Eredetileg iskolaépületnek szánták, de az új iskolaépület kibővítését követően megszűnt az oktatási funkciója és a helyi Ady Endre Művelődési Egyesület kapta el használatra. 1913-ban épült fel a két t ...
2012 március 15-én Óbecsén avatták fel Vajdaság első egész alakos Petőfi-szobrát, azóta itt emlékeznek az óbecsei magyarok az 1848–49-es szabadságharcra és forradalomra. A 175 cm magas és 200 kilós óbecsei bronzszobor szabadkai Szarapka Tibor szobrászművész alkotása. A nemzeti ünnepünkre szervezett avatóünnepségen Dr. Réthelyi Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának tárcavezetője beszédét így kezdte: „Megrendülten állok nemzeti ünnepünkön itt Óbecsén, hiszen Petőfi Sándor első vajdasági egészalakos szobrát avatjuk ma”. Mint mondta, az aradi tizenhárom vértanú közül négy a Délvidék szülöttje, Than Mór pedig a forradalom festőjeként él az utókor emlékezetében. Mindez annak a bizonysága, hogy az itteni magyarok milyen mértékben vették ki részüket a forradalomból és a szabadságharcból. Dr. Réthelyi szerint a vajdasági magyar a Magyar Nemzeti Tanács megalakulásával ,,olyan egyedülálló egységet tudott felmutatni, amely iránytűként szolgálhat minden közösség számára”, majd megköszönte az itteni magyaroknak, hogy az elmúlt időszakban kiálltak a méltatlan támadásokat elszenvedve Magyarország mellett. A rendezvényen Pósa László atya megszentelte Petőfi Sándor bronzszobrát.
A szoboravatót számos rangos személyiség megtisztelte, köztük Pásztor István, a VMSZ elnöke. Nikowitz Oszkár, Magyarország belgrádi nagykövete felolvasata Orbán Viktor miniszterelnöke levelét. A miniszterelnök soraiban a bátrak tiszteletét hirdette, azt, hogy a múlt hőseivel együtt a mai generációk méltó tetteket hagyhatják örökül az utánunk jövőknek – a határokon átívelő nemzetegyesítés nagy művét. Ifj. dr. Korhecz Tamás, az MNT elnöke köszöntőbeszédében annak a reményének adott hangot, hogy az óbecsei egészalakos Petőfi-szobor nem az első és az egyetlen szobor, melyet a vajdasági magyarság leleplez. Petőfi méltatása kapcsán dr. Korhecz kiemelte: az igaz embert akkor is és most is a tetteiről, nemcsak a kimondott szaváról ismerik fel, illetve, hogy Petőfi ettől a naptól köztünk él, az ércbe öntött szobra a vajdasági magyarság büszkeségét és tartását is jelképezi, nevezetesen ,,hogy nyíltan vállaljuk és hirdetjük történelmünket”. A Magyar Nemzeti Tanács támogatásával elkészült életnagyságú Petőfi-szobrot a város legfontosabb magyar vonatkozású köztéri alkotásaként tisztelik Óbecsén.
Az óbecseiek nem csak a bronzszoborral, a város legfontosabb magyar vonatkozású köztéri alkotásával tisztelegnek nemzeti költőnk, Petőfi Sándor kultusza előtt. A szobortól ballra a Petőfi Sándor Magyar Kultúrkört találhatjuk, jobboldalt pedig a költő nevét viselő álltalános iskolát. A bronzszobor előtt viszont a sarki utca mely 2 km hosszú, szintén a forradalmár költő nevét viseli.
Petőfi-szobrot avattak Óbecsén (https://www.vajma.info/cikk/vajdasag/13145/Petofi-szobrot-avattak-Obecsen.html)
Petőfi-szobor Óbecsén (https://pannonrtv.com/rovatok/tarsadalom/petofi-szobor-obecsen)
Eredetileg iskolaépületnek szánták, de az új iskolaépület kibővítését követően megszűnt az oktatási funkciója és a helyi Ady Endre Művelődési Egyesület kapta el használatra. 1913-ban épült fel a két t ...
Bajsa évszázadok óta három templom oltalmában A katolikus templom A falu 1751-es újratelepítését követően, 1759-től a Vojnits család Bajsa felének tulajdonosa lett. Tehetősek és adakozók voltak, ...
A napsugaras oromzatú házak építése Zentán 1885 és 1930 közé tehető, miután országszerte megjelentek a gőzfűrészek (gáterok). Az olcsó deszkával gyorsan lehetett építkezni és elkészíteni az ún. tűzfal ...