Kaponyai Árpád-kori pusztatemplom

Külhoni érték

épített környezet

2016-04-07

Bemutatás:

Észak Bácska területén a legfrissebben (részben) feltárt középkori szakrális emlékhely a Kaponyának és Skenderevonak elnevezett határrészek között található. A jellegzetes „pusztatemplom” kategóriába tartozó templomrom feltárása 2010-ben kezdődött, Szekeres Ágnes régész vezetésével, a Szabadkai Városi Múzeum (Ricz Péter régész-konzultáns) és a Községközi Művelődési Intézet (Zvonimir Nedeljković régész, ill. Neda Dimovski antropológus) közös régészeti ásatásaként. Erre a lelőhelyre is vonatkozik az a megállapítás, hogy maga a középkori rom nehezen azonosítható egykori, a korabeli kútfőkben szereplő helynévvel. Esetünkben, talán a XV. századi térképeken Tavankút és Szabadka között feltüntetett Sebesegyházának templomáról, illetve ahhoz tartozó templomkertről van szó. Mivel úgy a templom alapjainak maradványai, mint a körülötte található síroknak csak a töredéke került napvilágra és lett eddig dokumentálva, messzemenő következtetéseket egyelőre nem ajánlatos levonni. Annyi bizonyos, hogy a templomkertet feltehetőleg kőr alakú sáncokkal védték, ami a tatárjárás (1241/42) követő korszakra utal. Ez egyben bizonyíték az esetlegesen elpusztult település megújulására. Mint ahogy számos jel utal arra, miszerint a templom át- vagy újjáépítése is megtörtént. Egyelőre még nyitott kérdés, vajon ez mikor következett be.

            Mivel a középkori csontvázas sírok viszonylag kevés régészeti anyagot (leletet) tartalmaznak, a feltárások folyamán előkerült magyar királyok verette dénárok (Könyves Kálmán – III. Béla) alapján a temetőt a XII–XIII. században is használhatták. Ennek a lelőhelynek a feltárása még további jelentős munkálatokat igényel.

Javaslattevő: Ricz Péter, régész

Indoklás:

A kaponyai leletek, köztük a magyar királyok verette dénárok, a magyar középkorról árulkodnak. Bár a teljes feltárás még várat magára, ennek elvégeztével lehetséges lesz a templom alapjainak konzerválása, esetleges helyreállítása és turisztikai jellegű előnyeinek felhasználása. A kiásott leletek a Szabadkai Városi Múzeum gyűjteményét gazdagítják.

Kapcsolat az értékhez:

Városi Múzeum, Szabadka, Régészeti gyűjtemény
http://www.gradskimuzej.subotica.rs/?page_id=343&lang=hu