Egyházaskéri vadászat és vadászegyesület

Települési érték

turizmus és vendéglátás

2019-02-05


Bemutatás:


Egyházaskér napjainkban 2800–3000 hektárnyi vadászatra alkalmas földterülettel rendelkezik. A helyi vélekedés szerint gazdag vadállományát Erdély és a Kárpátok közelségének köszönheti. Fürj, fácán, afrikai galamb, őz és vaddisznó található a vidéken, de a védett és veszélyeztetett túzoknak is otthona, különösen a falut körülvevő puszta, Homokrév (Mokrin) irányába.  

Az egyházaskéri „Őzbak” vadászegyesület 1932-ben alakult. Mai székhelye a faluszéli, vasúton túli, valamikor Tóth-tanyán található, amit a közbeszédben már Vadásztanyának neveznek. Adminisztratív szempontok mentén a csókai községi vadászszövetséghez tartozik. Az egyesület tagjai zömmel falubeliek és olyan csókai, szabadkai vadászok, akik egykor Egyházaskérről indultak.

Az egyesület életéből kiemelésre méltó az ötvenes években induló nagy hajtóvadászatok emléke, melyek során hálós technikával élőnyúlra vadásztak, s Milánóban értékesítették azokat a helyiek. 1988-ban pedig Tűri Tibor, a vadászegyesület mai elnöke, egy napon tíz vaddisznót lőtt a falu határában, s az esemény csodájára nemcsak a falu apraja-nagyja járt, hanem az a televízióba is bekerült.

Javaslattevő: Fehér Viktor

Indoklás:


Az egyházaskéri vadászegyesület fontos helyet foglal el a helyeik Települési Értéktárában. A vadászat ugyanis kapcsolatot teremt az elszármazottak és a helyben maradottak között, s mindez kihat a tagok társadalmi-gazdasági tevékenységeire is. Ugyanakkor a szülőföld iránti vágy kielégítésére is szolgál, miközben szabadidős tevékenységek eltöltésének lehetőségét is magában rejti. Emellett a település egyetlen turisztikai tevékenységet is végző intézménye, nyaranta olasz turisták vadásznak az egyházaskéri határban fürjre, fácánra és afrikai galambra, míg németországi vadászok őztrófeákért utaznak a vidékre. A falu hármashatár-menti elhelyezkedése folytán jó viszonyt ápol magyarországi és romániai vadászegyesületekkel is, s jelentős számú lokális és nemzetközi vadászati eseményeknek is otthont ad az egyesület.  

Források listája:

Böngyik Á.–Bogdán J.–Fehér M.–Kónya S.–Mihók B.–Sári T.–Tűri L.–Huszár G. 1999. Verbica–Egyházaskér. Kiadja a Verbicai Helyi Közosség Tanácsa, Egyházaskér

2024-07-30

kulturális örökség | Zenta


Zenta művelődési életének kezdete a XIX. század első évtizedeire tehető, amikor a földművelés, a gabonakereskedelem és az iparos társadalom fejlődése, valamint a város több 10 ezer holdas birtoka megf ...

2024-07-31

kulturális örökség | Zenta


Zentán született 1915. július 19-én iparos családban (a nagyapa, Thurzó József férfiszabó, házassága révén kerül Adáról Zentára 1876-ban, s alapít itt családot). Noha az iskolában jó tanuló, mégis ...

2016-03-21

kulturális örökség | Óbecse


A játék, a munkával ellentétben, olyan időtöltés, melyet szórakozásképp végzünk, szabadon, külső kényszer nélkül. Pszichológiai és társadalmi szerepe igen nagy. Kialakulásuk és funkciójuk alapján megk ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával