A bánáti bazsarózsa bazsarózsafélék Paeoniaceae családjába tartozó rizómás, lágyszárú, 40–60 cm magasságú, évelő növényünk, nagy háromszorosan összetett levelekkel és feltűnő piros virágokkal. Korábba ...
Horgosi táncok (csárdás egyedül, körcsárdás, friss csárdás, mars)
1995-től dr. Felföldi László, Nagy Albert majd 2005-től Szécsi Zsolt gyűjtötte fel a horgosi illetve a horgos környéki táncokat. A dél-alföldi stílusjegyet hordozó táncokat még táncolni tudó idős ember elbeszélésiből, visszaemlékezésiből gyűjtötték fel.
Csárdás egyedül:
Az úgynevezett illetve valószínűsíthető tánc megnevezésről a csárdás egyedül-ről, vagyis a férfiak táncmulatságokban járt szólisztikus vagy csoportos táncáról a szakirodalom nagyon keveset említ. Batki szül. Toth Ilona elmondása szerint, Horgoson is járták ezt a táncot. Ilonka néni úgy nevezte a férfiak táncát, hogy „járták az övékét”. A tanyavilágban sokáig élhetett ez a fajta táncforma, ami később beleolvadhatott a csárdásba. A visszaemlékezések szerint sarkazó, bokázó, lengető, illetve erős dobogós motívumokkal dúsított csárdással virtuskodtak a férfiak, egyedül vagy egymás kezét vagy vállát fogva.
Körcsárdás:
A csárdást jellegzetes összefogódzási formában táncolták. A vezetgetős körcsárdás, sétálgatós-kétlépéses csárdás motívuma nem változott. A fiú és a lány egymással szemben vagy csak az egyik, vagy mindkét kezüket megfogva, feszesen tartva táncolták. Kezeiken a zene ritmusa határozottan érzékelhető. A kétlépéses csárdás lépéssel jobbra, balra, előre hátra illetve fél köríven mozogtak.
A csárdás másik tánckezdő összefogódzási formája az úgynevezett klasszikus forma, amikor a fiú és a lány egymással szemben állnak, a fiú a lány lapockáját fogja, a lány mindkét keze pedig a fiú vállán helyezkedik el.
Friss csárdás:
Virtuóz és temperamentumos lábfigurázás úgy a fiúk, mint a lányok részéről teszi színesebbé és látványosabbá a fent hangsúlyos forgásos, erős habitusú friss csárdást.
Mars:
Ennek motívumkincse lényegében egy ti-ti-tá ritmusú úgynevezett „höcögőre" korlátozódik. Ezt általában a lakodalmi menet végén az idősebbek járták a zenekar előtt .
Körmendi Matild (Horgos 1922-2010) így mesélte: „hűűű, hát mentük a menetbe a zenekar előtt, kísértük a násznépet, táncolva, mulatva. A zenészek meg húzták a miénket.”
A táncok immáron majdnem teljesen kihaltak! A 90-es évek végére alig marad pár táncolni tudó idős ember. A felgyűjtött táncokat, szokásokat, énekeket a horgosi néptáncos fiatalok tanulják vissza megfelelő szakmai felügyelet alatt. A helyi hagyományokat és a kulturális értékeket a Horgosi Bartók Béla Magyar Művelődési Egyesület Gubanc, Cibere és Ficánka tánccsoportjai éltek tovább.
Berényi István, földműves (Horgos, 1931–2007 ) Beszélgetés formája: interjú. Rögzítve: 2006. január 9-10. Gyűjtötte: Szécsi Zsolt
Körmendi Matild, földműves, háziasszony (Horgos, 1922–2010) Beszélgetés formája: interjú. Rögzítve: 2006. január 10-11.; 2007. június 16-17. Gyűjtötte: Szécsi Zsolt
Batki (szül. Tóth) Ilona, földműves, háziasszony (Horgos) Beszélgetés formája: interjú Rögzítve: 2006. január 11-12.; 2007 június 17-18.; 2009. augusztus 7-8. Gyűjtötte: Szécsi Zsolt
Berényi István, földműves (Horgos, 1942.) Beszélgetés formája: interjú Rögzítve: 2006. január 10-11. Gyűjtötte: Szécsi Zsolt
Katona István, földműves, vőfény (Horgos, 1929.) Beszélgetés formája: interjú Rögzítve: 2006. január 10-12. Gyűjtötte: Szécsi Zsolt
A bánáti bazsarózsa bazsarózsafélék Paeoniaceae családjába tartozó rizómás, lágyszárú, 40–60 cm magasságú, évelő növényünk, nagy háromszorosan összetett levelekkel és feltűnő piros virágokkal. Korábba ...
Fábián Hajnal Rozália 1959-ben született Bajmokon. Egy földműves család egyetlen gyermeke volt, gondtalan gyermekkort élt. A tanítóképző elvégzése után több iskolában is próbált elhelyezkedni, de a sz ...
Magyar struccnak is szokták hívni, bár nem rokona az afrikai szavannák nagy testű futómadarának, de alakjával, izmos, futó lábaival és életmódjával valóban hasonlít rá. Leginkább a tyúkfélékre hasonlí ...