Popika (Popikázás)

Települési érték

kulturális örökség

2016-05-26


Bemutatás:


A popikázás csapatjáték, kell hozzá a fából készült ún. blána, amelynek szélessége és vastagsága 20 cm, hosszúsága pedig 1,20 cm. Az elején 10 mm-es vágás található, és ferdén ki van pucolva, oda felállítják a popikát, amiről a nevét is kapta a játék. A popika 5-6 cm magas és 10 mm vastag, a felső része félkör alakú, az alja pedig valamivel keskenyebb. A popikát egy méter hosszú bottal ütik ki. Határozatlan számú játékos játszhatja két csapatban. Először az egyik csapat tagjai ütnek, mindegyik játékosnak van két botja és két ütése, a popikát át kell ütniük a vonalon, amelyet curának neveznek, és 50 méterre helyezkedik el a blánától. A másik csapatnak pedig a curán, vagyis a vonalon kívül meg kell fognia, a popikát leginkább kabátokkal kapják el, mert ha jól ütik, vagyis ahogy mondják, telibe találják, nagyon gyorsan repül. Ha a popikát nem ütik át a curán, vagy pedig a másik csapat kifogja, akkor helyet cserélnek.

Previous Next

Indoklás:


A popikázás játékhoz a következőkre van szükség: egy nagyobb tér, blána (amire helyezzük a popikát), botok (amivel kiütjük), kabátok (melyek segítségével elkapjuk) és a popikák. Ezt a játékot nagypénteken szokták játszani Sándoregyházán (Ivanovo). A játékot Bukovinábol hozták az őseink. 

Javaslattevő: Német András (Bonnaz Sándor Magyar Művelődési Egyesület).

Források listája:

A forrás nem érhető el.

2025-03-19

kulturális örökség | Muzslya


Gabona Ferenc matematikatanár, hitoktató és osztályfőnök, aki fontos szerepet vállal a Vajdasági Magyar Cserkészszövetségben és az Emmausz Fiúkollégiumban. Muzslyán nőtt fel vallásos családban, hár ...

2016-04-05

kulturális örökség


A tatárjárást (1241/42) követően megkezdődött az ország újjáépítése, amely minden bizonnyal Dombót is érintette, hisz nevének első levéltári említése 1237-ből származik, amikor a IV. Béla alapította b ...

2024-07-30

épített környezet | Zenta


A XIX. század végére a vízimalmok és szélmalmok ideje lejárt. Ennek oka azok helyhezkötöttsége és a kis teljesítménye volt. A Magyarországra késve érkező ipari forradalom a vidéki mezővárosokba még na ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával