Középiskolások Művészeti Vetélkedője

Települési érték

kulturális örökség

2021-02-04


Bemutatás:


A Középiskolások Művészeti Vetélkedője olyan vajdasági összművészeti vetélkedő, amely a vajdasági magyar anyanyelvű középiskolásoknak nyújt bemutatkozási lehetőséget meghatározott versenyágakban, s amelynek nincs párja sem országunkban, sem a környező államokban.

A Középiskolások Művészeti Vetélkedője 1967-ben indult egy diákötlet alapján. Bagi Ferenc, a KMV egyik alapítója a Híd 1979-es májusi számában így írta le az akkor még Középiskolások Irodalmi Vetélkedőjének szabályzatába foglaltakat: „A Középiskolás Irodalmi Vetélkedő olyan művészi manifesztáció, amely érvényesülési lehetőséget nyújt minden középiskolás fiatalnak, aki érdeklődéssel és alkotó szándékkal fordul a művészetek, különösképpen pedig az irodalom felé.” Majd így folytatta: „Fennállása óta a verseny többször változott. Az első évben mindössze három irodalmi versenyág szerepelt műsoron, és csak gimnazisták vehettek rajta részt” (BAGI 1979; 612). A vetélkedő már az első három évben folyamatosan bővült. Míg az első évben csak önálló vers, próza- és versmondás szerepelt, addig a következőben kritikával, riporttal és humoreszkkel is versenyezhettek a diákok. 1969-ben teret kaptak a képzőművészek és a hangszerszólisták is, 1970-ben pedig plakát- és tévériport-pályázattal, valamint színjátszó csoportok és néprajzi érdeklődésű tanulók versenyével bővült az akkori KMV. Valójában 1963-ban indult útjára a vetélkedő, ugyanis ekkor nyitották meg a magyar tagozatot az óbecsei gimnáziumban. Ide járt mások mellett Kartag Nándor és Varnyú Ilona is. 1966-ban, harmadikos tanulóként Kartag Nándor fejéből pattant ki az ötlet egy irodalmi vetélkedő megszervezésére, amit Károlyi Etelka tanárnő is támogatott, s még abban a tanévben megrendezték a vetélkedőt. 1967-ben Bagi Ferenc lett a gimnázium tanára, ő segítette a továbbiakban Kartag Nándort a szervezésben. Bagi Ferenc 1978-ban az Újvidéki Egyetemre került, ahol lektori munkakört töltött be, míg meg nem szerezte doktori fokozatát a Bölcsészettudományi Karon. Ekkor a magyartanárként a helyére lépő Varnyú Ilona vette át a KMV szervezését. Ez az időszak 1978-tól 1996-ig tartott. A tanárok közül ekkoriban Beretka Ferenc és Sági Vera segítette a működést. S bár 1976-ban megfeneklett a vetélkedő, mivel több versenyág megrendezése elmaradt (BORDÁS 1976; 684), 1978-ban az elődöntőkön több mint ezer tanuló vett részt, a döntőbe pedig nyolcvanan jutottak be (BORDÁS 1978; 687). A hetvenes évek végén olyan újításokat vezettek be, mint például a műfordítói vetélkedő, amelynek ötletadója Ferenczi Ilona némettanárnő volt; akkoriban ugyanis több fordítói tagozat is nyílt a környék középiskoláiban, és igény mutatkozott a versenyágak bővítésére. Ebben az időszakban került a színművészeti vetélkedő Zentára, ahol Hajnal Jenő vállalta magára a szervezést. A színművészeti vetélkedő bővült a forgatókönyvírói pályázattal, amelyből a 2000-es években fejlődött ki a mai filmművészeti kategória. A néprajzi vetélkedő helyszíne is Zenta lett, az ottani Thurzó Lajos Művelődési–Oktatási Központ (Nagy Abonyi Ágnes és Bodor Anikó vette át a szervezést). A műfordítói pályázat az újvidéki Híd szerkesztőségéhez került, a népzenei vetélkedő pedig Szabó Gabriellának köszönhetően már a kezdetektől, 1990-től Temerinben volt. A plakát- és képzőművészeti, valamint a beszédművészeti és az irodalmi pályamunkák bemutatására továbbra is Óbecsén került sor. Az tehát, hogy minden egy helyen maradjon, elképzelhetetlennek bizonyult, hiszen egyetlen szervezői csapatnak ennyi mindenre nem lett volna kapacitása. 1996-tól 2006-ig Lajber György és Börcsök László szervezte a vetélkedőt, majd 2006-tól ezt Szilágyi Miklós és Vígi László vette át, akiknek elsődleges célja a KMV felfrissítése, modernizálása volt. Nem hivatalosan a szervezet elnöki és alelnöki posztját 2018-tól Virág Kiss Anita és Oláh Tamás vette át. 2020-ban hivatalosan is megtörtént az elnökváltás, ugyanakkor a KMV mögött nem csupán két-három ember áll, munkájukat sokan segítik, többek között tanárok, művelődésszervezők, egyetemisták, grafikusok, támogatók stb.

