A bánáti bazsarózsa bazsarózsafélék Paeoniaceae családjába tartozó rizómás, lágyszárú, 40–60 cm magasságú, évelő növényünk, nagy háromszorosan összetett levelekkel és feltűnő piros virágokkal. Korábba ...
Az Országút mentén állt a Kovács-kereszt, melyet Kovács Tamás emeltetett gyógyulást remélve nagyon beteg fiának, aki még a szobáját sem hagyhatta el, mert egy alkalommal megtörtént, hogy elbarangolt. Az ágyát is vasráccsal vették körül.
A keresztet négy betonoszlopba „fűzött” vékony vascsövek vették körül. Az oszlopok magassága 50-60 centiméter volt.
A bekerített földterület a martonosi plébánia tulajdona volt, a szántóföld pedig az újabb tulajdonosé, ifjabb Böröc Mihályé. Mivel a temetőben nem volt betonkereszt, Böröc Misi 1977-ben szétszedette és lehozatta a keresztet a kispiaci temetőbe, és az ott hevert darabokban több mint 10 évig, míg 1992-ben méltó helyére nem került: a temető bejáratához, a jobb oldali részen.
A feszület kockafejes, Kelet–Nyugat tájolású.
Fémöntvényű tartozéka: INRI tábla és a korpusz.
A feliratmezőben két szó és a dátum áll:
ISTEN DICSŐSÉGÉRE
1929.
„Ne becsüljétek le soha a szeretetet, amely akkor a legnagyobb, ha a kereszten fejezi ki magát, és amely nélkül az emberi életnek sem gyökere, sem értelme nincsen” (II. János Pál pápa).
Magyarkanizsa község területén olyan településen, mint Kispiac, ahol a templom csupán 1945-ben épült fel, a keresztek voltak azok a helyek, ahol a járókelők vagy a munkába igyekvők megálltak egy-egy fohász erejéig.
Javaslattevő: Kovács Mária
Kovács Mária gyűjtéséből és adatközléséből (2020. január, Kispiac)
A bánáti bazsarózsa bazsarózsafélék Paeoniaceae családjába tartozó rizómás, lágyszárú, 40–60 cm magasságú, évelő növényünk, nagy háromszorosan összetett levelekkel és feltűnő piros virágokkal. Korábba ...
„A magyar történelem második nevezetes és egyben csodálatos álma Oroszlámoson történt meg. Az elsőt Emese, minden magyarok ősanyja álmodta, ezt a másodikat Csanád, István király hűséges vitéze." (Bor ...
A polgári társadalom az 1848-as európai forradalmak és a Tiszai Koronakerület megszűnése után kezdett kialakulni, és az 1867-es kiegyezéssel létrejött Óbecse nagyközség, Óbecse a járás központjává vál ...