Hétköznapi hősünk: Lele József citerás, a Népművészet Mestere, a muzslyai citerazenekar vezetője

Települési érték

kulturális örökség

2025-03-19


Bemutatás:


Lele József citerás, a Népművészet Mestere, a muzslyai citerazenekar vezetője, aki évtizedek óta aktívan ápolja és továbbadja a vajdasági citerázás hagyományát.

1945-ben született Magyarcsernyén, ahol gyermekkorában a szomszédjában élő Sanyi bácsi hatására kezdett citerázni. Hallás után tanult, és hamarosan ő maga kísérte a helyi gyerekbálokat, ahol olyan népdalokat játszott, mint a "Kis kendőm, nagy kendőm" és a "Tavaszi szél vizet áraszt". Ezek voltak az első dallamok, amelyeket megtanult, és amelyek elindították a citerázás útján. Cipésznek tanult, majd a becskereki cipőgyárban dolgozott, de a citerázás végigkísérte életét.

Muzslyára költözve 1982-ben csatlakozott a helyi citerazenekarhoz, ahol idővel vezető lett. Kezdetben kihívást jelentett számára a zenekar egységének fenntartása és az idősebb tagok elfogadásának elnyerése, de kitartásával és elhivatottságával sikerült összetartó közösséget formálnia. A zenekar rendszeresen fellépett a Durindón és más népzenei rendezvényeken. Az évek során számos fiatalt tanított citerázni, alternatív módszereket alkalmazva, mivel maga sem tudott kottát olvasni. A dallamokat betűkkel jelölte, és hallás után tanította a tanítványait, segítve őket az ujjrend és a pengetési technika elsajátításában. Ha valaki nehezen haladt, kézen fogva vezette végig a mozdulatokat, hogy a helyes tempót és ritmust érezze.

A „sántaciterázás” technikáját Szilasi Mihálytól tanulta, és ezt a jellegzetes muzslyai játékmódot próbálja továbbadni a fiataloknak. Az Aranycitera és a Szólj síp, szólj! versenyeken tanítványaival együtt többször elismerést szerzett.

Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el, köztük a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség Életfa-díjával és a Magyar Művelődési Minisztérium Népművészet Mestere címmel. Dallamait könyv formájában is kiadták, melyek "A muzslai falu végén szól a muzsika" című kötetben jelentek meg Borsi Ferenc összeállításában.

Bár a fiatalok érdeklődése csökken, bízik abban, hogy a citerázás hagyománya nem vész el, hiszen tanítványai, például Rontó Kata és Szalma Árpád, elkötelezetten gyakorolnak és tervezik a hagyomány továbbadását a következő generációknak. és tanítványai továbbviszik ezt az értékes örökséget.

Previous Next

Indoklás:


Lele József a vajdasági citerázás kiemelkedő alakja, aki évtizedeken át elhivatottan ápolta és adta tovább ezt a zenei hagyományt, így méltó a kulturális értéktárba való felvételre. A muzslyai citerazenekar vezetőjeként számos fiatalt tanított meg a „sántaciterázás” jellegzetes technikájára, alternatív módszerekkel segítve őket a dallamok elsajátításában. Tanítványai sikeresen szerepeltek népzenei versenyeken, miközben maga is rangos elismeréseket kapott, többek között a Népművészet Mestere címet. Munkásságának köszönhetően a citerázás hagyománya tovább él a vajdasági magyar közösségben, és értékes kulturális örökséget hagy a következő generációkra.

Források listája:

7 Nap, 61. évf. 2006. március 8. 10. sz.

Borsi Ferenc – A muzslai falu végén szól a muzsika Kiadó: Zenei Anyanyelv Alapítvány, 979 0 801680 95 2

2020-02-11

épített környezet | Kispiac


A keresztet a magyar állam állíttatta 1944-ben, a Szaniszló Iskola udvarában. Ugyanez évben adományozott egy nagyméretű szentképet is az iskolának, amely oltárképül szolgált. Mivel akkor még nem volt ...

2016-04-05

épített környezet | Topolya


Míg a XIX. század elején csak ún. szárazmalmok voltak Topolyán, addig a népes település lakosságának állandó problémái voltak a gabona őrlésével. A század második felének adatai alapján tudjuk, hogy n ...

2024-07-31

kulturális örökség | Zenta


Zentán született 1915. július 19-én iparos családban (a nagyapa, Thurzó József férfiszabó, házassága révén kerül Adáról Zentára 1876-ban, s alapít itt családot). Noha az iskolában jó tanuló, mégis ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával