Míg a Magyar Királyság nyugati részein a XVII–XVIII. században megjelentek a barokk stílusú Szentháromság-szobrok, addig az alföldi és tiszántúli térségben, így tájunkon is csak a XIX. század második ...
Kornistárnics (Genciana pneumonanthe)
Bemutatás:
Az tárnicsok elsősorban a hegyvidék sziklás ormain teremnek, sokuk endemikus szűk elterjedési területtel ami azt jelenti, hogy csak egy - két hegycsúcsot népesítenek be és nem fordulnak elő sehol máshol. A kornis tárnics 20-60 cm magasságú felálló szárú évelő növény. Júliustól szeptemberig virágzik. Pártája 4-5 cm-es keskeny harang alakú, sötétkék színű belül öt fehéren pontozott sávval. A kiszáradó kékperjés lápréteken fordul elő. A monda szerint a tárnicsot a középkorban, "pestisfűnek" nevezték mert állítólag a pestisben (dögvész) szenvedők hatékony orvossága lett. Tudományos neve Gentiana viszont valószinűleg a Rómával többször is hadban álló Gentius llir király nevéből ered, aki számkivetettségében a gyógyító erejű növények keresésével és tanulmányozásával foglalkozott.
Javaslattevő: Hulló István, biológus
Indoklás:
A komistárnics a Pannon Alföld ritka védett növénye. Speciáis élőhelyigénye miatt ritkult meg, mert a nedves láprétek a lecsapolások és a nagymértékű talajvizszint csökkenés miatt nagymértékben megfogyatkoztak. A vizes élőhelyeket a klímaváltozás is pusztitja. Az alföldi lápokban páratlan ritkaságok, a hideget kedvelő jégkori maradványfajok tudtak fennmaradni a mai napig. Ide tartozik a kornistarárnics is. Vajdaságban a Szabadka-Horgosi, a Deliblati-homokpusztán és a Fruška Gorán maradtak fenn kissebb állományaik.
Források listája:
A forrás nem érhető el.
Az egyházaskéri templom falán, Bogdán József, a falu egyetlen helyben lakó plébánosának törekvései révén, 1997-ben egy márványtáblát helyeztek el, ahol azóta, évente ünnepség keretében Kálmány Lajos f ...
Leginkább disznóvágáskor, amikor már minden elkészült, és a család, a böllérrel az ebédhez készülődött, és gyerek sem volt már az udvaron, a család egy nőtagja szappanfőzésbe fogott. Minden alkalommal ...
