Bajsán, az észak-bácskai kis faluban 2004-ben alakult meg az Etno Hagyományápoló Kézművesek Köre. Az egyesület célja a mintegy 2300 lakosú, több nemzetiségű (magyarok 65%, szerbek 17%, szlovákok 6% és ...
Szaján két ismert és fontos személyéről van szó, László, aki magyartanár volt, Viktória pedig óvónéni. Viktória az újvidéki Óvónő-képző elvégzése után Gunarason kapott óvónői állást, ahol idővel bekapcsolódott az Ifjúsági Szervezetbe, melynek hamarosan az elnöke is lett. A házaspár útjai ott találkoztak először, hiszen Viktória óvónőként, László pedig magyartanárkent dolgozott Gunarason. Mindketten fontosnak tartották a kultúréletet és sokat dolgoztak annak fellendítésén. A közös munka és érdeklődés során kialakult a szerelem kettőjük között, amely töretlenül kitartott az ezt követő 54 éven keresztül.
B. Varga László főleg Jódal Dezső magyartanár hatására szerette meg az irodalmat. Részben a tanár úrnak köszönhetően, részben a saját ambícióinak köszönve íratkozott a Magyar Tanszékre Újvidéken.
Egy magyartanári és óvónői pályázatnak köszönhetően költöztek Szajánba már házaspárként.
Viktória az óvodában mindig is aktív tevékenységeket folytatott. Az ünnepekre tánccal, szavalatokkal, jelenetekkel készültek a régi kultúrotthon színpadán. Később versenyekre jártak betlehemezéssel, pünkösdöléssel.
Laci bácsi újságíró szeretett volna lenni. Gyerekkorában írt a Pionírújságba (mai Jó Pajtás). Viktória is sok riportot írt. A Bánáti újságot ft. Pósa Gyula atya, B. Varga Lászlóval és Viktóriával kezdeményezték, amit utána a tiszaszentmiklósi Kultúrkör megvalósított. Laci bácsi lett a főszerkesztő, de bedolgoztak, tudósítottak B, Varga Viktória, Kőművesné Nyári Márta és Kőműves Zoltán is.
Laci bácsi elmondta, hogy régen az iskolában a Lendület című diáklap szerkesztőségét vezette. Külön foglalkozásokat tartott a délutáni önképzőkörökön; tánc, tátika, gyors olvasás, szavalóversenyek, mesemondó versenyek, stb.
B. Varga László elmondása szerint újjá élesztette Szajánban a sportéletet is. Nagy Antal segítségével megalapították a Partizán Sportegyesületet, melynek keretén belül sikeresen működtek a sakk, kézilabda, foci csapatok is 2-2 korosztály részére a fiúk és a lányok számára.
Laci bácsi bevallása szerint a versírás egészen kicsi kora óta közel áll a szívéhez. Folyamatosan írt és végül 1989-ben megjelent saját verseskötete: ,,A végtelen itt, a markomban" címmel.
Az újvidéki rádióban az ifjúsági irodalmi rovatnak volt a szerkesztője és munkatársa.
A hosszú és egészséges élet titkát tanulmányozva, Laci bácsi kutatta a gyógynövények hatásait, összetevőit. A diákokkal is sok időt töltött kint a természetben. A természetszeretete mellett a vallás is egyre fontosabb lett az életében. Ma is minden napot imával és futással kezd.
Laci bácsi elmesélte, hogy a 90- es évek elején megalakult a VMDK, amelynek feladata volt magyarságot összetartani, védeni az érdekeinket. Szajánban 200 tagja volt. B. Varga Lászlót pedig a VMDK Észak - bánati körzet elnökévé választották.
1994-ben megalapították a DÉLIBÁB Hagyományápoló és Természetbarát Kört sok szajáni ember támogatásával. Hozzájuk fűződik az első táborok megszervezése Szajánban és részvétel a Magyarországi táborokban is. Sok helybeli fiatal utazott a Délibáb szervezésében a magyarországi Mesztegnyőre abban az időben, ahol nagyszerű táborokat szerveztek.
Később a kikindai Önkormányzattól kitüntetésben részesültek. Felfigyeltek a munkájukra és ennek elismeréseként kaptak jutalmul egy újabb épületet, amelyet a mai napig is használnak. Ismert, hogy Vajdaságban, Szajánban lett első alkalommal megszerezve a Húsvéti játékok és tojásfestő ünnepség. Ft. Pósa Gyula atyával kenyérszentelést is tartottak éveken keresztül. Év közben több alkalommal is műsorokat szerveztek Viktória vezetésével. Táncokat, dalokat, színdarabokat adtak elő. Nyári táborokat szerveztek. A nők számára aerobik is működött. Viktória betegsége után Tószegi Szilvia vette át a Délibáb vezetését, napjainkban is. Tovább folytatják segítőivel a hagyományok ápolását, a vallási ünnepek megünneplését Húsvétkor, Falunapkor, Karácsonykor. Különböző programokkal, műsorokkal készülnek.
(Részlet a pályamunkából)
A javaslat a Hétköznapi hőseink – Írjunk történelmet! elnevezésű mintaprojekt keretében készült.
Készítették: Bóka Bernadett, Kormányos Vanda, Benyócki Attila
Felkészítő tanár: Kátity Enikő hitoktató
A B.Varga házaspárnak sokat köszönhet a falu a több évtizedes áldozatos, aktív és sikeres munkájukért a kultúra, az oktatás, a sport területén, a fiatalokkal való foglalkozás, táborozások, utazások miatt is.
Laci bácsi szerint azonban a legfontosabb az életben a család, ahol a gyerekek hitben, szeretetben és nyugalomban tudnak felnőni.
Örömmel tölti el az a tudat, hogy hosszú, szép és boldog házaséletük volt. A házasság a szereteten kell, hogy alapuljon, mert a szerelem egy idő után átmegy szeretetbe. Viktóriával nem érezték az idő múlását, lélekben örök ifjak maradtak. A szeretlek kifejezést ritkán használták, mert fontosabbnak tartották éreztetni a másikkal egy ölelés, egy mosoly, egy csók erejével. Arra törekedtek, hogy mindig jót tegyenek a másikkal, örömet szerezzenek a társuknak. László szeretné, ha a mai fiatalok is értékelni tudnák az igaz szeretetet, és megtanulnának igazán szeretni, érdek nélkül.
Forrás nem érhető el.
Bajsán, az észak-bácskai kis faluban 2004-ben alakult meg az Etno Hagyományápoló Kézművesek Köre. Az egyesület célja a mintegy 2300 lakosú, több nemzetiségű (magyarok 65%, szerbek 17%, szlovákok 6% és ...
Topolya történelmének legkiemelkedőbb orvosát és humanistáját, dr. Hadzsy Jánost a XIX. század végén és a XX. század legelején hatalmas tisztelet övezte. Elsőként érdemelte ki, hogy emlékművet kapjon ...
Đorđević, Jovan (1826–1900) író, az újvidéki és a belgrádi Szerb Nemzeti Színház alapítója, a jelenlegi szerb himnusz szerzője. Zentán született 1826. november 13-án. (Szülőháza a mai Posta utca 5-ös ...