A napsugaras oromzatok elterjedése vidékünkön szorosan kapcsolódott a fűrészelt deszka megjelenéséhez, a fűrésztelepek elterjedéséhez, amelyek a mai Vajdaság területén a XIX. század végén a nagyobb gő ...
Egyházaskér napjainkban 2800–3000 hektárnyi vadászatra alkalmas földterülettel rendelkezik. A helyi vélekedés szerint gazdag vadállományát Erdély és a Kárpátok közelségének köszönheti. Fürj, fácán, afrikai galamb, őz és vaddisznó található a vidéken, de a védett és veszélyeztetett túzoknak is otthona, különösen a falut körülvevő puszta, Homokrév (Mokrin) irányába.
Az egyházaskéri „Őzbak” vadászegyesület 1932-ben alakult. Mai székhelye a faluszéli, vasúton túli, valamikor Tóth-tanyán található, amit a közbeszédben már Vadásztanyának neveznek. Adminisztratív szempontok mentén a csókai községi vadászszövetséghez tartozik. Az egyesület tagjai zömmel falubeliek és olyan csókai, szabadkai vadászok, akik egykor Egyházaskérről indultak.
Az egyesület életéből kiemelésre méltó az ötvenes években induló nagy hajtóvadászatok emléke, melyek során hálós technikával élőnyúlra vadásztak, s Milánóban értékesítették azokat a helyiek. 1988-ban pedig Tűri Tibor, a vadászegyesület mai elnöke, egy napon tíz vaddisznót lőtt a falu határában, s az esemény csodájára nemcsak a falu apraja-nagyja járt, hanem az a televízióba is bekerült.
Javaslattevő: Fehér Viktor
Az egyházaskéri vadászegyesület fontos helyet foglal el a helyeik Települési Értéktárában. A vadászat ugyanis kapcsolatot teremt az elszármazottak és a helyben maradottak között, s mindez kihat a tagok társadalmi-gazdasági tevékenységeire is. Ugyanakkor a szülőföld iránti vágy kielégítésére is szolgál, miközben szabadidős tevékenységek eltöltésének lehetőségét is magában rejti. Emellett a település egyetlen turisztikai tevékenységet is végző intézménye, nyaranta olasz turisták vadásznak az egyházaskéri határban fürjre, fácánra és afrikai galambra, míg németországi vadászok őztrófeákért utaznak a vidékre. A falu hármashatár-menti elhelyezkedése folytán jó viszonyt ápol magyarországi és romániai vadászegyesületekkel is, s jelentős számú lokális és nemzetközi vadászati eseményeknek is otthont ad az egyesület.
Böngyik Á.–Bogdán J.–Fehér M.–Kónya S.–Mihók B.–Sári T.–Tűri L.–Huszár G. 1999. Verbica–Egyházaskér. Kiadja a Verbicai Helyi Közosség Tanácsa, Egyházaskér
A napsugaras oromzatok elterjedése vidékünkön szorosan kapcsolódott a fűrészelt deszka megjelenéséhez, a fűrésztelepek elterjedéséhez, amelyek a mai Vajdaság területén a XIX. század végén a nagyobb gő ...
PLEITZ FERENC PÁL (FRANZ PAUL PLEITZ) BÁNÁT ELSŐ (IGAZI) NYOMDÁSZA (1847) Az első igazi nyomdász volt a mai szerbiai Bánát területén, aki a lapkiadásban is úttörő munkát végzett: ő volt az első lapki ...
Szabó Margit 1932. szeptember 28-án született Adorjánon, a család legkisebb gyermekeként. Az általános iskolát Adorjánon fejezte be. Már kisgyermekkorában az volt az álma, hogy egyszer tanító lesz. Az ...