Szulik József prépost-plébános 1848. február 28-án született Baján. Iskoláit is ott, valamint Pécsett végezte. Már gyermekkorában nagyon szerette a verseket, sokat szavalt. Ifjúkorában a gimnáziumi ta ...
Észak Bácska területén a legfrissebben (részben) feltárt középkori szakrális emlékhely a Kaponyának és Skenderevonak elnevezett határrészek között található. A jellegzetes „pusztatemplom” kategóriába tartozó templomrom feltárása 2010-ben kezdődött, Szekeres Ágnes régész vezetésével, a Szabadkai Városi Múzeum (Ricz Péter régész-konzultáns) és a Szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet (Zvonimir Nedeljković régész, ill. Neda Dimovski antropológus) közös régészeti ásatásaként. Erre a lelőhelyre is vonatkozik az a megállapítás, hogy maga a középkori rom nehezen azonosítható egykori, a korabeli kútfőkben szereplő helynévvel. Esetünkben, talán a XV. századi térképeken Tavankút és Szabadka között feltüntetett Sebesegyházának templomáról, illetve ahhoz tartozó templomkertről van szó. Mivel úgy a templom alapjainak maradványai, mint a körülötte található síroknak csak a töredéke került napvilágra és lett eddig dokumentálva, messzemenő következtetéseket egyelőre nem ajánlatos levonni. Annyi bizonyos, hogy a templomkertet feltehetőleg kőr alakú sáncokkal védték, ami a tatárjárás (1241/42) követő korszakra utal. Ez egyben bizonyíték az esetlegesen elpusztult település megújulására. Mint ahogy számos jel utal arra, miszerint a templom át- vagy újjáépítése is megtörtént. Egyelőre még nyitott kérdés, vajon ez mikor következett be.
Mivel a középkori csontvázas sírok viszonylag kevés régészeti anyagot (leletet) tartalmaznak, a feltárások folyamán előkerült magyar királyok verette dénárok (Könyves Kálmán – III. Béla) alapján a temetőt a XII–XIII. században is használhatták. Ennek a lelőhelynek a feltárása még további jelentős munkálatokat igényel.
Javaslattevő: Ricz Péter, régész
A kaponyai leletek, köztük a magyar királyok verette dénárok, a magyar középkorról árulkodnak. Bár a teljes feltárás még várat magára, ennek elvégeztével lehetséges lesz a templom alapjainak konzerválása, esetleges helyreállítása és turisztikai jellegű előnyeinek felhasználása. A kiásott leletek a Szabadkai Városi Múzeum gyűjteményét gazdagítják.
Városi Múzeum, Szabadka, Régészeti gyűjtemény
http://www.gradskimuzej.subotica.rs/?page_id=343&lang=hu
Újabb leletek a kaponyai lelőhelyen. Magyar Szó, 2013. december 5. (http://www.magyarszo.com/hu/2178/kultura/104936/Újabb-leletek-a-kaponyai-lelőhelyen.htm)
Kaponya pusztatemploma. Hét Nap, 2010.11.17. (http://hetnap.rs/cikk/-9164.html)
Szulik József prépost-plébános 1848. február 28-án született Baján. Iskoláit is ott, valamint Pécsett végezte. Már gyermekkorában nagyon szerette a verseket, sokat szavalt. Ifjúkorában a gimnáziumi ta ...
Népi tánckincsünk legarchaikusabb fajtáját képezik a tavaszi termékenységi rítusokhoz kötődő, főleg a böjti időszak és a mulatság nélküli ünnepnapok lánykörtáncai (karikázók). A karikázók csoportjába ...
„A napsugaras díszítésű deszkaoromzatokon ritkán tüntetik fel az építés idejét. A néhány ránk maradt datált épületből, az első világháború utáni újabb telepítésekből, arra következtethetünk, hogy a XI ...