A Művelődési egyesület 1977–ben alakult, lelkes helybeli nótafák, citerások és tamburások szólaltatták meg a faluban valaha ismert népdalokat. Az eltelt közel négy évtized során a tagság összetétele k ...
Latin neve: Quercus robur. Minden bizonnyal jelenleg a falu legidősebb fája a református templomparkban van, a völgy felőli emlékkaputól balra, a kerítés közelében.
Ültetésének dátuma azonosítatlan, mivel róla feljegyzés nem került elő. Így csak közvetett forrásokra hivatkozhatunk. Az 1936-ban megjelentetett Nagy idők sodrában című könyv fedőlapján levő fényképen nem látszódik, ám a díszkerítés már elkészült. Ennél korábban tehát nem ültethették. Valószínűsíthető, hogy éppen 1936-ban ültették oda, amikor a község és az egyházközség fennállásának 150. évfordulójára készülve rendezték, pontosabban kialakították a templomparkot.
1974-ben állami védelem alá helyezték. Az ezt jelző tábla az idő múlásával olvashatatlanná vált. 1997-ben új végzéssel „természeti műemlékként” védelem alá helyezték.
Törzsvastagsága meghaladja a másfél métert, koronája pedig több mint 35 méter átmérőjű. Lombkoronája még mindig olyan sűrű, hogy alatta semmilyen aljnövényzet nem maradhat fenn. Völgyben, viszonylagos szélvédett helyen van, talán ezzel magyarázható, hogy a viharok nem tettek benne jelentős kárt.
Ez a faóriás mintegy élő boltívet képez a templomparkban, látványa szemet gyönyörködtető. Kevés híján egy évszázada dacol a természet erejével és az emberi környezet olykor-olykor károsító hatásával. Állami védelme szigorú szabályok közé szorítja még kötelező karbantartását is. Hozzátartozik a faluközpont látképéhez.
Javaslattevő: Besnyi Károly
24340 Bácskossuthfalva - Stara Moravica
Stancic Mihaly 1. - Ulica Bolmanska 1.
024/741-426
Besnyi Károly (2016) Jeles helyeink. Helytörténeti–kulturális útikalauz. Monográfia Helytörténeti Egyesület. Bácskossuthfalva
A Művelődési egyesület 1977–ben alakult, lelkes helybeli nótafák, citerások és tamburások szólaltatták meg a faluban valaha ismert népdalokat. Az eltelt közel négy évtized során a tagság összetétele k ...
A kőkereszt a Csantavéri úton Barát Gyula házánál állt. Barát Istvánné Nagy Luca háza táján 1918-ban dögvész tizedelte a nagy jószágot: lovat, disznót. „Isten elvette a szerencsénket – mondogatta édes ...
Moravica lakossága nagyon gyakran elégedetlenkedett a kántor- és segédtanítók miatt. Igazság szerint a segédtanítók nagyon gyakran váltották egymást, kevés időt szántak a gyermekekre, és idejüket inká ...