Védett kocsányos tölgy

Települési érték

természeti környezet

2018-06-19


Bemutatás:


Latin neve: Quercus robur. Minden bizonnyal jelenleg a falu legidősebb fája a református templomparkban van, a völgy felőli emlékkaputól balra, a kerítés közelében.

            Ültetésének dátuma azonosítatlan, mivel róla feljegyzés nem került elő. Így csak közvetett forrásokra hivatkozhatunk. Az 1936-ban megjelentetett Nagy idők sodrában című könyv fedőlapján levő fényképen nem látszódik, ám a díszkerítés már elkészült. Ennél korábban tehát nem ültethették. Valószínűsíthető, hogy éppen 1936-ban ültették oda, amikor a község és az egyházközség fennállásának 150. évfordulójára készülve rendezték, pontosabban kialakították a templomparkot.

            1974-ben állami védelem alá helyezték. Az ezt jelző tábla az idő múlásával olvashatatlanná vált. 1997-ben új végzéssel „természeti műemlékként” védelem alá helyezték.

            Törzsvastagsága meghaladja a másfél métert, koronája pedig több mint 35 méter átmérőjű. Lombkoronája még mindig olyan sűrű, hogy alatta semmilyen aljnövényzet nem maradhat fenn. Völgyben, viszonylagos szélvédett helyen van, talán ezzel magyarázható, hogy a viharok nem tettek benne jelentős kárt.

 

Indoklás:


Ez a faóriás mintegy élő boltívet képez a templomparkban, látványa szemet gyönyörködtető. Kevés híján egy évszázada dacol a természet erejével és az emberi környezet olykor-olykor károsító hatásával. Állami védelme szigorú szabályok közé szorítja még kötelező karbantartását is. Hozzátartozik a faluközpont látképéhez.

Javaslattevő: Besnyi Károly

Kapcsolat az értékhez:


Bácskossuthfalva (Ómoravica) Református Egyházközösség

24340 Bácskossuthfalva - Stara Moravica
Stancic Mihaly 1. - Ulica Bolmanska 1.

 024/741-426

Források listája:

Besnyi Károly (2016) Jeles helyeink. Helytörténeti–kulturális útikalauz. Monográfia Helytörténeti Egyesület. Bácskossuthfalva

Kapcsolattartó személy:

Név: Besnyi Károly
Telefonszám: 0637887650
Email: besnyikaroly@hotmail.com

2024-07-31

kulturális örökség | Zenta


Zentán született 1915. július 19-én iparos családban (a nagyapa, Thurzó József férfiszabó, házassága révén kerül Adáról Zentára 1876-ban, s alapít itt családot). Noha az iskolában jó tanuló, mégis ...

2016-12-13

természeti környezet


A Duna–Tisza-közi szikes tavak különleges kőzeti képződménye a réti mészkő, vagy népies elnevezésein darázskő, terméskő. Különösen a Dél-Alföld, így a Vajdaság szikeseire is jellemző egyedi kőzet, a F ...

2024-08-01

kulturális örökség | Zenta


Sremac, Stevan (1855–1906) kiemelkedő szerb prózaíró. Családja ősei valószínűleg a Čarnojević vezetette népvándorláskor, a 17. században kerültek a Szerémségbe és Bácskán keresztül Zentára. Sremac szü ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával