A pozsgás (szukkulens) növények csoportjába tartozió növények egyik képviselője, az apró termetű homoki varjúháj Sedum hillebranthi Húsos leveleiben víztároló szövet található, mely segítségével siker ...
Észak Bácska területén a legfrissebben (részben) feltárt középkori szakrális emlékhely a Kaponyának és Skenderevonak elnevezett határrészek között található. A jellegzetes „pusztatemplom” kategóriába tartozó templomrom feltárása 2010-ben kezdődött, Szekeres Ágnes régész vezetésével, a Szabadkai Városi Múzeum (Ricz Péter régész-konzultáns) és a Szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet (Zvonimir Nedeljković régész, ill. Neda Dimovski antropológus) közös régészeti ásatásaként. Erre a lelőhelyre is vonatkozik az a megállapítás, hogy maga a középkori rom nehezen azonosítható egykori, a korabeli kútfőkben szereplő helynévvel. Esetünkben, talán a XV. századi térképeken Tavankút és Szabadka között feltüntetett Sebesegyházának templomáról, illetve ahhoz tartozó templomkertről van szó. Mivel úgy a templom alapjainak maradványai, mint a körülötte található síroknak csak a töredéke került napvilágra és lett eddig dokumentálva, messzemenő következtetéseket egyelőre nem ajánlatos levonni. Annyi bizonyos, hogy a templomkertet feltehetőleg kőr alakú sáncokkal védték, ami a tatárjárás (1241/42) követő korszakra utal. Ez egyben bizonyíték az esetlegesen elpusztult település megújulására. Mint ahogy számos jel utal arra, miszerint a templom át- vagy újjáépítése is megtörtént. Egyelőre még nyitott kérdés, vajon ez mikor következett be.
Mivel a középkori csontvázas sírok viszonylag kevés régészeti anyagot (leletet) tartalmaznak, a feltárások folyamán előkerült magyar királyok verette dénárok (Könyves Kálmán – III. Béla) alapján a temetőt a XII–XIII. században is használhatták. Ennek a lelőhelynek a feltárása még további jelentős munkálatokat igényel.
Javaslattevő: Ricz Péter, régész
A kaponyai leletek, köztük a magyar királyok verette dénárok, a magyar középkorról árulkodnak. Bár a teljes feltárás még várat magára, ennek elvégeztével lehetséges lesz a templom alapjainak konzerválása, esetleges helyreállítása és turisztikai jellegű előnyeinek felhasználása. A kiásott leletek a Szabadkai Városi Múzeum gyűjteményét gazdagítják.
Városi Múzeum, Szabadka, Régészeti gyűjtemény
http://www.gradskimuzej.subotica.rs/?page_id=343&lang=hu
Újabb leletek a kaponyai lelőhelyen. Magyar Szó, 2013. december 5. (http://www.magyarszo.com/hu/2178/kultura/104936/Újabb-leletek-a-kaponyai-lelőhelyen.htm)
Kaponya pusztatemploma. Hét Nap, 2010.11.17. (http://hetnap.rs/cikk/-9164.html)
A pozsgás (szukkulens) növények csoportjába tartozió növények egyik képviselője, az apró termetű homoki varjúháj Sedum hillebranthi Húsos leveleiben víztároló szövet található, mely segítségével siker ...
Szabadka és Palics legjelentősebb századfordulós emlékei Komor Marcell (1868–1944) és Jakab Dezső (1864–1932) építészpáros nevéhez köthető. A két építész 1897-től közös tervezőirodában működik Budapes ...
Mezei Erzsébet képzőművész, grafikus, keramikus és pedagógus is egyben. Elmondása szerint, ha sorrendet kellene felállítani a felsoroltak között, akkor első helyen a tanítás állna. Amikor diplomált, n ...