Kovács Tamás-kereszt (Kispiaci szakrális kisemlékek V.)

Települési érték

épített környezet

2020-02-10


Bemutatás:


Az Országút mentén állt a Kovács-kereszt, melyet Kovács Tamás emeltetett gyógyulást remélve nagyon beteg fiának, aki még a szobáját sem hagyhatta el, mert egy alkalommal megtörtént, hogy elbarangolt. Az ágyát is vasráccsal vették körül.

A keresztet négy betonoszlopba „fűzött” vékony vascsövek vették körül. Az oszlopok magassága 50-60 centiméter volt.

A bekerített földterület a martonosi plébánia tulajdona volt, a szántóföld pedig az újabb tulajdonosé, ifjabb Böröc Mihályé. Mivel a temetőben nem volt betonkereszt, Böröc Misi 1977-ben szétszedette és lehozatta a keresztet a kispiaci temetőbe, és az ott hevert darabokban több mint 10 évig, míg 1992-ben méltó helyére nem került: a temető bejáratához, a jobb oldali részen.

A feszület kockafejes, Kelet–Nyugat tájolású.

Fémöntvényű tartozéka: INRI tábla és a korpusz.

A feliratmezőben két szó és a dátum áll:

 

                                                            ISTEN DICSŐSÉGÉRE

                                                                          1929.

Indoklás:


„Ne becsüljétek le soha a szeretetet, amely akkor a legnagyobb, ha a kereszten fejezi ki magát, és amely nélkül az emberi életnek sem gyökere, sem értelme nincsen” (II. János Pál pápa).

Magyarkanizsa község területén olyan településen, mint Kispiac, ahol a templom csupán 1945-ben épült fel, a keresztek voltak azok a helyek, ahol a járókelők vagy a munkába igyekvők megálltak egy-egy fohász erejéig.

Javaslattevő: Kovács Mária

Források listája:

Kovács Mária gyűjtéséből és adatközléséből (2020. január, Kispiac)

2020-04-21

agrár- és élelmiszergazdaság | Torda


Dr. Berényi János (1954–2015) növénynemesítő és növénygenetikus, egyetemi tanár, a Tordaiak Klubjának titkára, majd elnöke volt. Nevéhez fűződik több mint 38 növény sikeres nemesítése. Sokat foglalkoz ...

2016-02-18

kulturális örökség


A csigatészta – más régiókban lúdgége, bordáslaska, gégetészta – elnevezését formájáról kapta. Készítésének gyakorlata elsősorban a reformátusok körében dívik – függetlenül jelenlegi letelepedési hely ...

2018-06-19

kulturális örökség | Bácskossuthfalva


A bádogszelence története A falualapítás századik évfordulóján, 1886. szeptember 5-én a „községháza falába szürkemárvány emlékkő tétetett, az emlékkő háta megé” pedig cinbádog szelencébe zárva üzenet ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával