Négyesfogat

Települési érték

kulturális örökség

2020-05-04

Bemutatás:

A Négyesfogat a doroszlói Móricz Zsigmond Magyar Művelődési Egyesület, a gombosi Arany János Magyar Művelődési Egyesület, a kupuszinai Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, a szilágyi József Attila Művelődési Egyesület közös művelődési rendezvénysorozata.

1968-ban a doroszlói Szentkút mellett álló Papp Dénes-féle kocsmában találkozott – némi levelezést követően – Tallósy János, a doroszlói Móricz Zsigmond Magyar Művelődési Egyesület, Sturcz József, a kupuszinai Petőfi Sándor Művelődési Egyesület és Papp Ferenc, a gombosi Arany János Magyar Művelődési Egyesület elnöke. Azzal a céllal gyűltek egybe, hogy – ahogyan a gombosiak nevezték – Feri bácsi ötletéből megalakítsák a Négyesfogatot. A doroszlói találkozóra meghívást kapott a szilágyi József Attila Művelődési Egyesület elnöke, Szűcs Antal is, aki szerencsétlen külső körülmények miatt nem tudott odaérni erre az első közös találkozóra.

A nyugat-bácskai szórványban élő magyar ember megtanulta, hogy amiben hiányt szenved, azt megteremti a maga számára. Így aztán igen gyakoriak voltak a saját maguk által színpadra állított darabok, amelyeket aztán fogatoskocsin vagy szánkón átruccanva a szomszédos magyar településen is előadtak. Színház nem volt, hát szerveztek maguknak. Tulajdonképpen ez adta az indítékot, hogy közös műsort szervezzenek, egyeztessenek és egy lefektetett sorrend szerint mindenkinél előadják azt.

1969-ben Szilágyi is csatlakozott a kezdeményezéshez és a fogatos utazások emlékére az összefogás neve is megszületett: Négyesfogat. Többen, egyéb nyugat-bácskai települések is kaptak az ötleten és Hetes-, sőt Nyolcasfogatra bővült a kezdeményezés. Ez az állapot nem volt fenntartható hosszú ideig, a kialakult műsorok végtelen hosszúsága miatt is, ezért a nyolcvanas évektől ismét az eredeti formájában, Négyesfogatként zajlott a rendezvénysorozat. (Bácsgyulafalva, Bezdán, Csonoplya, Nemesmilitics és Zombor művelődési egyesületei pedig létrehozták az Ötösfogatot.)

A Négyesfogat műsorai sokféle műfajt ötvöznek. A legnépszerűbb műsorszámok a vidám jelenetek, a zene és újabban a moderntánc-koreográfiák. Emellett helyet kap a vers is: van, hogy az adott házigazda település művelődési egyesületének tagjai meghatároznak egy jeles évfordulót a szavalatok apropója, témájaként. A műsor végén a teljes szereplőgárda közös dalt énekel, amelyet rendszerint szintén az adott házigazda egyesület választ ki a könnyűzenei paletta közösségi, összetartozás-üzenetű zeneszámai közül.

A szervezési kérdéseket a négy művelődési egyesület képviselete közösen vitatja meg. Mindig az adott év házigazdáinál ülnek össze, általában az aktuális év novemberében. Egyeztetik az előadások időpontját, a műsorprogramot, az utolsó előadást követő közös záróvacsora részleteit.

A Négyesfogat színes műsorai mindig telt ház előtt zajlanak. Mindenki igyekszik a legtöbbet kihozni önmagából, amellett, hogy nincs megmérettetés, rangsorolás, és ha valamelyik település csoportja esetleg túllépte a műsoridőként mindenkire érvényes maximum fél órát, az sem jelent gondot. A közönség hűsége és lelkesedése sosem kérdéses.

Évek hosszú során mindenki tudta a dolgát, sosem voltak írásban rögzített szabályok, a megegyezések és megbeszélések szolgáltak a folyamatosság alapjaként. 2011-ben a közös terv és megegyezés alapján megalkották a Négyesfogat Vándorszászlaját. Ez végigkísér minden előadást, hogy aztán az út végén átadják azt a soros házigazdának, ezzel jelképesen átadva a szervezési feladatokat is az adott egyesület számára. A záróműsorok végén a házigazdák ünnepélyes keretek között átadják az érintett művelődési egyesületek vezetőinek az azévi műsort dokumentáló képesalbumot, illetve előbb videó-, majd a technika fejlődésével dvd-felvételt. Azon az estén kerül sor a közös záróvacsorára is, amelyet a résztvevők mulatozása követ a helyi tánczenekarok közreműködésével.

A 2018-ban immár 50. születésnapját ünneplő rendezvénysorozatnak ma már fokozottan is identitásmegőrző szerepe van. A fogyatkozó, de életerős nyugat-bácskai magyar közösségek fiataljai körében ma is, sőt talán egyre inkább kultusz-szerepe van a rendezvénynek, egy-egy fellépés, találkozás számukra fontos ismerkedési alkalom.

2013-ban a Magyar Szó egyik cikkében minderről így vall a három gombosi fiatal, Kámán Lenke, Béres Dominika és Hajdu Ákos:

"Mindig irigykedve figyeltük az idősebbeket, de jó nekik, már fogatozhatnak! Természetes, hogy megörültünk annak, amikor felkértek a szereplésre. Jeleneteket adtunk elő, táncoltunk. Jó buli volt."

A különböző Négyesfogatok alkalmával az érintett települések fiataljai a következőket nyilatkozták a Pannon Televízió riportereinek kérdésére:

"A Négyesfogat egy nagy buli, mivel itt összejönnek a fiatalok. Szórakozunk és közben valamit adnunk, nyújtunk a falu népének." (Csernai Panna Kupuszináról, a Petőfi Sándor Művelődési Egyesületből, 2018. január, Gombos)

"Úgy érzem, mi ezt egész évben várjuk, hogy újra találkozhassunk, mivel szeretnénk megnézni, mit készítettünk egymásnak, azt is, hogy mennyit fejlődtünk. Ezenkívül egymást szórakoztatni is kívánjuk, merthogy nagyon szórakoztató előadásokban lehet részünk ilyenkor." (Francia Fábián Szilágyiról, a József Attila Művelődési Egyesületből, 2020. január, Doroszló)

Javaslattevő: Lennert Móger Tímea

Indoklás:

"Amikor a Négyesfogat megszületett senki, még az alapítók sem tudták, milyen hosszú életű lesz. Elültettek egy magot, amely minden évben magától kikel és kivirágzik. Szívós és erős, mert az idő kereke sem tudja kitaposni, pedig nagyon igénytelen. Nem kell neki más, csak összefogás, megértés és szeretet!” (Klenanc József, Arany János MME- Gombos, a Négyesfogat egyik főszervezője)

"A Négyesfogat mára elemi és közös része mindannak a törekvésnek, hogy ne csak külön-külön, településekre korlátozva éljék meg az emberek önmagukat, identitásukat, hanem régió szinten, az élhető, szerethető Nyugat-Bácska legyen mindannyiunk közös szellemi és kulturális élettere és mozgástere."
(részlet a 2020- as műsor felkonferáló szövegéből)