Tóth László adai amatőr ornitológus gazdag gyűjteménye Vajdaság-szerte ismert a természetkutatók körében. A több, mint fél évszázadnyi gyűjtőmunkával összeállított madár-, rovar-, fészek- és tojásgyűj ...
Sörház
Bemutatás:
A kúlai sörkészítés első említése gróf Cothmann Antaltól, a magyar királyái és császári kamara tanácsosától származik, aki 1763-ban körüljárta a Bács kerületi kamarai pusztákat. Erről az útjáról írt jelentésében említi, hogy meglátogatta a kúlai „díszes sörfőző házat". Gróf Cothmann beszámolóján kívül a Magyar Országos Levéltár régi tervrajzgyűjteményében megtalálható a kúlai serfőzde tervrajza is, amelyet Kneidinger András (Andreas) vetett papírra az 1760-as években (az apatini sörgyár terve ugyanebből az időszakból származik, de a kúlaival szemben, arról nem olvashatunk gróf Cothmann jelentésében). A komlótermesztés is elterjedt volt a viéken, tekintve hogy a várost jelentős részben németek lakták, így minden bizonnyal a kúlai az (egyik) első sörgyár lehet Bácskában. Az 1778-as térképen már berajzolták a sörfőfzdét, amely épület több mint 250 éve áll. 1812-től királyi sörfőzde volt, majd Amann József 1892-ben megvette, és egy modern üzemmé fejlesztette. Az évi termelés 500 hl-t tett ki. Amann József és Társai a sörfőző mellett gőzmalmot és gőzfürdőt tartottak. 30 lóerős gőzgép müködött itt, és 18 munkást foglalkoztatott.
Az első világháború után az Apatini Sörgyár vette át az üzemet. Ez jelenette az 1934-es tűzeset után a kúlai sörgyártás végét. A komlótermesztés is megszűnt. Az egyemeletes épületben később szálloda működött, utána áruházzá alakították át. Jelenleg egy üzlet működik benne a földszinti részen, míg az emelet kihasználatlan.
Indoklás:
Az egykori sürgyár épületétnek az értéktárba való felvételét annak gazdaságtörténeti jelentősége végett javasoljuk. Tatarozáson esett át többször, jó állapotban van, így egy tematikus kiállítás megnyitása is javasolható bennne. A helyiek ma is Sörházként emlegetik. A magas kéményen évtizedek óta gólyapár lakik. Amíg szállodaként működött, télen levették a fészket és tavasszal visszahelyezték. Érdemes lenne legalább egy emléktáblával megemlékezni az épület múltjáról.
Balla Marianna (Petőfi Brigád Általános Iskola)
Források listája:
Két évszázad emlékére, Kúla, 1971. 155 old.
Kula und seine Deutschen, Ostrfildern, 19973, 209 old.
Bordás Attila: Régi sörfőzők, sörházak, szárazmalmok. In.: Létünk, XXXIV. évf. 2004. 3–4. sz. 191-207. old.
Beretka család, Blazsanik Sándor zenekara és Rabóckai János bandája. Ők mind Óbecse múlt századból ránk maradt zenei hagyatékának jelentős, ám nem egyedüli képviselői. Óbecsét a 1900-as években a zene ...
Míg a XIX. század elején csak ún. szárazmalmok voltak Topolyán, addig a népes település lakosságának állandó problémái voltak a gabona őrlésével. A század második felének adatai alapján tudjuk, hogy n ...
