Templomunk nem régi épület, de ennek ellenére falunk örökségének tartjuk, mert a falu népe közös erővel és összefogással építette fel. 1970-ben, az akkori atya és polgármester kezdeményezte, hogy épül ...
Homoki varjúháj (Sedum hillebrathii)
Bemutatás:
A pozsgás (szukkulens) növények csoportjába tartozió növények egyik képviselője, az apró termetű homoki varjúháj Sedum hillebranthi Húsos leveleiben víztároló szövet található, mely segítségével sikeresen fenn tudnak maradni a legszárazabb élőhelyeken is. Testfelépítése, de még élettani folyamataik is a száraz termőhelyekhez alkalmazkodtak, a víz megőrzését célozzák. Sejtjeik térfogata - rugalmas sejtfaluknak köszönhetően - zsugorodás nélkül nagymértékben megváltozhat. A sejtnedvükben lévő nyálka gátolja a párolgást. A párologtatást pedig a kevés számú, többnyire besüllyedt gázcserenyilás a megvastagodott kutikula és a levelek viaszos bevonata csökkenti.
Az egész növényvilágban, egyedi módon oldják meg a anyagcseréjüket. A fotoszintézishez szükséges szén-dioxidot ugyanis nem nappal veszik fel (mint a többi zöld növény) hanem éjjszaka ezáltal is csőkkentve a vizveszteséget. A legszárazabb felszíneken mardtak fenn kissebb állományai, ott ahol csak a homoki zuzmófajok és a magyar csenkesz "mintába szedett" fűcsomói borítják a szélformálta futóhomokot.
Javaslattevő: Hulló István, biológus
Indoklás:
A Kárpát-medence endemikus bennszülött növénye. Előfordulása a Szabadka-Horgosi -és a Delibláti-homokpuszták legszárazabb élőhelyei.
Források listája:
A forrás nem érhető el.
Az országúton (ma: Szabadkai út), Dukai Antal háza mellett négy juharfa és két jázminbokor mögött áll az akácfából készült kereszt, melyet Fábián János emeltetett. A kereszt Apró Miklós kanizsai bogn ...
A magyar konyha ünnepi tésztaétele a kalács. 1395-ös írásbeli említése a legrégebben dokumentált: "kalács... lisztből tejjel, élesztővel készített tésztaféle". A kalács szavunk jó eséllyel szláv erede ...
