Eredetileg iskolaépületnek szánták, de az új iskolaépület kibővítését követően megszűnt az oktatási funkciója és a helyi Ady Endre Művelődési Egyesület kapta el használatra. 1913-ban épült fel a két t ...
Lele József citerás, a Népművészet Mestere, a muzslyai citerazenekar vezetője, aki évtizedek óta aktívan ápolja és továbbadja a vajdasági citerázás hagyományát.
1945-ben született Magyarcsernyén, ahol gyermekkorában a szomszédjában élő Sanyi bácsi hatására kezdett citerázni. Hallás után tanult, és hamarosan ő maga kísérte a helyi gyerekbálokat, ahol olyan népdalokat játszott, mint a "Kis kendőm, nagy kendőm" és a "Tavaszi szél vizet áraszt". Ezek voltak az első dallamok, amelyeket megtanult, és amelyek elindították a citerázás útján. Cipésznek tanult, majd a becskereki cipőgyárban dolgozott, de a citerázás végigkísérte életét.
Muzslyára költözve 1982-ben csatlakozott a helyi citerazenekarhoz, ahol idővel vezető lett. Kezdetben kihívást jelentett számára a zenekar egységének fenntartása és az idősebb tagok elfogadásának elnyerése, de kitartásával és elhivatottságával sikerült összetartó közösséget formálnia. A zenekar rendszeresen fellépett a Durindón és más népzenei rendezvényeken. Az évek során számos fiatalt tanított citerázni, alternatív módszereket alkalmazva, mivel maga sem tudott kottát olvasni. A dallamokat betűkkel jelölte, és hallás után tanította a tanítványait, segítve őket az ujjrend és a pengetési technika elsajátításában. Ha valaki nehezen haladt, kézen fogva vezette végig a mozdulatokat, hogy a helyes tempót és ritmust érezze.
A „sántaciterázás” technikáját Szilasi Mihálytól tanulta, és ezt a jellegzetes muzslyai játékmódot próbálja továbbadni a fiataloknak. Az Aranycitera és a Szólj síp, szólj! versenyeken tanítványaival együtt többször elismerést szerzett.
Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el, köztük a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség Életfa-díjával és a Magyar Művelődési Minisztérium Népművészet Mestere címmel. Dallamait könyv formájában is kiadták, melyek "A muzslai falu végén szól a muzsika" című kötetben jelentek meg Borsi Ferenc összeállításában.
Bár a fiatalok érdeklődése csökken, bízik abban, hogy a citerázás hagyománya nem vész el, hiszen tanítványai, például Rontó Kata és Szalma Árpád, elkötelezetten gyakorolnak és tervezik a hagyomány továbbadását a következő generációknak. és tanítványai továbbviszik ezt az értékes örökséget.
Lele József a vajdasági citerázás kiemelkedő alakja, aki évtizedeken át elhivatottan ápolta és adta tovább ezt a zenei hagyományt, így méltó a kulturális értéktárba való felvételre. A muzslyai citerazenekar vezetőjeként számos fiatalt tanított meg a „sántaciterázás” jellegzetes technikájára, alternatív módszerekkel segítve őket a dallamok elsajátításában. Tanítványai sikeresen szerepeltek népzenei versenyeken, miközben maga is rangos elismeréseket kapott, többek között a Népművészet Mestere címet. Munkásságának köszönhetően a citerázás hagyománya tovább él a vajdasági magyar közösségben, és értékes kulturális örökséget hagy a következő generációkra.
7 Nap, 61. évf. 2006. március 8. 10. sz.
Borsi Ferenc – A muzslai falu végén szól a muzsika Kiadó: Zenei Anyanyelv Alapítvány, 979 0 801680 95 2
Eredetileg iskolaépületnek szánták, de az új iskolaépület kibővítését követően megszűnt az oktatási funkciója és a helyi Ady Endre Művelődési Egyesület kapta el használatra. 1913-ban épült fel a két t ...
Kálmány Lajos 1875 és 1910 között 15 településen teljesített egyházi szolgálatot az 1920. június 4. előtt fennálló Csanádi egyházmegyében. Ez idő alatt Egyházaskéren járva ismerte meg Borbély Mihályt, ...
Óbecse fejlődése során érdekes és izgalmas utat járt be. Ennek az útnak egyik meghatározó mozzanata a Nagy kanális torkolatának Óbecsére hozása, illetve a Tűr István hajóáteresztő zsilip megépítése vo ...