Popika (Popikázás)

Települési érték

kulturális örökség

2016-05-26


Bemutatás:


A popikázás csapatjáték, kell hozzá a fából készült ún. blána, amelynek szélessége és vastagsága 20 cm, hosszúsága pedig 1,20 cm. Az elején 10 mm-es vágás található, és ferdén ki van pucolva, oda felállítják a popikát, amiről a nevét is kapta a játék. A popika 5-6 cm magas és 10 mm vastag, a felső része félkör alakú, az alja pedig valamivel keskenyebb. A popikát egy méter hosszú bottal ütik ki. Határozatlan számú játékos játszhatja két csapatban. Először az egyik csapat tagjai ütnek, mindegyik játékosnak van két botja és két ütése, a popikát át kell ütniük a vonalon, amelyet curának neveznek, és 50 méterre helyezkedik el a blánától. A másik csapatnak pedig a curán, vagyis a vonalon kívül meg kell fognia, a popikát leginkább kabátokkal kapják el, mert ha jól ütik, vagyis ahogy mondják, telibe találják, nagyon gyorsan repül. Ha a popikát nem ütik át a curán, vagy pedig a másik csapat kifogja, akkor helyet cserélnek.

Previous Next

Indoklás:


A popikázás játékhoz a következőkre van szükség: egy nagyobb tér, blána (amire helyezzük a popikát), botok (amivel kiütjük), kabátok (melyek segítségével elkapjuk) és a popikák. Ezt a játékot nagypénteken szokták játszani Sándoregyházán (Ivanovo). A játékot Bukovinábol hozták az őseink. 

Javaslattevő: Német András (Bonnaz Sándor Magyar Művelődési Egyesület).

Források listája:

A forrás nem érhető el.

2016-02-05

épített környezet | Völgypart


A XIX. és XX. század fordulóján még több száz szélmalom működött Vajdaság területén, ma pedig egész Észak-Bácskában csak ötöt tartunk számon, köztük a völgypartit. A malom 1907-ben épült Pasztviják Gá ...

2025-03-28

természeti környezet


Az áprilisi füves puszták féltett növényritkasága, a finom szőröcskékkel bársonyosan borított ibolyásfekete virágú fekete kökörcsin. Az Alföldön mára nagyon megritkult, Észak- Bácskában a Ludas tó kel ...

2024-07-31

kulturális örökség | Zenta


Zentán született 1915. július 19-én iparos családban (a nagyapa, Thurzó József férfiszabó, házassága révén kerül Adáról Zentára 1876-ban, s alapít itt családot). Noha az iskolában jó tanuló, mégis ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával