1890-ben az egyik helyi újság, a Zenta és Vidéke arról írt, hogy a várostól néhány kilométerre, nyugatra húzódó Orompart alatti Kerekszék néven ismert sziksós tavat, naponta sokan keresik fel, mivel é ...
A kúlai sörkészítés első említése gróf Cothmann Antaltól, a magyar királyái és császári kamara tanácsosától származik, aki 1763-ban körüljárta a Bács kerületi kamarai pusztákat. Erről az útjáról írt jelentésében említi, hogy meglátogatta a kúlai „díszes sörfőző házat". Gróf Cothmann beszámolóján kívül a Magyar Országos Levéltár régi tervrajzgyűjteményében megtalálható a kúlai serfőzde tervrajza is, amelyet Kneidinger András (Andreas) vetett papírra az 1760-as években (az apatini sörgyár terve ugyanebből az időszakból származik, de a kúlaival szemben, arról nem olvashatunk gróf Cothmann jelentésében). A komlótermesztés is elterjedt volt a viéken, tekintve hogy a várost jelentős részben németek lakták, így minden bizonnyal a kúlai az (egyik) első sörgyár lehet Bácskában. Az 1778-as térképen már berajzolták a sörfőfzdét, amely épület több mint 250 éve áll. 1812-től királyi sörfőzde volt, majd Amann József 1892-ben megvette, és egy modern üzemmé fejlesztette. Az évi termelés 500 hl-t tett ki. Amann József és Társai a sörfőző mellett gőzmalmot és gőzfürdőt tartottak. 30 lóerős gőzgép müködött itt, és 18 munkást foglalkoztatott.
Az első világháború után az Apatini Sörgyár vette át az üzemet. Ez jelenette az 1934-es tűzeset után a kúlai sörgyártás végét. A komlótermesztés is megszűnt. Az egyemeletes épületben később szálloda működött, utána áruházzá alakították át. Jelenleg egy üzlet működik benne a földszinti részen, míg az emelet kihasználatlan.
Az egykori sörgyár épületétnek az értéktárba való felvételét annak gazdaságtörténeti jelentősége végett javasoljuk. Tatarozáson esett át többször, jó állapotban van, így egy tematikus kiállítás megnyitása is javasolható bennne. A helyiek ma is Sörházként emlegetik. A magas kéményen évtizedek óta gólyapár lakik. Amíg szállodaként működött, télen levették a fészket és tavasszal visszahelyezték. Érdemes lenne legalább egy emléktáblával megemlékezni az épület múltjáról.
Balla Marianna (Petőfi Brigád Általános Iskola)
Két évszázad emlékére, Kúla, 1971. 155 old.
Kula und seine Deutschen, Ostrfildern, 19973, 209 old.
Bordás Attila: Régi sörfőzők, sörházak, szárazmalmok. In.: Létünk, XXXIV. évf. 2004. 3–4. sz. 191-207. old.
1890-ben az egyik helyi újság, a Zenta és Vidéke arról írt, hogy a várostól néhány kilométerre, nyugatra húzódó Orompart alatti Kerekszék néven ismert sziksós tavat, naponta sokan keresik fel, mivel é ...
Lassan tiz éve annak, hogy megszületett az a gondolat, hogy Kúlán meg kellene szervezni egy olyan rendezvényt, ahol egy csokorba tudnánk kötni a magyar hagyományokat, szokásokat. Környezetünkben óriás ...
Eredetileg csendőrlaktanyának épült 1905-ben. Még 1903-ban elhatározták, hogy laktanyát építenek a lovas csendőröknek, akik addig csak szükség esetén, ideiglenesen ruccantak ki a zentai laktanyájukból ...