A Négyesfogat a doroszlói Móricz Zsigmond Magyar Művelődési Egyesület, a gombosi Arany János Magyar Művelődési Egyesület, a kupuszinai Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, a szilágyi József Attila Műve ...
Lassan tiz éve annak, hogy megszületett az a gondolat, hogy Kúlán meg kellene szervezni egy olyan rendezvényt, ahol egy csokorba tudnánk kötni a magyar hagyományokat, szokásokat. Környezetünkben óriási hagyománya van a birkatenyésztésnek és ezáltal a birkahúsból készült ételek főzésének. Így arra az elhatározásra jutottunk, hogy szervezünk egy birkafőző versenyt a Népkör keretein belül. Viszont arra mi sem számítottunk, hogy ilyen nagy lesz az érdeklődés. Ezért a következő években már egy nagyobb területen, a "Gödör" elnevezésű sport és rekreációs pályán tartottuk a rendezvényt. Kisérő programként kispályás labdarúgó mérkőzést, kirakodó vásárt, kultúrális programot szerveztünk és játszóházat is kialakítottunk a legkisebbek részére. A birkahúsból készült ételek értékelése után hajnalig tartó mulatság következett.
Javaslattevő: Pásztor Mária
A Hagyományörző Nap elnevezésű rendezvényünk évről-évre látogatottabb, egyre több csoport jelentkezik be a főzőversenyre: helyiek, vidékiek és külföldiek egyaránt. Ez pedig azt igazolja, hogy helyes döntést hoztunk akkor, amikor egy ilyen típusú rendezvény megszervezése mellett döntöttünk. Elsősorban azért, mert a környéken egyáltalán nincs ilyen, szabadtéri rendezvény, ahol ekkora tömeg megjelenhetne, másrészt pedig azért, és ez a fontosabb, mert ez az egyedüli magyar vonatkozású hagyományörző rendezvény a vidékünkön.
www.nepkorkula.org
A Négyesfogat a doroszlói Móricz Zsigmond Magyar Művelődési Egyesület, a gombosi Arany János Magyar Művelődési Egyesület, a kupuszinai Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, a szilágyi József Attila Műve ...
A kőkereszt a Csantavéri úton Barát Gyula házánál állt. Barát Istvánné Nagy Luca háza táján 1918-ban dögvész tizedelte a nagy jószágot: lovat, disznót. „Isten elvette a szerencsénket – mondogatta édes ...
Míg a Magyar Királyság nyugati részein a XVII–XVIII. században megjelentek a barokk stílusú Szentháromság-szobrok, addig az alföldi és tiszántúli térségben, így tájunkon is csak a XIX. század második ...