Szabadka és Palics legjelentősebb századfordulós emlékei Komor Marcell (1868–1944) és Jakab Dezső (1864–1932) építészpáros nevéhez köthető. A két építész 1897-től közös tervezőirodában működik Budapes ...
A Szabadkai-homokvidék beszülött növénye a szép megjelenésű, hófehér virágú kellemes illatú, kési szegfű (Dianthus serotinus). A szegfűfélék családja Caryophylaceae az egész Földön elterjedt, de a fajok többsége az északi félteke mérsékelt éghajlatú részein él a Kárpát-medencében, a szegfűknek tucanyi faja él vadon. Kékes-vagy szürkészöld, egy hajtáson sok virágot viselő, sűrűn gyepes szegfűféle. Terebélyes párnái a nyílt homokfelszíneken jelennek meg, a homokdűnék tetején. Augusztusban virágzik.
Javaslattevő: Hulló István, biológus
A Duna-Tisza közének homokpusztáira jellemző őshonos, bennszülött növény. Vajdaság területén csak a Szabadkai-homokpusztán fordul elő, legközelebb csak a Kiskunságban bukkanhatunk rá.
A forrás nem érhető el.
Szabadka és Palics legjelentősebb századfordulós emlékei Komor Marcell (1868–1944) és Jakab Dezső (1864–1932) építészpáros nevéhez köthető. A két építész 1897-től közös tervezőirodában működik Budapes ...
Takács Gáspár 1876. január 1-jén született Szabadkán. Kalocsán fejezte be a gimnáziumot, ahol 1900-ban pappá szentelték. 1907-ben adminisztrátor, ezzel együtt ludasi plébános lett. Csantavérre 1917 fe ...
A kecskealakoskodás elterjedt szokás volt a magyar hagyományban, elsősorban farsangkor, fonókban, lakodalomban, ritkábban a karácsonyi időszakban került rá sor. A református lakosságú Torontálvásárhel ...