Topolya legrégibb építészeti emléke, a településtől nyugatra, a moravicai és a bajsai utak elágazásánál álló Kálvária Golgotai szoborcsoportja 1797-ben létesült Bakai Pál adományából. Magát a kálváriá ...
Az tárnicsok elsősorban a hegyvidék sziklás ormain teremnek, sokuk endemikus szűk elterjedési területtel ami azt jelenti, hogy csak egy - két hegycsúcsot népesítenek be és nem fordulnak elő sehol máshol. A kornis tárnics 20-60 cm magasságú felálló szárú évelő növény. Júliustól szeptemberig virágzik. Pártája 4-5 cm-es keskeny harang alakú, sötétkék színű belül öt fehéren pontozott sávval. A kiszáradó kékperjés lápréteken fordul elő. A monda szerint a tárnicsot a középkorban, "pestisfűnek" nevezték mert állítólag a pestisben (dögvész) szenvedők hatékony orvossága lett. Tudományos neve Gentiana viszont valószinűleg a Rómával többször is hadban álló Gentius llir király nevéből ered, aki számkivetettségében a gyógyító erejű növények keresésével és tanulmányozásával foglalkozott.
Javaslattevő: Hulló István, biológus
A komistárnics a Pannon Alföld ritka védett növénye. Speciáis élőhelyigénye miatt ritkult meg, mert a nedves láprétek a lecsapolások és a nagymértékű talajvizszint csökkenés miatt nagymértékben megfogyatkoztak. A vizes élőhelyeket a klímaváltozás is pusztitja. Az alföldi lápokban páratlan ritkaságok, a hideget kedvelő jégkori maradványfajok tudtak fennmaradni a mai napig. Ide tartozik a kornistarárnics is. Vajdaságban a Szabadka-Horgosi, a Deliblati-homokpusztán és a Fruška Gorán maradtak fenn kissebb állományaik.
A forrás nem érhető el.
Topolya legrégibb építészeti emléke, a településtől nyugatra, a moravicai és a bajsai utak elágazásánál álló Kálvária Golgotai szoborcsoportja 1797-ben létesült Bakai Pál adományából. Magát a kálváriá ...
A műkő-kapuoszlopok az 1960–1980-as években épült kapuk, kerítések jellegzetes részei. Különböző formáik valószínűleg egész Vajdaságban elterjedtek falusi és városi lakóházaknál. Ada szűkebb régióját, ...
A kékcsőrű réce a huszadik század derekáig szép számban költött Észak-Bácska két nagy kiterjedésű szikes taván a Palicsi- és a Ludasi-tó mocsaras nádrengetegében. Ideális élőhelye volt még a bánáti Só ...