A háborút követően 1947-ben alakult meg, Petőfi Sándor Kultúregyesület néven és erre az időszakra vezethető vissza a színjátszó szakcsoport önállósulása is. A színjátszásnak nagy hagyománya volt már M ...
Az Országút mentén állt a Kovács-kereszt, melyet Kovács Tamás emeltetett gyógyulást remélve nagyon beteg fiának, aki még a szobáját sem hagyhatta el, mert egy alkalommal megtörtént, hogy elbarangolt. Az ágyát is vasráccsal vették körül.
A keresztet négy betonoszlopba „fűzött” vékony vascsövek vették körül. Az oszlopok magassága 50-60 centiméter volt.
A bekerített földterület a martonosi plébánia tulajdona volt, a szántóföld pedig az újabb tulajdonosé, ifjabb Böröc Mihályé. Mivel a temetőben nem volt betonkereszt, Böröc Misi 1977-ben szétszedette és lehozatta a keresztet a kispiaci temetőbe, és az ott hevert darabokban több mint 10 évig, míg 1992-ben méltó helyére nem került: a temető bejáratához, a jobb oldali részen.
A feszület kockafejes, Kelet–Nyugat tájolású.
Fémöntvényű tartozéka: INRI tábla és a korpusz.
A feliratmezőben két szó és a dátum áll:
ISTEN DICSŐSÉGÉRE
1929.
„Ne becsüljétek le soha a szeretetet, amely akkor a legnagyobb, ha a kereszten fejezi ki magát, és amely nélkül az emberi életnek sem gyökere, sem értelme nincsen” (II. János Pál pápa).
Magyarkanizsa község területén olyan településen, mint Kispiac, ahol a templom csupán 1945-ben épült fel, a keresztek voltak azok a helyek, ahol a járókelők vagy a munkába igyekvők megálltak egy-egy fohász erejéig.
Javaslattevő: Kovács Mária
Kovács Mária gyűjtéséből és adatközléséből (2020. január, Kispiac)
A háborút követően 1947-ben alakult meg, Petőfi Sándor Kultúregyesület néven és erre az időszakra vezethető vissza a színjátszó szakcsoport önállósulása is. A színjátszásnak nagy hagyománya volt már M ...
A zentai Művésztelep 1952 nyarán alakult Ács József festőművész ötlete alapján, aki Tripolszky Géza múzeumigazgató személyében lelkes társat talált ötlete megvalósításához, amelynek sikeréhez nem kevé ...
A komp tulajdonképpen mozgó híd két part között. A folyón közlekedő kompok esetén a kompkikötőt révnek, az átkelést pedig révátkelésnek nevezik. Tágabb értelemben a rév kifejezést a révhajózásra – vag ...