Horgosi táncok (csárdás egyedül, körcsárdás, friss csárdás, mars)

Települési érték

kulturális örökség

2016-01-20


Bemutatás:


Horgosi táncok (csárdás egyedül, körcsárdás, friss csárdás, mars)

1995-től dr. Felföldi László, Nagy Albert majd 2005-től Szécsi Zsolt gyűjtötte fel a horgosi illetve a horgos környéki táncokat. A dél-alföldi stílusjegyet hordozó táncokat még táncolni tudó idős ember elbeszélésiből, visszaemlékezésiből gyűjtötték fel.

Csárdás egyedül:

Az úgynevezett illetve valószínűsíthető tánc megnevezésről a csárdás egyedül-ről, vagyis a férfiak táncmulatságokban járt szólisztikus vagy csoportos táncáról a szakirodalom nagyon keveset említ. Batki szül. Toth Ilona elmondása szerint, Horgoson is járták ezt a táncot. Ilonka néni úgy nevezte a férfiak táncát, hogy „járták az övékét”. A tanyavilágban sokáig élhetett ez a fajta táncforma, ami később beleolvadhatott a csárdásba. A visszaemlékezések szerint sarkazó, bokázó, lengető, illetve erős dobogós motívumokkal dúsított csárdással virtuskodtak a férfiak, egyedül vagy egymás kezét vagy vállát fogva.

Körcsárdás:

A csárdást jellegzetes összefogódzási formában táncolták. A vezetgetős körcsárdás, sétálgatós-kétlépéses csárdás motívuma nem változott. A fiú és a lány egymással szemben vagy csak az egyik, vagy mindkét kezüket megfogva, feszesen tartva táncolták. Kezeiken a zene ritmusa határozottan érzékelhető. A kétlépéses csárdás lépéssel jobbra, balra, előre hátra illetve fél köríven mozogtak.

A csárdás másik tánckezdő összefogódzási formája az úgynevezett klasszikus forma, amikor a fiú és a lány egymással szemben állnak, a fiú a lány lapockáját fogja, a lány mindkét keze pedig a fiú vállán helyezkedik el.

Friss csárdás:

Virtuóz és temperamentumos lábfigurázás úgy a fiúk, mint a lányok részéről teszi színesebbé és látványosabbá a fent hangsúlyos forgásos, erős habitusú friss csárdást.

Mars:

Ennek motívumkincse lényegében egy ti-ti-tá ritmusú úgynevezett „höcögőre" korlátozódik. Ezt általában a lakodalmi menet végén az idősebbek járták a zenekar előtt .

Körmendi Matild (Horgos 1922-2010) így mesélte: „hűűű, hát mentük a menetbe a zenekar előtt, kísértük a násznépet, táncolva, mulatva. A zenészek meg húzták a miénket.”

 

Indoklás:


A táncok immáron majdnem teljesen kihaltak! A 90-es évek végére alig marad pár táncolni tudó idős ember. A felgyűjtött táncokat, szokásokat, énekeket a horgosi néptáncos fiatalok tanulják vissza megfelelő szakmai felügyelet alatt. A helyi hagyományokat és a kulturális értékeket a Horgosi Bartók Béla Magyar Művelődési Egyesület Gubanc, Cibere és Ficánka tánccsoportjai éltek tovább.

Kapcsolat az értékhez:


 

 

 

 

Források listája:

Berényi István, földműves (Horgos, 1931–2007 ) Beszélgetés formája: interjú. Rögzítve: 2006. január 9-10. Gyűjtötte: Szécsi Zsolt

Körmendi Matild, földműves, háziasszony (Horgos, 1922–2010) Beszélgetés formája: interjú. Rögzítve: 2006. január 10-11.; 2007. június 16-17. Gyűjtötte: Szécsi Zsolt

Batki (szül. Tóth) Ilona, földműves, háziasszony (Horgos) Beszélgetés formája: interjú Rögzítve: 2006. január 11-12.; 2007 június 17-18.; 2009. augusztus 7-8. Gyűjtötte: Szécsi Zsolt

Berényi István, földműves (Horgos, 1942.) Beszélgetés formája: interjú Rögzítve: 2006. január 10-11. Gyűjtötte: Szécsi Zsolt

Katona István, földműves, vőfény (Horgos, 1929.) Beszélgetés formája: interjú Rögzítve: 2006. január 10-12. Gyűjtötte: Szécsi Zsolt

Kapcsolattartó személy:

Név: Szécsi Zsolt
Telefonszám: +381 63 569 302
Email: szecsizs1@gmail.com

2016-04-12

épített környezet | Törökfalu


A kereszt a pogány világban szégyent, a bűnösök megbüntetését, a halál ítéletét jelentette, melyre elborzadva néztek az emberek. Jézus keresztre feszítése óta azonban a keresztény hívők számára a megv ...

2016-01-27

kulturális örökség | Bajsa


A Művelődési egyesület 1977–ben alakult, lelkes helybeli nótafák, citerások és tamburások szólaltatták meg a faluban valaha ismert népdalokat. Az eltelt közel négy évtized során a tagság összetétele k ...

2016-03-23

épített környezet


A Ferenc-csatorna (ma a Duna–Tisza–Duna-csatorna része) Bajánál kezdődik, érinti Bezdánt, Zombort, Sztapárt, Verbászt és Szenttamást. Bácsföldvárnál kettéágazik és Óbecsénél csatlakozik a Tiszába. Nev ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával