Hétköznapi hősünk: Szedlár Rudolf helytörténész (1953)

Települési érték

kulturális örökség

2024-02-02


Bemutatás:


Szedlár Rudolf Csantavéren született 1953-ban, majd 1954-ben családjával együtt Szabadkára költözött. Az elemi iskola négy osztályát még Szabadkán végezte el, ám 1964-ben kiköltöztek Csantavérre. Érdeklődési köre a természettudományok felé vezette, viszont az anyagi feltételek és források nem voltak elegendőek ehhez, így édesapja tanácsára szakmát választott magának. Ez a szakma a fényképészet volt, a megannyi művészeti ágazat egyik legszebbike. Az iskola elvégzése után 1971-ben megnyitotta a fényképészüzletét műteremmel együtt, ekkor kezdte el fotózni a falut, illetve annak változásait, neves egyéniségeit, épületeit, műemlékeit, a lerombolt műemlékek és házak eltűnését. Munkája során kutatásokat, jegyzeteket készített, és számos beszélgetést lefolytatott az akkori idősebb emberekkel. Számára ezzel a pillanattal indult meg a helytörténeti kutatás. Az évek során terjedelmes fotógyűjteményével bővítette ki és gazdagította Csantavér történetét. 

Szedlár Rudolf nagyon sok helytörténeti írást publikált, nem csupán könyvekben, hanem folyóiratokban is (Csantavéri Újság, Bácsország, Hét Nap, Magyar Szó stb.). Televíziós riportokból sem volt hiány, leginkább neves személyekről, mint például Törley József, Matuska Szilveszter, Csornai Rihárd készültek. Az 1970-es évek közepétől negyven éven át komoly kutatásokat végzett, ahogy ezt a mai napig is teszi. Elmondása szerint egy helytörténeti munka abból áll, hogy folyamatosan kutatni kell, érdeklődni, kíváncsinak lenni, terepre menni. Fontosnak tartja, hogy a régi történetek alapján megszerzett tudás segítségével felismerjük és elkerüljük a régi hibákat, és egyúttal igyekezzünk jobbá tenni a közösségünk életét. A helytörténeti kutatások azért is fontosak, hogy mindenki tisztában legyen azzal, hogy mik történtek, honnan indultunk, min keresztül és hogy jutottunk el a mába.  Ezeket a munkákat igyekszik közreadni és megosztani a falubeli emberekkel.

1971-ben vált a Bartók Béla Művelődési Egyesület tagjává, és mintegy negyven éven át tevékeny munkát folytatott.

Mivel a falu lakossága folyamatosan csökken, nem engedhetjük meg magunknak azt, hogy ne tudjuk majd kinek átadni ezt a tudást, és az értéktár ebben fog segíteni bennünket. Néprajzi szempontból fontos az, hogy mi mondható konkrétan csantavérinek. 

Manapság a legtöbbet festészettel és helytörténeti írásokkal foglalkozik. Hamarosan megjelenik egy könyve az első világháborúról. Kutatásai között szerepel Csantavér története a török korban, amelyben még nagyon sok fehér folt és kérdés van, amit be kell tölteni.

(Részlet a pályamunkából)

A javaslat a Hétköznapi hőseink – Írjunk történelmet! elnevezésű mintaprojekt keretében készült.
Készítette: Bakos Ádám
Hunyadi János Általános Iskola, Csantavér

Indoklás:


Szedlár Rudolf komoly helytörténeti kutatásokat végzett, és évtizedeken keresztül dokumentálta Csantavér változásait, épületeit, és különféle fontos eseményeit. A fényképészettel kezdődő, majd helytörténeti írásokkal folytatódó munkája mellett aktívan részt vett a Bartók Béla Művelődési Egyesület életében, hozzájárulva a helyi kultúra és közösség erősítéséhez. Nemcsak helytörténeti írásokat publikált könyvekben és folyóiratokban, hanem televíziós riportokkal is hozzájárult a tudás terjesztéséhez. A munkáit a helyi lakossággal is megosztja, hozzájárulva a közösség történeti tudatosságához. A falu lakosságának csökkenése miatt fontosnak tartja, hogy a helyi tudást átörökítse. Szedlár Rudolf munkái hozzájárulhatnak a helyi identitás megőrzéséhez. Az általa tervezett kutatások, mint például a török korra vonatkozó vizsgálatok, kitöltik a helyi történelem fehér foltjait, és elősegítve így a következő generációk helytörténeti ismereteinek gyarapítását.

Források listája:

A forrás nem érhető el

2020-04-06

természeti környezet | Péterréve


A tölgyfasor Óbecse felől érkezve Péterréve bejárata előtt található a 102. számú, Óbecse–Ada–Zenta út két oldalán. Óbecse község területén, Vajdaság Autonóm Tartományban, Szerbiában. 12,3 km távolság ...

2016-01-29

kulturális örökség | Torontálvásárhely


Az Újvidéki Televízió tájékoztató műsorának magyar szerkesztősége, az Újvidéki Rádió zenei osztálya és a torontálvásárhelyi József Attila Művelődési Egyesület összefogásának eredménye lett 1996. szept ...

2016-03-18

kulturális örökség


Zimony ma Belgrád városrésze, egykor azonban önálló város volt, mely a trianoni békeszerződésig Szerém vármegyéhez tartozott. A 12. században a magyar-bizánci határ legfontosabb városa volt, majd a 14 ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával