Popika (Popikázás)

Települési érték

kulturális örökség

2016-05-26


Bemutatás:


A popikázás csapatjáték, kell hozzá a fából készült ún. blána, amelynek szélessége és vastagsága 20 cm, hosszúsága pedig 1,20 cm. Az elején 10 mm-es vágás található, és ferdén ki van pucolva, oda felállítják a popikát, amiről a nevét is kapta a játék. A popika 5-6 cm magas és 10 mm vastag, a felső része félkör alakú, az alja pedig valamivel keskenyebb. A popikát egy méter hosszú bottal ütik ki. Határozatlan számú játékos játszhatja két csapatban. Először az egyik csapat tagjai ütnek, mindegyik játékosnak van két botja és két ütése, a popikát át kell ütniük a vonalon, amelyet curának neveznek, és 50 méterre helyezkedik el a blánától. A másik csapatnak pedig a curán, vagyis a vonalon kívül meg kell fognia, a popikát leginkább kabátokkal kapják el, mert ha jól ütik, vagyis ahogy mondják, telibe találják, nagyon gyorsan repül. Ha a popikát nem ütik át a curán, vagy pedig a másik csapat kifogja, akkor helyet cserélnek.

Previous Next

Indoklás:


A popikázás játékhoz a következőkre van szükség: egy nagyobb tér, blána (amire helyezzük a popikát), botok (amivel kiütjük), kabátok (melyek segítségével elkapjuk) és a popikák. Ezt a játékot nagypénteken szokták játszani Sándoregyházán (Ivanovo). A játékot Bukovinábol hozták az őseink. 

Javaslattevő: Német András (Bonnaz Sándor Magyar Művelődési Egyesület).

Források listája:

A forrás nem érhető el.

2020-05-11

kulturális örökség | Egyházaskér


A népoktatás a faluban a XIX. század végére a XX. század elejére tehető. Az első hiteles írásbeli emlék 1850 táján egy születési anyakönyvi bejegyzés ahol is az apa Zsufa József foglalkozásaként a „no ...

2019-01-10

kulturális örökség | Udvarnok


Az XIX. és a XX. század fordulóján a számos bánsági nagybirtok közül az egyik legnagyobb uradalom a Csekonics család zsombolyai uradalma volt. A család a XVIII. század végén vette bérbe, majd vásárolt ...

2018-09-18

épített környezet | Egyházaskér


Az egyik álláspont szerint a híd a 18. század végén épült, egy másik viszont azt bizonygatja, hogy már a török időkben is létezett. Utóbbira valószínűsíthetően az is okot ad, hogy a helyiek „török híd ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával