Kilenclyukú híd

Települési érték

épített környezet

2018-09-18


Bemutatás:


Az egyik álláspont szerint a híd a 18. század végén épült, egy másik viszont azt bizonygatja, hogy már a török időkben is létezett. Utóbbira valószínűsíthetően az is okot ad, hogy a helyiek „török hídnak” is nevezik, s az egyik forrás közli, a hagyomány szerint Szokoli Mehmed pasa volt a híd tervezője, aki I. Szulejmán és II. Szelim, boszniai származású nagyvezíre volt.

Annyi bizonyos, hogy a híres hortobágyi és visegrádi (erről lásd később) hídhoz hasonló, s a 18. században élénkültek föl a gazdasági kapcsolatok Pest, Szeged és Temesvár között, s ez időben a közlekedés és árucsere-forgalom megkönnyítésének szándékával postautat hoztak létre, amely az Aranka folyón is áthaladt. Mivel erről áll több adat rendelkezésünkre, e tekintetben kísérlem meg kibontani a kérdéskört.

A hídépítéssel Müller József vállalkozót bízták meg, a kilenc alappillér pedig annak tudható be, hogy az időben a folyó igen sok kanyarra és bőséges vízhozammal rendelkezett, de gyakori volt az áradás is, ami ellehetetlenítette a közlekedést.  Téglából emelték, 70 méter hosszú és 4 méter magas. A mai R-112-es vidéki útházalózat részét képezi, s jelentős átalakításokon ment keresztül. A korábbi 2,5 méter széles hídszakaszt 3,5 méteresre bővítették és gyalogos átkelőt is építettek 2010-ben. Nevét a híd alatt húzódó kilenc íves vízáteresztőről kapta.

Valaha a hajadon lányok szokásai közé tartozott, hogy a hídon aludtak azzal a hittel, hogy ennek hatására előbb elkelnek. Az Aranka folyóval kapcsolatban azt tartják, hogy régen színültig volt arannyal és, annak mélyére rejtették Attilát, a hunok vezérét az aranyával együtt. Nevének eredetét is a valamikor aranyszínbeli ragyogására vezetik vissza, amelynek egy másik magyarázata a homokos medréhez kapcsolódik. További névmagyarázatok szerint a folyóban éjszakánként a nyári hónapokban összegyűltek fürödni a tündérek, s az aranyhajukat átjárta a folyó homokja. Egy konkrét eseményt is jegyez ehhez kapcsolódóan az írás: az egyik év júliusi hónapjában egy fiatal rátalált a tündérek csoportjára a Kilenclyukú híd lábánál. Senki sem tudja mi történt ott. Nem sokkal ezután került elő a legény teste az egyik hídlábhoz tekeredve. Jobb tenyerében világos hajszálakat, míg a másikban az aranyszínű homok fénylett. 

Egyik vélekedés szerint a török hídépítés mítosza onnan származik, hogy a kilenclyukú híd nagyban hasonlít a Bosznia és Hercegovina területén lévő visegrádi Drina hídhoz, amely Ivo Andrić Híd a Drinán című kultikus regényében található, s mivel ismeretes, hogy az utóbbit Szokoli Mehmed pasa építette, utóbbit (a miénket) is neki tulajdonították. S e megközelítést az is igazolná, hogy a történelmi adatokból tudjuk már az avarok és szarmaták által is lakott terület volt a vidék, s azt is, hogy az idők folyamán többször lerombolták a hidat, s ekképpen talán igazat adhatunk mindkét megközelítésnek, persze annak tudatában, hogy kutatásunk szempontjából nem is igazán a „valóság” feltárása a mérvadó.

A hídról egy tamburazenére írt szerb nóta is született a környék nagy szerb nótaköltője, Aleksandar Karadžin alkotásában. A műben ismétlődő szövegformula a következő: Megparancsolta Mehmed pasa szolgáinak, hogy építsenek Mokrin közelében 1 hidat. Az volt az elképzelése, hogy kilenc lyukú legyen, hidat két szép tanya között. A híd ma is áll az évszázados Aranka folyó fölött. A mokriniak ma is büszkék a hídjukra (Ford. általam). Még egy további érdekesség, hogy alatta az Aranka folyó mellett, s vele ellentétes irányba a Gyukosin (Eredetiben Đukošin) folyó  is áthalad.

Habár a hídrekonstrukció annak múltbéli jellegzetességeit eltüntette, a kutatás számára új perspektívát nyitott, hiszen felszínre kerültek a sajtóban és a közbeszédben olyan visszaemlékezések, amelyek szóban és írásban emléket állíthatnak a letűnt időknek, amelyek nemcsak az emberekben és az épített környezetben mutatkozik meg, hanem az Aranka jellegében is, hiszen a valamikori öblös folyó a kárpáti havasokból ide hömpölygő vízmennyisége mára egy időnként kiszáradó csatornácskává változott.

Indoklás:


A Kilenclyukú híd egyedülálló létesítmény környékünkön. Párjaival déli és északi irányban találkozhatunk. Előbbi a Drinán, utóbbi a Hortobágyi határban található. Építészeti-közlekedési-gazdasági jelentősége mellett a hozzá kapcsolódó nagyszámú történet okán javasoljuk az értéktárba való felvételét.  

Források listája:

BÁLINT Sándor 1968. A szegedi nép. Gondolat Kiadó, Budapest

BÁLINT Sándor 1980. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Harmadik rész. A Mó-ra Ferenc Múzeum Évkönyve. Móra Ferenc Múzeum, Szeged

FEHÉR Viktor 2016. Arankaközi népballadák (Kálmány Lajos és Tóth Ferenc nyomában) In Híd 1., 79–89.

TÓTH Ferenc 1975. Kálmány Lajos nyomában. Az észak-bánáti népballadák élete. Hungaro-lógiai Intézet, Újvidék

http://www.politika.rs/sr/clanak/147961/Popravka-mosta-naljutila-paore

http://muemlekem.hu/hatareset/Kilenclyuku-(torok)-hid-Feketeto-2343

http://www.kikinda.org.rs/index.php?language=lat&page=reportaze&nbr=5

http://prvi.vigimnazija.edu.rs/novi/projekti/geografija/mokrin.htm

http://www.presstiz.rs/drustvo/guskovi-jaja-i-kreativna-pera/

http://www.telegraf.rs/vesti/srbija/2930169-banatski-grad-na-tromedji-nekada-je-imao-prelepu-reku-a-danas-ima-podzemni-kanal-kisne-kanalizacije-sa-carobnim-setalistem-foto

2016-01-27

kulturális örökség | Bácskossuthfalva


„A libatoll üreges részéből levágunk 7-8 cm darabot. Ez a puskacső. Keményfa ágából tolót készítünk. Ennek hosszabbnak kell lennie a libatollcsőtől és könnyen járni a csőben. Működési elve hasonló a b ...

2016-04-06

épített környezet


A mai Nosza falu nyugati részén, viszonylag közel a Ludasi-tóhoz található Hinga régészeti lelőhely több szempontból is rendhagyónak mondható. Első helyen talán azt kell kiemelni, hogy 1948/49 folyamá ...

2016-01-29

kulturális örökség | Óbecse


Beretka család, Blazsanik Sándor zenekara és Rabóckai János bandája. Ők mind Óbecse múlt századból ránk maradt zenei hagyatékának jelentős, ám nem egyedüli képviselői. Óbecsét a 1900-as években a zene ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával