Az Alsó-Tisza-vidék falvaiban a mai napig élő foglalkozás a juhászat. A hajdan sokkal szebb időket is megélt, jól jövedelmező külterjes pusztai jószágtartás mára kihalófélben van vidékünkön. Az áll ...
Az tárnicsok elsősorban a hegyvidék sziklás ormain teremnek, sokuk endemikus szűk elterjedési területtel ami azt jelenti, hogy csak egy - két hegycsúcsot népesítenek be és nem fordulnak elő sehol máshol. A kornis tárnics 20-60 cm magasságú felálló szárú évelő növény. Júliustól szeptemberig virágzik. Pártája 4-5 cm-es keskeny harang alakú, sötétkék színű belül öt fehéren pontozott sávval. A kiszáradó kékperjés lápréteken fordul elő. A monda szerint a tárnicsot a középkorban, "pestisfűnek" nevezték mert állítólag a pestisben (dögvész) szenvedők hatékony orvossága lett. Tudományos neve Gentiana viszont valószinűleg a Rómával többször is hadban álló Gentius llir király nevéből ered, aki számkivetettségében a gyógyító erejű növények keresésével és tanulmányozásával foglalkozott.
Javaslattevő: Hulló István, biológus
A komistárnics a Pannon Alföld ritka védett növénye. Speciáis élőhelyigénye miatt ritkult meg, mert a nedves láprétek a lecsapolások és a nagymértékű talajvizszint csökkenés miatt nagymértékben megfogyatkoztak. A vizes élőhelyeket a klímaváltozás is pusztitja. Az alföldi lápokban páratlan ritkaságok, a hideget kedvelő jégkori maradványfajok tudtak fennmaradni a mai napig. Ide tartozik a kornistarárnics is. Vajdaságban a Szabadka-Horgosi, a Deliblati-homokpusztán és a Fruška Gorán maradtak fenn kissebb állományaik.
A forrás nem érhető el.
Az Alsó-Tisza-vidék falvaiban a mai napig élő foglalkozás a juhászat. A hajdan sokkal szebb időket is megélt, jól jövedelmező külterjes pusztai jószágtartás mára kihalófélben van vidékünkön. Az áll ...
„A libatoll üreges részéből levágunk 7-8 cm darabot. Ez a puskacső. Keményfa ágából tolót készítünk. Ennek hosszabbnak kell lennie a libatollcsőtől és könnyen járni a csőben. Működési elve hasonló a b ...
Doroszlói Szentkút: Mária, Keresztények Segítsége Egyházmegyei Kegyhely "A középkor óta ismert kegyhely. Bajkút az óbudai apácák birtoka volt 1492-ben. 1790-ben ismét feléledt Zablóczki János csodála ...