Ötven évvel az indulás után, 2017-re a kezdeti három irodalmi versenyág megtízszereződött, hiszen jelenleg összesen 32 versenyágban próbálhatják ki magukat a diákok. A KMV versenykategóriái és műfajai a következők:

– irodalmi vetélkedő (kategóriái: versírás, novellaírás, publicisztika, értekező próza, humoreszk)

– beszédművészeti vetélkedő (kategóriái: anyanyelvi versmondás, anyanyelvi prózamondás, népmesemondás, drámai monológ előadása, a magyart nem anyanyelvként tanulók vers- és prózamondása)

– megzenésített versek vetélkedője

– slam poetry vetélkedő

– néprajzi pályázat

– műfordítói pályázat (kategóriái: vers, novella, publicisztikai írás, szépirodalmi esszé és regényrészlet fordítása angol, német vagy szerb nyelvről magyarra)

– szín- és filmművészeti vetélkedő

– népzenei és néptáncvetélkedő (kategóriái: népdaléneklés szólóének és kisegyüttes kategóriában, népzene hangszerszóló és kisegyüttes kategóriában, néptánc szólótánc és csoporttánc kategóriában)

– képzőművészeti vetélkedő (kategóriái: rajz és grafika, festészet, szobrászat, fotó, egyéb vizuális kifejezési formák)

– plakátpályázat

– a Magyar Nemzeti Tanács és a KMV közös pályázata

 

Indoklás:


A vetélkedő a vajdasági művelődési, művészeti, kulturális lét egyik alappillére, hiszen sokan azok közül, akik valamilyen módon kapcsolatba kerültek vele, meghatározó személyiségek lettek a vajdasági magyar kulturális tér és potenciál fenntartásában: akik először versenyzőként, majd tanárként, szervezőként, zsűritagként tevőlegesen, aktívan és hosszú távon járultak hozzá a KMV-hez, vagy a vajdasági magyar kultúr-, illetve művészeti élet fenntartásához. Vannak köztük igazgatók, Jászai- és Pataki-gyűrű díjas színészek, dramaturgok, drámaírók, írók, egyetemi tanárok, újságírók (köztük olyanok, akiknek nevét ma rangos vajdasági pályázatok viselik), az irodalmi, oktatási és művelődési élet aktív résztvevői és irányítói, a vajdasági népzenei, népművészeti élet ékes képviselői és éltetői, akik a Vajdaság több településén oktatnak jelenleg néptáncot és népi éneket. Ők azok, akik a KMV-n keresztül már középiskolásként megmutatták, mi érdekli őket: a kultúra, a művelődés, a sajtó, a művészet, az irodalom. Munkásságuk illusztrálja a legjobban a Középiskolások Művészeti Vetélkedőjének sikerességét.

2003-ban Szenteleky Kornél Irodalmi Díjban részesült a vetélkedő, amelyet a vajdasági magyar irodalmi életben végzett kiemelkedő tevékenységéért nyert el, valamint 2014-ben a nemzeti ünnep alkalmából Külhoni Magyarságért Díjat érdemelt ki a vajdasági magyar közösségért, nemzeti önazonosságának megtartásáért és fejlesztéséért. Ugyanebben az évben Óbecse Község is díjat adományozott a rendezvénynek azokért az eredményekért, amelyeket a művészet, a társadalmi fejlődés és a község tekintélyének növelése érdekében valósított meg.

Javaslattevő: Szerda Balázs

 

Források listája:

BAGI Ferenc 1979. A megszokottság árnyékában? Jegyzet a Középiskolás Irodalmi Vetélkedőről = Híd, 5. 612–618.

BORDÁS Győző 1976. Krónika. Egy vetélkedő margójára = Híd, 5. 684.

BORDÁS Győző 1978. Krónika. Középiskolás Irodalmi Vetélkedő Becsén = Híd, 5. 687.

VIRÁG KISS Anita 2017. Ötven felett is frissnek kell maradni = Híd, 2017. augusztus, 87–92.

www.kmvon.org

Weboldal: www.kmvon.org

2016-02-09

kulturális örökség


Az 1764. évi madéfalvi történések, a „siculicidium” (székelyölés) utáni években a csíki, háromszéki és aranyosszéki falvakból elmenekült lakosságból, a ma már Romániához és Ukrajnához tartozó Bukovina ...

2019-01-23

épített környezet | Zenta


A zentai Városháza a település egyik legrégebbi, leglátványosabb épülete, az összes itt élő polgár számára sokat jelent, és a város lelkét, múltját és jelenét szimbolizálja. Az épület 1912–1914 között ...

2020-02-10

épített környezet | Kispiac


Az ustorkai pusztában áll még ma is a kovácsoltvasból készült kerítéssel körülvett szürkebeton kereszt. Nagy Illés és neje Pató Rózsa, továbbá fia Nagy Imre és családja állíttatta 1906-ban. Jézus kar ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával