Kornistárnics (Genciana pneumonanthe)


Bemutatás:


Az tárnicsok elsősorban a hegyvidék sziklás ormain teremnek, sokuk endemikus szűk elterjedési területtel ami azt jelenti, hogy csak egy - két hegycsúcsot népesítenek be és nem fordulnak elő sehol máshol. A kornis tárnics 20-60 cm magasságú felálló szárú évelő növény. Júliustól szeptemberig virágzik. Pártája 4-5 cm-es keskeny harang alakú, sötétkék színű belül öt fehéren pontozott sávval. A kiszáradó kékperjés lápréteken fordul elő. A monda szerint a tárnicsot a középkorban, "pestisfűnek" nevezték mert állítólag a pestisben (dögvész) szenvedők hatékony orvossága lett. Tudományos neve Gentiana viszont valószinűleg a Rómával többször is hadban álló Gentius llir király nevéből ered, aki számkivetettségében a gyógyító erejű növények keresésével és tanulmányozásával foglalkozott.

Javaslattevő: Hulló István, biológus

Indoklás:


A komistárnics a Pannon Alföld ritka védett növénye. Speciáis élőhelyigénye miatt ritkult meg, mert a nedves láprétek a lecsapolások és a nagymértékű talajvizszint csökkenés miatt nagymértékben megfogyatkoztak. A vizes élőhelyeket a klímaváltozás is pusztitja. Az alföldi lápokban páratlan ritkaságok, a hideget kedvelő jégkori maradványfajok tudtak fennmaradni a mai napig. Ide tartozik a kornistarárnics is. Vajdaságban a Szabadka-Horgosi, a Deliblati-homokpusztán és a Fruška Gorán maradtak fenn kissebb állományaik.

Források listája:

A forrás nem érhető el.

2020-05-11

kulturális örökség | Egyházaskér


Ferenczi Imre 1973 februárjában végzett néprajzi-folklorisztikai gyűjtést Észak-Bánátban, amely során Feketetó, Csóka, Hódegyháza, Keresztúr, Padé, Rábé, Szaján és Egyházaskér szülötteit faggatta. Ez ...

2016-03-17

kulturális örökség


Az 1848–49-es szabadságharc első győztes csatáját Pákozd és Sukoró között vívta a magyar sereg Jelačić bán csapatai ellen 1848. szeptember 29-én, s történetesen 1849. július 14-én, az utolsónál is Jel ...

2020-05-11

kulturális örökség | Egyházaskér


Az egyházaskéri leányegyházat 1988-ban alakították át önálló lelkészséggé és Huzsvár László székespüspök az első helyben lakó lelkésznek ft. Bogdán Józsefet nevezte ki, így ő lett Egyháskér első helyb ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával