Hétköznapi hősünk: Kiss Gyula, a gazdasági fejlődés szekértolója

Települési érték

kulturális örökség

2024-02-02

Bemutatás:

A falu egyik oszlopos tagja Kiss Gyula, aki a VMSZ helyi szervezetének elnöke, a jelenlegi városi képviselő-testület tagja. A település gazdasági fejlődésében akkor járult igazán hozzá, mikor 2004 és 2012 között a tiszakálmánfalvi helyi közösség tanácsának élére választották meg. Egyik, ma is virágzó eredménye a Bakssal kialakított testvértelepülési kapcsolat. 2004-ben kezdeményezésére és buzdítására helyi kistermelőkkel karöltve megalapították a Tiszakálmánfalvi Földműves Szövetkezetet, ami a mai napig aktív és működőképes. Ezt a szövetkezetet 14 magyar család összefogásával sikerült létrehozni, és ezen családok tagjai üzemeltetik és fejlesztik a szövetkezetet. A szövetkezet rendelkezésére áll egy 60 tonnát mérő nagy mázsa és 1200 tonna tárolókapacitás. A jövőben egy feldolgozóüzem kialakítását tervezik. Két helybéli magyar ember áll munkaviszonyban ebben szövetkezetben. Gyula önkéntes igazgatóként tevékenykedik agrármérnöki képzettsége okán, ennek köszönhetően a cégnek nem kerül pénzébe az ügyek lebonyolítása. Ezenfelül nincs tartozásuk sem banknál, sem egyéb helyeken, ugyanakkor nekik sem tartozik senki. A szövetkezet egy falugazdász-irodát is üzemeltet, amely munkahelyet biztosít egy falugazdásznak, köszönhetően a Vajdasági Magyar Szövetségnek és a magyar kormánynak, akik a havi járulékának biztosításával fent tudnak tartani egy személyt, aki a helybeli földművesek segítségére tud lenni. A falugazdász kötelessége, hogy a pályázatokról értesítse és informálja a helyi termelőket. A Prosperitati Alapítvány pályázatainak köszönhetően 40 falubeli termelő és kisvállalkozó jutott olyan pénzösszegekhez, amelyek jelentős mértékben előrevitték a birtokok fejlődését. Új gépeket vásárolhattak a termelők, és továbbképzéseken vehettek részt.

 A falu közügyeit illetően is fontos személy Gyula. Tanácselnöki hivatala betöltése alatt sikerült 30 év után kiépíteni a helyi általános iskola tornatermét, emellett ugyanezen időszakban az óvoda átkerült a régi helyéről az új, ma is ott található helyére. A falu végében levő illegális szeméttelep felszámolása is sorra került. Szintén ezen időszakban indult meg a szennyvízhálózat megterveztetése és az engedélyek megszerzése, továbbá a közvilágítás terén is javulás történt, hisz az égőket kicserélték takarékosság miatt. A gazdasági életet tekintve olyan beruházások történtek, amelyek idecsalogatták a vállalatokat, ennek köszönhetően működik egy öntapadószalag-készítő gyár és egy fémszerkezetet előállító vállalat. Ez a két vállalat egyenként 20–30 munkahelyet biztosít, ami elősegíti a helyiek megélhetési feltételeinek a biztosítását.

A gazdasági élet támogatása mellet az eszmei értékeket sem tévesztette szem elől Kiss Gyula. A falu magyar közössége és politikai vezetősége nem tudta elfogadni az MNT 2004. december 29-i határozatát, és továbbra is napirenden szerepelt a Tiszakálmánfalva név használatának kérdése. Gyula, a VMSZ helyi szervezetének elnöke aláírásgyűjtést szervezett, és a nagyszámú polgár kérését továbbította az MNT-nek. 2015 márciusában határozat született a falu elnevezéséről, hogy névadójáról és egyben megalapítójáról, Tisza Kálmánról viselje nevét. Később új, magyar feliratú helységnévtáblákat állítottak fel a falu bejáratánál.

A művelődési élet egyik oszlopos tagja, hiszen a különböző projektekből, pályázatokból aktívan kiveszi a részét, és új ötletekkel tartja fenn a magyarság összekovácsolását, az anyanyelv ápolását. Tagja a vegyes kórusnak, de a történeti események feltárásában is jeleskedik. Így sikerült a falu központjában levő turulmadaras szobrot újra felállíttatni, amely az első világháború tiszakálmánfalvi hősi halottainak emlékszobra. A tervezés, a kivitelezés és a felavatás hosszadalmas utánajárás és pályázás után a nagy világégés 100-ik évfordulójára sikerült az oszlopszobor felállításával és felszentelésével.

(Részlet a pályamunkából)

A javaslat a Hétköznapi hőseink – Írjunk történelmet! elnevezésű mintaprojekt keretében készült.
Készítette: Balla Szabolcs, tiszakálmánfalvi harmadikos gimnazista

Indoklás:

A jövőbe vetett hit és tenni akarás jegyében Milánovity Ottíliával, a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület elnökével 2018 nyarán felállították a PSME fejlesztési stratégiáját, mely szoros kapcsolatban van a tiszakálmánfalvi katolikus egyház fejlesztési stratégiájával, hisz egyesületünk székhelye épp a Katolikus Kör. Előrelátták többek között a Kör felújítását, padlásszobák építését, a harangozólakás renoválását, közösségi kemence és nyitott színpad építését. Az ötlet felkerült a helyi közösség fejlesztési listájára is, és így nyílt utat kaptak, hogy a kérelem a városi szervekhez kerüljön, ahol egy idő múlva elfogadták a tervet. Gyula megbeszéléseket folytatott az állami szerveknél Újvidéken, és kapcsolatba lépett Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkárral, aki a rendezvények során többször is meglátogatta Tiszakálmánfalvát. A helybéliek örömére 2020-ban közel 30.000 euró támogatást nyert a magyar közösség a BGA Zrt.-től a Kör épületének felújítására. A munkálatok napokon belül megkezdődnek, és várhatóan február 28-án, a falu alapításának napján befejeződnek.

A kultúra ápolásának más vetülete is van, hiszen a hazai turizmus fellendülésével Tiszakálmánfalva jelentős célpont lehet, mert az etnikai sokszínűség, a tolerancia és a fejlesztés mind példaértékű lehet az ide látogatók számára. Ezt a célt szolgálja az IPA határon átnyúló program is, amely keretében egyebek mellett kerékpárúttal bővül a falu.