Hétköznapi hősünk: Lele József citerás, a Népművészet Mestere, a muzslyai citerazenekar vezetője

Települési érték

kulturális örökség

2025-03-19


Bemutatás:


Lele József citerás, a Népművészet Mestere, a muzslyai citerazenekar vezetője, aki évtizedek óta aktívan ápolja és továbbadja a vajdasági citerázás hagyományát.

1945-ben született Magyarcsernyén, ahol gyermekkorában a szomszédjában élő Sanyi bácsi hatására kezdett citerázni. Hallás után tanult, és hamarosan ő maga kísérte a helyi gyerekbálokat, ahol olyan népdalokat játszott, mint a "Kis kendőm, nagy kendőm" és a "Tavaszi szél vizet áraszt". Ezek voltak az első dallamok, amelyeket megtanult, és amelyek elindították a citerázás útján. Cipésznek tanult, majd a becskereki cipőgyárban dolgozott, de a citerázás végigkísérte életét.

Muzslyára költözve 1982-ben csatlakozott a helyi citerazenekarhoz, ahol idővel vezető lett. Kezdetben kihívást jelentett számára a zenekar egységének fenntartása és az idősebb tagok elfogadásának elnyerése, de kitartásával és elhivatottságával sikerült összetartó közösséget formálnia. A zenekar rendszeresen fellépett a Durindón és más népzenei rendezvényeken. Az évek során számos fiatalt tanított citerázni, alternatív módszereket alkalmazva, mivel maga sem tudott kottát olvasni. A dallamokat betűkkel jelölte, és hallás után tanította a tanítványait, segítve őket az ujjrend és a pengetési technika elsajátításában. Ha valaki nehezen haladt, kézen fogva vezette végig a mozdulatokat, hogy a helyes tempót és ritmust érezze.

A „sántaciterázás” technikáját Szilasi Mihálytól tanulta, és ezt a jellegzetes muzslyai játékmódot próbálja továbbadni a fiataloknak. Az Aranycitera és a Szólj síp, szólj! versenyeken tanítványaival együtt többször elismerést szerzett.

Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el, köztük a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség Életfa-díjával és a Magyar Művelődési Minisztérium Népművészet Mestere címmel. Dallamait könyv formájában is kiadták, melyek "A muzslai falu végén szól a muzsika" című kötetben jelentek meg Borsi Ferenc összeállításában.

Bár a fiatalok érdeklődése csökken, bízik abban, hogy a citerázás hagyománya nem vész el, hiszen tanítványai, például Rontó Kata és Szalma Árpád, elkötelezetten gyakorolnak és tervezik a hagyomány továbbadását a következő generációknak. és tanítványai továbbviszik ezt az értékes örökséget.

Previous Next

Indoklás:


Lele József a vajdasági citerázás kiemelkedő alakja, aki évtizedeken át elhivatottan ápolta és adta tovább ezt a zenei hagyományt, így méltó a kulturális értéktárba való felvételre. A muzslyai citerazenekar vezetőjeként számos fiatalt tanított meg a „sántaciterázás” jellegzetes technikájára, alternatív módszerekkel segítve őket a dallamok elsajátításában. Tanítványai sikeresen szerepeltek népzenei versenyeken, miközben maga is rangos elismeréseket kapott, többek között a Népművészet Mestere címet. Munkásságának köszönhetően a citerázás hagyománya tovább él a vajdasági magyar közösségben, és értékes kulturális örökséget hagy a következő generációkra.

Források listája:

7 Nap, 61. évf. 2006. március 8. 10. sz.

Borsi Ferenc – A muzslai falu végén szól a muzsika Kiadó: Zenei Anyanyelv Alapítvány, 979 0 801680 95 2

2019-11-04

épített környezet | Tornyos


A tornyosi Magyarok Nagyasszonya-templomot 1901. szeptember 9-én szentelték fel. A templom hossza 34,75 méter, szélessége 12,75 méter, magassága 47 méter, négytraverzes, ötszög záródású, neoromán stíl ...

2024-07-31

épített környezet | Zenta


A téglaarchitektúrás, neogótikus stílusú templom, sárga és piros homlokzati téglából épült 1909-1910-ben, Berzenczey Domokos városi főmérnök tervei alapján. A templom a téglaépítészet remek alkotása, ...

2020-01-31

épített környezet | Kispiac


A kőkereszt a Csantavéri úton Barát Gyula házánál állt. Barát Istvánné Nagy Luca háza táján 1918-ban dögvész tizedelte a nagy jószágot: lovat, disznót. „Isten elvette a szerencsénket – mondogatta édes ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával