A bádogszelence története A falualapítás századik évfordulóján, 1886. szeptember 5-én a „községháza falába szürkemárvány emlékkő tétetett, az emlékkő háta megé” pedig cinbádog szelencébe zárva üzenet ...
A Kárpát-medence egyik legféltettebb növényritkasága, melynek legerősebb állományai, itt nálunk, a Dél-Alföldön és Észak-Bácskában a Szabadka környéki homokvidéken élnek. A jégkorszak utáni hideg szeles pusztákkal érkezett hozzánk és azóta, bár az éghajlat megváltozott, kis állományokban ugyan, de fenn tudott maradni a mái napig. Az egyhajúvirág (tavaszkikerics), Bulbocodium vernum, a kikericsfélék családjába tartozó, sztyepp-és erdőssztyepp lakó hagymás növény, mely egész elterjedési területén megfogyatkozott, visszaszoruló és veszélyeztetett. Az 1500-as években Clusius által felfedezett fajt az 1700-as évek második felében Földi János mutatta be először Magyarországon. Élénk rózsaszínű, illatos virágai a kora tavaszi ritkás tölgyesek, az utóbbi években mindinkább az ültetett akácosok első diszes szinfoltjai melyek magukhoz vonzák az éppen ébredező méhcsaládokat. Értékes tavaszi disznövény lehetne, de problematikus tartása és szaporitása miatt kevésbé terjedt el. Az erdők pusztulása a homoki ősgyepek feltörése, valamint hagymáinak kiméletlen gyűjtése illetve piacokon való árusítása végveszélybe sodorta e védett növényfajt.
Javaslattevő: Hulló István
A Kárpát medence legerősebb és legnagyobb számú állománya él a Szabadkai homokvidéken, e faj fenntartása kiemelten fontos természetvédelmi feladat.
A forrás nem érhető el.
A bádogszelence története A falualapítás századik évfordulóján, 1886. szeptember 5-én a „községháza falába szürkemárvány emlékkő tétetett, az emlékkő háta megé” pedig cinbádog szelencébe zárva üzenet ...
A gyógyvízforrást 1923-ban fedeztékfel és 2000-ig rövidebb-hosszabb megszakításokkal Szent György néven palackozták és forgalmazták, főleg Vajdaságban, de külföldön is, elsősorban Európában. A gyógyví ...
Népi tánckincsünk legarchaikusabb fajtáját képezik a tavaszi termékenységi rítusokhoz kötődő, főleg a böjti időszak és a mulatság nélküli ünnepnapok lánykörtáncai (karikázók). A karikázók csoportjába ...