszkikerics), Bulbocodium vernum, a kikericsfélék családjába tartozó, sztyepp-és erdőssztyepp lakó hagymás növény, mely egész elterjedési területén megfogyatkozott, visszaszoruló és veszélyeztetett. Az 1500-as években Clusius által felfedezett fajt az 1700-as évek második felében Földi János mutatta be először Magyarországon. Élénk rózsaszínű, illatos virágai a kora tavaszi ritkás tölgyesek, az utóbbi években mindinkább az ültetett akácosok első diszes szinfoltjai melyek magukhoz vonzák az éppen ébredező méhcsaládokat. Értékes tavaszi disznövény lehetne, de problematikus tartása és szaporitása miatt kevésbé terjedt el. Az erdők pusztulása a homoki ősgyepek feltörése, valamint hagymáinak kiméletlen gyűjtése illetve piacokon való árusítása végveszélybe sodorta e védett növényfajt.

Javaslattevő: Hulló István

Indoklás:


A Kárpát medence legerősebb és legnagyobb számú állománya él a Szabadkai homokvidéken, e faj fenntartása kiemelten fontos természetvédelmi feladat.

Források listája:

A forrás nem érhető el.

2016-01-22

kulturális örökség


Kosztolányi Dezső Szabadkán született 1885-ben. Mivel szülőháza már nem áll, a Svetozar Marković Gimnázium (valamikor Községi Főgymnasium) épületénél szoktunk emlékezni rá. Költőnk 1900-tól 1903-ig az ...

2017-08-25

kulturális örökség | Bácskossuthfalva


  Lestár Zsolt (1972) lelkes fiatal kosárfonó, aki fő foglalkozása, a méhészet mellett leginkább azalkotás öröme végett foglalkozik kosárfonással. Gyerekként sokszor látta nagyapját, amint szalmaho ...

2016-01-21

épített környezet


Szabadka és Palics legjelentősebb századfordulós emlékei Komor Marcell (1868–1944) és Jakab Dezső (1864–1932) építészpáros nevéhez köthető. A két építész 1897-től közös tervezőirodában működik Budapes ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával