Kovács Tamás-kereszt (Kispiaci szakrális kisemlékek V.)

Települési érték

épített környezet

2020-02-10


Bemutatás:


Az Országút mentén állt a Kovács-kereszt, melyet Kovács Tamás emeltetett gyógyulást remélve nagyon beteg fiának, aki még a szobáját sem hagyhatta el, mert egy alkalommal megtörtént, hogy elbarangolt. Az ágyát is vasráccsal vették körül.

A keresztet négy betonoszlopba „fűzött” vékony vascsövek vették körül. Az oszlopok magassága 50-60 centiméter volt.

A bekerített földterület a martonosi plébánia tulajdona volt, a szántóföld pedig az újabb tulajdonosé, ifjabb Böröc Mihályé. Mivel a temetőben nem volt betonkereszt, Böröc Misi 1977-ben szétszedette és lehozatta a keresztet a kispiaci temetőbe, és az ott hevert darabokban több mint 10 évig, míg 1992-ben méltó helyére nem került: a temető bejáratához, a jobb oldali részen.

A feszület kockafejes, Kelet–Nyugat tájolású.

Fémöntvényű tartozéka: INRI tábla és a korpusz.

A feliratmezőben két szó és a dátum áll:

 

                                                            ISTEN DICSŐSÉGÉRE

                                                                          1929.

Indoklás:


„Ne becsüljétek le soha a szeretetet, amely akkor a legnagyobb, ha a kereszten fejezi ki magát, és amely nélkül az emberi életnek sem gyökere, sem értelme nincsen” (II. János Pál pápa).

Magyarkanizsa község területén olyan településen, mint Kispiac, ahol a templom csupán 1945-ben épült fel, a keresztek voltak azok a helyek, ahol a járókelők vagy a munkába igyekvők megálltak egy-egy fohász erejéig.

Javaslattevő: Kovács Mária

Források listája:

Kovács Mária gyűjtéséből és adatközléséből (2020. január, Kispiac)

2023-12-12

kulturális örökség | Ada


Hódi Sándor 1943. október 31-én született Nagytószegen (Novi Kozarci). Általános iskolai tanulmányait Kisoroszon végezte, majd 1959 és 1963 között a nagybecskereki Második Vegyes Főgimnázium tanulója ...

2016-04-04

épített környezet


„A magyar történelem második nevezetes és egyben csodálatos álma Oroszlámoson történt meg. Az elsőt Emese, minden magyarok ősanyja álmodta, ezt a másodikat Csanád, István király hűséges vitéze." (Bor ...

2020-05-04

kulturális örökség | Hertelendyfalva (Pancsova)


A hertelendyfalvi székely varrottas továbbéltetői Semmi kétség, hogy a bukovinai székelyek ősei a madéfalvi veszedelem után ősi szokásaik között a kézimunka készítésének módját, ügyességét és tudás ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával