Régi szakmák fiatal művelői Bácskossuthfalván

Települési érték

kulturális örökség

2017-08-25


Bemutatás:


 

Lestár Zsolt (1972) lelkes fiatal kosárfonó, aki fő foglalkozása, a méhészet mellett leginkább azalkotás öröme végett foglalkozik kosárfonással. Gyerekként sokszor láttanagyapját, amint szalmahordó kosarat készít a családi gazdaság számára, ám csakjóval később, 2008 körül jutott arra az elhatározásra, hogy megtanulja éstovább viszi ezt a mesterséget. A szálláson élő, mindenhez értő nagyszülőkemléke példaként állt előtte, de a tudást ekkor már máshonnan kellettmegszereznie. Ebben néhány barátja volt segítségére, akik hozzá hasonlóanotthon, a családban lesték el a kosárfonás alap fogásait. Egyikük gyerekkorábana nagyapja mellet segédkezett, és bár sok évig nem volt a kezében vessző, azalapokat így is át tudta adni. Miután összerakták a tudást, Zsolt elkezdte aszalmahordó kosarak készítését. A vesszőhöz az ismerősöktől, falubeliektőljutott hozzá, akik egy-egy kosárért cserébe szívesen adták oda a kertjükvégében növő néhány tőke sárgafűz vesszőit. Egyébként az, hogy a fűz sokakkertjében megtalálható még ma is, azt bizonyítja, hogy valaha sokan fontakkosarat – legalább is saját használatra. Zsolt több idős kosárfonót tartottszámon a faluban, „akik tudták nagyon szépen csinálni, de sajnos már elhaltak”.Tehát a kosárfonás jelen volt Bácskossuthfalván az önellátás szintjén, de nemfejlődött jelentős háziiparrá, mint a Tisza mente több településén. Bár volt rápróbálkozás, hogy a szövetkezeten belül beindítsák a mezőgazdasági kosaraktermelését, azonban ez nem járt sikerrel.

Ma kosárfonással egyedül LestárZsolt foglalkozik a faluban, aki a nyers vesszőből készült, egyszerűbb darabokután sok munkával és elszántsággal már egyedül járt utána hogyan kell a főzöttvesszővel dolgozni. Ma már nagyon sok féle tárgyat el tud készíteni sajátalkotókedve és persze a megrendelések szerint. Munkabeosztása szinte megegyezikaz egykori paraszti kézműves tevékenység leggyakoribb formájával, hiszen ő isszezonálisan foglalkozik kosárfonással. Az egész évben összegyűlt rendelésekettélen készíti el, mikor több ideje van, azonban az anyag előkészítése, ami amunka jelentős hányadát jelenti (a vesszőt le kell szedni, válogatni, főzni,lehéjazni, szárítani), már előzetesen megtörténik.

Lestár Zsolt egy igazi maikézműves, aki kedveli az új formákat, és tudásának gyarapítása végettkihasználja a modern kor lehetőségeit (pl. az internetet). Motivációi közt fontoshelyet foglal el a (családi) hagyomány továbbvitele, az egykori kosárfonóktudása iránti tisztelet, de megtalálható köztük az alkotás öröme és akiegészítő kereset lehetősége is.

Gogolyák Norbert (1990) cserépkályha-és kandallóépítő először a famunkába szeretett bele, ezért iratkozott abékéscsabai Kézműves Szakiskolába, ahol végül úgy alakult, hogy a kályhás mesterségetválasztotta. Hazatérve Magyarországról olyan mester mellet kezdett dolgozni,aki az építészetben használta a népi motívumokat és egyedi dolgokat készített.Jelenleg önállóan dolgozik, cserépkályhákat, kandallókat, kerti tűzhelyeket,csíkótűzhelyet, svédkályhát, több fajta kemencét készít családi házak,klubhelységek, pékségek számára. Munkái megtalálhatóak a faluban és Vajdaság mástelepülésein is, ezen kívül dolgozott Németországban és Novi Pazarban is.

 

 

 

 

Indoklás:


Ezeket a régi mesterségeket fiatalok űzik jelenleg, így élővé teszik a már kiahlófélben lévő szakmákat. A kosárfonó által készitett tárgyak ismét bekerülnek a mindennapokba, a cserépkályha, kemence, kandalló pedig újból virágkorát éli a takarékos energiafelhasználás lehetőségét kínálva a mai kor emberének.

Kapcsolat az értékhez:


Lestár Zsolt, kosárfonó +381637315147

Gogolyák Norbert, cserépkályha és kandalló épitő +381603607591

Források listája:

A forrás nem érhető el

Kapcsolattartó személy:

Név: Gogolyák Gabriella
Telefonszám: 024741127
Email: adyendreme@gmail.com

2016-04-01

kulturális örökség


"A főtér felől a templomnak tartottunk. Végighaladtunk a parkon. Az öreg gimnáziumi hittanárunk ott ült a rendes padján, egy könyv olvasásába merülve. Köszöntünk neki. Barátságosan integetett. Azután ...

2018-09-06

agrár- és élelmiszergazdaság | Egyházaskér


A makói hagymatermesztés 1861-ben, a belső legelők felosztása után került át a kertekből a szántóföldekre, ami ugrásszerű termesztésnövekedést eredményezett. S miután a makói határ kicsinynek bizonyul ...

2016-04-05

épített környezet | Topolya


A késői barokk stílusú emeletes kastélyt Kray Pál báró építtette a templom mellett. A család levelezéséből tudjuk, hogy az alapkövet 1800. október 4-én tették le és 1802/3 telén már bebútorozták és la ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával