Fábián Hajnal Rozália 1959-ben született Bajmokon. Egy földműves család egyetlen gyermeke volt, gondtalan gyermekkort élt. A tanítóképző elvégzése után több iskolában is próbált elhelyezkedni, de a sz ...
Az tárnicsok elsősorban a hegyvidék sziklás ormain teremnek, sokuk endemikus szűk elterjedési területtel ami azt jelenti, hogy csak egy - két hegycsúcsot népesítenek be és nem fordulnak elő sehol máshol. A kornis tárnics 20-60 cm magasságú felálló szárú évelő növény. Júliustól szeptemberig virágzik. Pártája 4-5 cm-es keskeny harang alakú, sötétkék színű belül öt fehéren pontozott sávval. A kiszáradó kékperjés lápréteken fordul elő. A monda szerint a tárnicsot a középkorban, "pestisfűnek" nevezték mert állítólag a pestisben (dögvész) szenvedők hatékony orvossága lett. Tudományos neve Gentiana viszont valószinűleg a Rómával többször is hadban álló Gentius llir király nevéből ered, aki számkivetettségében a gyógyító erejű növények keresésével és tanulmányozásával foglalkozott.
Javaslattevő: Hulló István, biológus
A komistárnics a Pannon Alföld ritka védett növénye. Speciáis élőhelyigénye miatt ritkult meg, mert a nedves láprétek a lecsapolások és a nagymértékű talajvizszint csökkenés miatt nagymértékben megfogyatkoztak. A vizes élőhelyeket a klímaváltozás is pusztitja. Az alföldi lápokban páratlan ritkaságok, a hideget kedvelő jégkori maradványfajok tudtak fennmaradni a mai napig. Ide tartozik a kornistarárnics is. Vajdaságban a Szabadka-Horgosi, a Deliblati-homokpusztán és a Fruška Gorán maradtak fenn kissebb állományaik.
A forrás nem érhető el.
Fábián Hajnal Rozália 1959-ben született Bajmokon. Egy földműves család egyetlen gyermeke volt, gondtalan gyermekkort élt. A tanítóképző elvégzése után több iskolában is próbált elhelyezkedni, de a sz ...
Templomunk nem régi épület, de ennek ellenére falunk örökségének tartjuk, mert a falu népe közös erővel és összefogással építette fel. 1970-ben, az akkori atya és polgármester kezdeményezte, hogy épül ...
Bajsa évszázadok óta három templom oltalmában A katolikus templom A falu 1751-es újratelepítését követően, 1759-től a Vojnits család Bajsa felének tulajdonosa lett. Tehetősek és adakozók voltak, ...