Hétköznapi hősünk: Teplicki István, a nép zenésze

Települési érték

kulturális örökség

2024-02-01


Bemutatás:


Teplicki István 1895-ben Ómoravicán, a vasút melletti Putriban született. Származását sohasem tagadta, ahogy azt sem, hogy csak két osztályt végzett, mert dolgoznia kellett. Kanász lett belőle, majd pályamunkás a vasútnál.

A zenét, a muzsikaszót már gyermekkorában megszerette. Nem volt ebben semmi meglepő, hiszen a mostohaapja is zenész volt.

Még a háború előtt Róna Jenő, az akkori állomásfőnök megengedte neki, hogy hetente egyszer-kétszer vonattal beutazzon Szabadkára, ahol Balassa János zenetanártól tanult muzsikálni, ezzel megalapozva a jövőjét.

Miután visszatért a nagy háborúból, a napszám és az alkalmi munka mellett a zenéről sem mondott le. 1924-ben már saját zenekart alapított, mégpedig úgy, hogy zenésztársait maga tanította. (Besnyi, 2010)

1930-ban a Kocsis Lajos vezette tűzoltózenekarba került, ahol még abban az évben szakparancsnoki rangot kapott. 1932-től ő lett a zenekar karnagya. Legszívesebben szaxofonon játszott, de nem állt tőle távol a többi hangszer sem. Kocsmákban, lakodalmakban, ünnepeken, és ha úgy adódott, temetéseken is játszottak. A szívéhez legközelebb azonban a tűzoltózenekar állt. Szintén, mint id. Kovács Gyula vagy Modrics Iván, ő sem tűrte a fegyelmezetlenséget. Ha valaki mégis ivott, akkor eggyel kevesebb felé osztották az aznapi keresetet.

Nagy kihívás volt számára a leventezenekar létrehozása. A zenekar tagjai vagy elköltöztek, vagy katonáskodtak, ezért fontossá vált az ifjúság „kiképzése”.

A háború utáni években az új világ következményeihez igazodva ismét zenekar alapításába kezdett, és ismét létrejött a tűzoltózenekar. Az ötvenes és hatvanas években az ő zenekara tette színesebbé a moravicai ünnepnapokat, színházi előadásokat.

A tűzoltótestület munkájából nem csak zenészként vette ki részét, évtizedeken át a vezetőség tagja volt. 1978-ban, az ÖTT fennállásának 100. évfordulóján elismerésben részesült. 1986-ban az Önkéntes Tűzoltó Egyesület elnöksége a Jugoszláv Tűzoltó Szövetség Csillaga kitüntetésre javasolta, a Szocialista Szövetség helyi választmányának elnöksége 1988. január 28-ai ülésén pedig kitüntetésre javasolta a testületben kifejtett 75 éves tevékenységéért. (Besnyi, 2010)

97 éves korában, 1992-ben hunyt el. A tűzoltótestület saját halottjának tekintette. Kívánságára tűzoltó-egyenruhájában temették el. Utolsó útjára csaknem minden tűzoltó és a zenésztársak is elkísérték.

(Részlet a pályamunkából)

A javaslat a Hétköznapi hőseink – Írjunk történelmet! elnevezésű mintaprojekt keretében készült.
Készítették: Banjac Adrianna, Sötét Bíborka, Antal Csongor
Felkészítő tanár: Radaković Marina
Id. Kovács Gyula Általános Iskola, Bácskossuthfalva

Indoklás:


Falunk fia, Teplicki István, Pista bácsi vezetésével pezsdült fel a zenei élet Moravicán. A tűzoltóság kitüntetett tagja volt és a település jeles zenésze. Hosszú, 97 évig tartó élete során a település kulturális életében mindig aktívan részt vett. Emlékét ma is őrzik a faluban, hiszen megannyi helyi rendezvényen, közösségi alkalmon muzsikált, belopva magát ezzel az emberek szívébe.

Kapcsolat az értékhez:


Id. Kovács Gyula Általános Iskola

24340 Bácskossuthfalva, Táncsics Mihály utca 2.

+38124741026

Források listája:

Besnyi Károly: Jól égett a pipájuk! Bácskossuthfalva, 2010

Besnyi Károly: Rivaldafényben. Bácskossuthfalva amatőrmozgalmának monográfiája. Ady Endre Művelődési Központ, Bácskossuthfalva, 2013

Dévay Lajos–Gyarmati Sándor: Nagy idők sodrában. Sztáramoravica, 1936

Muhi Verona: Moravica monográfiája. Közlöny 2., Moravica, 1977

Papp László: A hetedik – A bácskossuthfalvi Kossuth-szobor rejtélyes története. Monográfia, 2017

Szemesi József: Moravica monográfiája. Közlöny 2., Moravica, 1977

2021-08-06

kulturális örökség | Gombos


Gombos Nyugat-Bácskában található, közvetlenül a horvát határ mellett. Alig pár száz méterre a falutól folyik a Duna, amellyel az itt élő lakosság múltja és jelene elválaszthatatlanul összefonódik. A ...

2016-02-29

épített környezet | Ada


„Az adai római katolikus templom tornyához hasonlót máshol aligha látnak az emberek. Az átutazóban lévők úgy nézik, hogy nincs befejezve. Az adaiak azonban tudják, hogy be van fejezve, de azt már igaz ...

2021-03-01

kulturális örökség | Veprőd


A hagyományos farsangi jelmezbál évszázados múltra tekint vissza Veprőd településen. Minden évben farsangvasárnap délutánján rendezik meg a gyerekek számára. 1950-es évek előtt, amikor a művelődési eg ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával