Szabó Margit 1932. szeptember 28-án született Adorjánon, a család legkisebb gyermekeként. Az általános iskolát Adorjánon fejezte be. Már kisgyermekkorában az volt az álma, hogy egyszer tanító lesz. Az ...
2012 március 15-én Óbecsén avatták fel Vajdaság első egész alakos Petőfi-szobrát, azóta itt emlékeznek az óbecsei magyarok az 1848–49-es szabadságharcra és forradalomra. A 175 cm magas és 200 kilós óbecsei bronzszobor szabadkai Szarapka Tibor szobrászművész alkotása. A nemzeti ünnepünkre szervezett avatóünnepségen Dr. Réthelyi Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának tárcavezetője beszédét így kezdte: „Megrendülten állok nemzeti ünnepünkön itt Óbecsén, hiszen Petőfi Sándor első vajdasági egészalakos szobrát avatjuk ma”. Mint mondta, az aradi tizenhárom vértanú közül négy a Délvidék szülöttje, Than Mór pedig a forradalom festőjeként él az utókor emlékezetében. Mindez annak a bizonysága, hogy az itteni magyarok milyen mértékben vették ki részüket a forradalomból és a szabadságharcból. Dr. Réthelyi szerint a vajdasági magyar a Magyar Nemzeti Tanács megalakulásával ,,olyan egyedülálló egységet tudott felmutatni, amely iránytűként szolgálhat minden közösség számára”, majd megköszönte az itteni magyaroknak, hogy az elmúlt időszakban kiálltak a méltatlan támadásokat elszenvedve Magyarország mellett. A rendezvényen Pósa László atya megszentelte Petőfi Sándor bronzszobrát.
A szoboravatót számos rangos személyiség megtisztelte, köztük Pásztor István, a VMSZ elnöke. Nikowitz Oszkár, Magyarország belgrádi nagykövete felolvasata Orbán Viktor miniszterelnöke levelét. A miniszterelnök soraiban a bátrak tiszteletét hirdette, azt, hogy a múlt hőseivel együtt a mai generációk méltó tetteket hagyhatják örökül az utánunk jövőknek – a határokon átívelő nemzetegyesítés nagy művét. Ifj. dr. Korhecz Tamás, az MNT elnöke köszöntőbeszédében annak a reményének adott hangot, hogy az óbecsei egészalakos Petőfi-szobor nem az első és az egyetlen szobor, melyet a vajdasági magyarság leleplez. Petőfi méltatása kapcsán dr. Korhecz kiemelte: az igaz embert akkor is és most is a tetteiről, nemcsak a kimondott szaváról ismerik fel, illetve, hogy Petőfi ettől a naptól köztünk él, az ércbe öntött szobra a vajdasági magyarság büszkeségét és tartását is jelképezi, nevezetesen ,,hogy nyíltan vállaljuk és hirdetjük történelmünket”. A Magyar Nemzeti Tanács támogatásával elkészült életnagyságú Petőfi-szobrot a város legfontosabb magyar vonatkozású köztéri alkotásaként tisztelik Óbecsén.
Az óbecseiek nem csak a bronzszoborral, a város legfontosabb magyar vonatkozású köztéri alkotásával tisztelegnek nemzeti költőnk, Petőfi Sándor kultusza előtt. A szobortól ballra a Petőfi Sándor Magyar Kultúrkört találhatjuk, jobboldalt pedig a költő nevét viselő álltalános iskolát. A bronzszobor előtt viszont a sarki utca mely 2 km hosszú, szintén a forradalmár költő nevét viseli.
Petőfi-szobrot avattak Óbecsén (https://www.vajma.info/cikk/vajdasag/13145/Petofi-szobrot-avattak-Obecsen.html)
Petőfi-szobor Óbecsén (https://pannonrtv.com/rovatok/tarsadalom/petofi-szobor-obecsen)
Szabó Margit 1932. szeptember 28-án született Adorjánon, a család legkisebb gyermekeként. Az általános iskolát Adorjánon fejezte be. Már kisgyermekkorában az volt az álma, hogy egyszer tanító lesz. Az ...
Zenta második katolikus templomát 1893 késő nyarán kezdték építeni, miután augusztus 27-én letették a templom alapkövét (az alapkőbe egy légmentesen lezárt bádogtartályt helyeztek, amely tartalmazta a ...
Míg a Magyar Királyság nyugati részein a XVII–XVIII. században megjelentek a barokk stílusú Szentháromság-szobrok, addig az alföldi és tiszántúli térségben, így tájunkon is csak a XIX. század második ...