Az aracsi településről elnevezett templom romjai, amelyet a nép pusztatemplomnak nevez, a szerbiai Törökbecse, Beodra-Karlova és Basahíd határolta terület lakatlan pusztáján helyezkedik el. A romok eg ...
Szerbia szűkebb területén, a magyarlakta településeken, a Vajdaságban már évszázadok óta készítenek ügyeskezű emberek ajándékként gyermekeiknek a karácsonyfa alá való báránykákat, juhokat, kosokat, pásztort szamárháton, vagy botjára támaszkodó pásztort, esetenként madarakat is. Ezek a díszek sárgaföldből, illetve agyagból készülnek fa pálcika (újabban gyufaszál) lábakkal és papírcsík, selyemszalag vagy újabban gyapjúszálsodrat fonállal díszítve.
Itt városunkban ezen ajándéktárgyak a karácsonyi ünnepek elmúltával gyermekjátékká válhattak. Az ünnepi hagyományokhoz kapcsolódó sajátkezűleg készített népi játékszerek jegyeit magukon viselő karácsonyi díszek változása nyomon követhető egészen 1959-től napjainkig. A zentai piacon az 1960-as években árult agyagbáránykák testét vattával borították és krepp-papírral díszítették. Az 1990-es évek vége felé kicsit lecsökkent a méretük, de a formájuk megmaradt – a vatta-burkolású báránykák derekát és nyakát színes papírcsík díszítette. A Zentai Városi Múzeum néprajzi gyűjteményében őrzött tárgyakból bemutatott kiállításnak, valamint a Rozetta Kézműves Társaság hagyományápoló programjainak köszönhetően napjainkban is beszélhetünk olyan személyekről, akik őrzik a karácsonyi báránykészítés hagyományát.
Javaslattevő:
Napjainkban Zentán Szántó Elvira ápolja a karácsonyfa alá való díszek készítésének hagyományát.
Így vall ezen helyi értékőrzésről:
„2014-ben csatlakoztam a Rozetta Kézműves Társasághoz, mert mindig szerettem kézimunkázni, kézműveskedni. Mindenfélét kipróbáltam, kerestem azt amiben jól érzem magam.
2016 februárjában a Rozetta műhelyben Rác Szabó József kézműves bemutatta az agyagbárányka készítését, hogy a hagyomány tovább éljen. Az agyag-báránykákkal már találkoztam gyermekkoromban a nagymamámnál. Gondosan becsomagolt megvigyázott barikat rakott a karácsonyfa alá a szépen zöldellő búza mellé. Nagy becsben tartották ezeket a díszeket, nekünk gyerekeknek csak ujjainkkal volt szabad megsimogatni őket.
Úgyhogy nagy izgalommal és érdeklődéssel készítettem ott az első agyag báránykámat. Szerelem lett első látásra.
Azóta is minden év karácsonyára készítek bárányokat és juhászokat. Fehér és fekete gyapjúba öltöztetem őket. Tűnemezeléssel igazítom a gyapjukat végső formára.
Minden évben a Karácsonyi Kavalkád és más rendezvények vásárain kint vagyok a birkanyájjal, különféle kiállításokra kapok meghívásokat.
2018-ban vittem először munkáimat a Hagyományok Háza Népi Iparművészeti zsűriztetésére, akkor a zsűri ajánlatára az arányokat változtattam kicsit. 2019-ben Betlehemmel kiegészítve vittem zsűriztetésre.
Nagyon szép véleményt kaptam: »Mértéktartó, karakteres ötletes figurák. Kedves jelenet. Jól alkalmazza együtt a természetes alapanyagokat.«
Nagyon szeretném, ha tovább élne a hagyomány karácsonykor a fa alatt báránykák, juhász, kicsit tovább gondolva kiegészítve a Szent Családdal, és az unokáink is olyan csodálattal nézegetnék, mint ahogy én gyermekoromban.”
(Magyar Szó, 7 Nap újságok hasábjainak cikkei alapján)
Rozetta Kézműves Társaság
Levelezési cím: Posta utca 18, 24400 Zenta
rozetta.kt@gmail.com
A forrás nem érhető el
Az aracsi településről elnevezett templom romjai, amelyet a nép pusztatemplomnak nevez, a szerbiai Törökbecse, Beodra-Karlova és Basahíd határolta terület lakatlan pusztáján helyezkedik el. A romok eg ...
Viszontagságos életük volt a tornyosi harangoknak, ezért mindenképpen emléket kell állítanunk nekik. Az első harangok még a régi iskola udvarán, a Sarkon, az imaház mellett szolgáltak. A harangokat a ...
A 15. század közepére a Balkán jelentős területei török ellenőrzés alá kerültek, így az Oszmán Birodalom közvetlenül is határos lett a Magyar Királysággal, amelyet a végvárrendszer védett a török betö ...