A Szent István kápolna (plébániapalota) 1907 és 1909 között épült neobarokk és neoreneszánsz stílusban Berzenczey Domonkos városi mérnök tervei alapján. Az épület architektúrája ünnepélyes, a zentai f ...
Homoki varjúháj (Sedum hillebrathii)
Bemutatás:
A pozsgás (szukkulens) növények csoportjába tartozió növények egyik képviselője, az apró termetű homoki varjúháj Sedum hillebranthi Húsos leveleiben víztároló szövet található, mely segítségével sikeresen fenn tudnak maradni a legszárazabb élőhelyeken is. Testfelépítése, de még élettani folyamataik is a száraz termőhelyekhez alkalmazkodtak, a víz megőrzését célozzák. Sejtjeik térfogata - rugalmas sejtfaluknak köszönhetően - zsugorodás nélkül nagymértékben megváltozhat. A sejtnedvükben lévő nyálka gátolja a párolgást. A párologtatást pedig a kevés számú, többnyire besüllyedt gázcserenyilás a megvastagodott kutikula és a levelek viaszos bevonata csökkenti.
Az egész növényvilágban, egyedi módon oldják meg a anyagcseréjüket. A fotoszintézishez szükséges szén-dioxidot ugyanis nem nappal veszik fel (mint a többi zöld növény) hanem éjjszaka ezáltal is csőkkentve a vizveszteséget. A legszárazabb felszíneken mardtak fenn kissebb állományai, ott ahol csak a homoki zuzmófajok és a magyar csenkesz "mintába szedett" fűcsomói borítják a szélformálta futóhomokot.
Javaslattevő: Hulló István, biológus
Indoklás:
A Kárpát-medence endemikus bennszülött növénye. Előfordulása a Szabadka-Horgosi -és a Delibláti-homokpuszták legszárazabb élőhelyei.
Források listája:
A forrás nem érhető el.
Népi tánckincsünk legarchaikusabb fajtáját képezik a tavaszi termékenységi rítusokhoz kötődő, főleg a böjti időszak és a mulatság nélküli ünnepnapok lánykörtáncai (karikázók). A karikázók csoportjába ...
A Kadárka Szőlészek, Gyümölcsészek és Kertészek Egyesülete 2001-ben alakult azzal a céllal, hogy előrelendítse a szőlészetet és gyümölcsészetet ezen a területen. A XIX. századi feljegyzések arról tanú ...
