Popika (Popikázás)

Települési érték

kulturális örökség

2016-05-26


Bemutatás:


A popikázás csapatjáték, kell hozzá a fából készült ún. blána, amelynek szélessége és vastagsága 20 cm, hosszúsága pedig 1,20 cm. Az elején 10 mm-es vágás található, és ferdén ki van pucolva, oda felállítják a popikát, amiről a nevét is kapta a játék. A popika 5-6 cm magas és 10 mm vastag, a felső része félkör alakú, az alja pedig valamivel keskenyebb. A popikát egy méter hosszú bottal ütik ki. Határozatlan számú játékos játszhatja két csapatban. Először az egyik csapat tagjai ütnek, mindegyik játékosnak van két botja és két ütése, a popikát át kell ütniük a vonalon, amelyet curának neveznek, és 50 méterre helyezkedik el a blánától. A másik csapatnak pedig a curán, vagyis a vonalon kívül meg kell fognia, a popikát leginkább kabátokkal kapják el, mert ha jól ütik, vagyis ahogy mondják, telibe találják, nagyon gyorsan repül. Ha a popikát nem ütik át a curán, vagy pedig a másik csapat kifogja, akkor helyet cserélnek.

Previous Next

Indoklás:


A popikázás játékhoz a következőkre van szükség: egy nagyobb tér, blána (amire helyezzük a popikát), botok (amivel kiütjük), kabátok (melyek segítségével elkapjuk) és a popikák. Ezt a játékot nagypénteken szokták játszani Sándoregyházán (Ivanovo). A játékot Bukovinábol hozták az őseink. 

Javaslattevő: Német András (Bonnaz Sándor Magyar Művelődési Egyesület).

Források listája:

A forrás nem érhető el.

2016-03-17

kulturális örökség


Az 1848–49-es szabadságharc első győztes csatáját Pákozd és Sukoró között vívta a magyar sereg Jelačić bán csapatai ellen 1848. szeptember 29-én, s történetesen 1849. július 14-én, az utolsónál is Jel ...

2019-02-01

kulturális örökség | Törökfalu


Templomunk nem régi épület, de ennek ellenére falunk örökségének tartjuk, mert a falu népe közös erővel és összefogással építette fel. 1970-ben, az akkori atya és polgármester kezdeményezte, hogy épül ...

2020-04-17

épített környezet | Csóka


Csóka a törökdúlás alatti években elnéptelenedett, lakosai a Marostól északra fekvő területekre települtek. Az elhagyott házakba vándorló szerb juhászok költöztek. 1782-ben Marczibányi Lőrinc a bécsi ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával