Csóka település középkori fejlődésének a török uralom vetett véget, amikor úgymond teljesen elnéptelenedett. Fordulópont a Marczibányi-család színrelépésével érkezett, amikor 1792-ben a bécsi kincstár ...
Homoki varjúháj (Sedum hillebrathii)
Bemutatás:
A pozsgás (szukkulens) növények csoportjába tartozió növények egyik képviselője, az apró termetű homoki varjúháj Sedum hillebranthi Húsos leveleiben víztároló szövet található, mely segítségével sikeresen fenn tudnak maradni a legszárazabb élőhelyeken is. Testfelépítése, de még élettani folyamataik is a száraz termőhelyekhez alkalmazkodtak, a víz megőrzését célozzák. Sejtjeik térfogata - rugalmas sejtfaluknak köszönhetően - zsugorodás nélkül nagymértékben megváltozhat. A sejtnedvükben lévő nyálka gátolja a párolgást. A párologtatást pedig a kevés számú, többnyire besüllyedt gázcserenyilás a megvastagodott kutikula és a levelek viaszos bevonata csökkenti.
Az egész növényvilágban, egyedi módon oldják meg a anyagcseréjüket. A fotoszintézishez szükséges szén-dioxidot ugyanis nem nappal veszik fel (mint a többi zöld növény) hanem éjjszaka ezáltal is csőkkentve a vizveszteséget. A legszárazabb felszíneken mardtak fenn kissebb állományai, ott ahol csak a homoki zuzmófajok és a magyar csenkesz "mintába szedett" fűcsomói borítják a szélformálta futóhomokot.
Javaslattevő: Hulló István, biológus
Indoklás:
A Kárpát-medence endemikus bennszülött növénye. Előfordulása a Szabadka-Horgosi -és a Delibláti-homokpuszták legszárazabb élőhelyei.
Források listája:
A forrás nem érhető el.
Doroszló, a nyugat-bácskai, zömében magyarok lakta, viseletéről ismert település éves közösségi eseményeinek sorában kiemelkedő szerepet tölt be a helyiek által szüretbálnak nevezett esemény. Minden o ...
Az oroszlámosi romok Vajdaság azon kevés középkori építészeti emlékei közé tartoznak, melyek pontos helyét maradéktalanul be tudjuk azonosítani. A település nevét először Szent Gellért Nagyobb Legendá ...
