Zenta lakosságának 4-5 százalékát alkották zsidók, mielőtt deportálásra kerültek volna. Annak ellenére, hogy arányuk viszonylag alacsony volt, rendkívül hatékonyan integrálódtak a város társadalmi és ...
A közép-bánsági magyar lakosságot érzékenyen érintette a múlt század kilencvenes éveiben dúló délszláv testvérháború. Sok fiatal magyar család, hagyta el az országot. Ha figyelembe vesszük, hogy az eltávozottak 20-45 évesek voltak, akkor nagyságrendjében látható az emberi, szellemi, gazdasági, számbeli veszteség. Ennek lecsapódását, következményeit az itt maradottak tapasztalják. Fokozatosan változott a települések lakossága nemzeti összetételének aránya is. Az iskolákban, az általános-, a közép- és a felsőoktatásban is évről évre csökkent a magyarul tanulók száma. Ez megkérdőjelezte a nagybecskereki középiskolákban létező magyar osztályok fennmaradását. A Nagybecskerek irányába gravitáló diákok utaztatását sok szülő nem tudta fölvállalni a magas utaztatási költségek miatt, de sok buszjáratot, gazdasági indokoltságból be is szüntettek. Új megoldást kellett keresni annak érdekében, hogy ne legyen kiesés a magyar tanulók további iskoláztatását illetően vidéken sem. A múlt század kilencvenes éveiben az akkori muzslyai önkormányzat és az egyházi vezetők közötti megbeszélés eredményeként fogalmazódott meg az ötlet, hogy építsenek egy fiúkollégiumot Muzslyán. Ekkor már működött a nagybecskereki leánykollégium, Gizella nővér vezetésével. Akik a magyar diákok érdekében tenni szerettek volna, az egyház részéről a szlovén származású Tratnjek Stanko plébános és a bolgár származású Kalapis Stojan atya voltak. Az Apáczai Közalapítvány igazgatója, Csete Őrs több alkalommal járt a helyszínen és szembesült a tényekkel, s ennek eredményeképp meg is érkezett a segély a Közalapítványtól. A szaleziánus rend is jelentős anyagi támogatást nyújtott a XXI. századi követelményeket is kielégítő fiúkollégium megépítéséhez. A kollégium körüli munkálatok két évig folytak, 2000-2002-ig. A bánsági megyéspüspök, msgr. Huzsvár László is támogatta és áldását adta az elképzeléshez, imáival fohászkodva az Úrhoz. A kollégiumban hatvan fiúnak van lehetősége bentlakásos alapon középiskolai tanulmányait folytatni a nagybecskereki középiskolák valamelyik magyar osztályában. A kollégium a tanítási szünidők alatt az ifjúság számára különböző képzéseket, találkozókat, lelkigyakorlatokat szervez. Vezetői óriási gondot fordítanak a bentlakók nevelésére, a diákok tanulmányi eredményeinek állandó ellenőrzésére.
A kollégiumban hatvan fiúnak van lehetősége bentlakásos alapon középiskolai tanulmányait folytatni a nagybecskereki középiskolák valamelyik magyar osztályában. A kollégium a tanítási szünidők alatt az ifjúság számára különböző képzéseket, találkozókat, lelkigyakorlatokat szervez. Vezetői óriási gondot fordítanak a bentlakók nevelésére, a diákok tanulmányi eredményeinek állandó ellenőrzésére.
Javaslattevő: Juhász Törköly Krisztina
Juhász Törköly Krisztina adatgyűjtése nyomán.
Zenta lakosságának 4-5 százalékát alkották zsidók, mielőtt deportálásra kerültek volna. Annak ellenére, hogy arányuk viszonylag alacsony volt, rendkívül hatékonyan integrálódtak a város társadalmi és ...
A Zentai Gimnázium története a 19. század közepéig vezethető vissza. A polgárosuló város vezetése már 1842-ben a gimnázium alapítását javasolja, de a Képviselő-testület 1875. július 7-én tárgyalta és ...
A bácskossuthfalvi Kossuth-szobrot 1896. augusztus 20-án állították fel a falu központjában, az útkereszteződés mellett egy magas talapzatra. Világviszonylatban időrendben ez a hetedik Kossuth-szobor. ...