A város múltját és építészeti jellegzetességeit leghívebben tükröző utcában ma is főleg gazdasági-kereskedelmi célokat szolgáló létesítmények sorakoznak. A kisméretű, keskeny, de saját arculattal és t ...
Az Országút mentén állt a Kovács-kereszt, melyet Kovács Tamás emeltetett gyógyulást remélve nagyon beteg fiának, aki még a szobáját sem hagyhatta el, mert egy alkalommal megtörtént, hogy elbarangolt. Az ágyát is vasráccsal vették körül.
A keresztet négy betonoszlopba „fűzött” vékony vascsövek vették körül. Az oszlopok magassága 50-60 centiméter volt.
A bekerített földterület a martonosi plébánia tulajdona volt, a szántóföld pedig az újabb tulajdonosé, ifjabb Böröc Mihályé. Mivel a temetőben nem volt betonkereszt, Böröc Misi 1977-ben szétszedette és lehozatta a keresztet a kispiaci temetőbe, és az ott hevert darabokban több mint 10 évig, míg 1992-ben méltó helyére nem került: a temető bejáratához, a jobb oldali részen.
A feszület kockafejes, Kelet–Nyugat tájolású.
Fémöntvényű tartozéka: INRI tábla és a korpusz.
A feliratmezőben két szó és a dátum áll:
ISTEN DICSŐSÉGÉRE
1929.
„Ne becsüljétek le soha a szeretetet, amely akkor a legnagyobb, ha a kereszten fejezi ki magát, és amely nélkül az emberi életnek sem gyökere, sem értelme nincsen” (II. János Pál pápa).
Magyarkanizsa község területén olyan településen, mint Kispiac, ahol a templom csupán 1945-ben épült fel, a keresztek voltak azok a helyek, ahol a járókelők vagy a munkába igyekvők megálltak egy-egy fohász erejéig.
Javaslattevő: Kovács Mária
Kovács Mária gyűjtéséből és adatközléséből (2020. január, Kispiac)
A város múltját és építészeti jellegzetességeit leghívebben tükröző utcában ma is főleg gazdasági-kereskedelmi célokat szolgáló létesítmények sorakoznak. A kisméretű, keskeny, de saját arculattal és t ...
A tornyosi Magyarok Nagyasszonya-templomot 1901. szeptember 9-én szentelték fel. A templom hossza 34,75 méter, szélessége 12,75 méter, magassága 47 méter, négytraverzes, ötszög záródású, neoromán stíl ...
Szalatornya a martonosi szállásokkal, Ostorak és Kőröspart nevekkel jelölt vidékekkel kerül együtt említésre a 19-20. században, a tanyavilág további gyarapodásával. Itt jelenik meg az első iskola is, ...