Rokka és a fuszekli kötése

Települési érték

kulturális örökség

2016-01-31


Bemutatás:


A gyapjút a birkanyírás után kiválogatják, kimossák és megszárítják. Tavasztól télig száraz helyen, a padláson vagy a kotárkában (kukoricagóréban) tárolják, majd a tél beálltával a fonni tudó háziasszonyok nekikezdenek a rokkán fonálba fonni a gyapjút. A rokkát leginkább fából készítették kézimunkával. Az ügyes háziasszonyok lábbal hajtják meg, miközben kézzel sodorják a gyapjút és az feltekerődik a rokka felső részén, az orsón keresztül. Erről gombolyagba letekerik és készen áll a kötésre, amelyhez 4 kötőtű szükséges. Lukácsfalván mindössze 1-2 rokka található, amelyek használhatók és lehet rajtuk fonni. Gyapjút is nehezen lehet beszerezni, így manapság előfordul, hogy nem újonnan fonott  gyapjúból kötik a fuszeklikat, hanem kibontott öreg cetterekből, pruszlikokból és hasonlóból.  A fuszeklikötés nem csak a népművészet–népi kézművesség kategóriába tartozik, hanem a helyi műszaki megoldások kategóriába is, mivel a megkötött fuszeklikat decembertől a piacra viszik, valamint a helybéliek háztól megvásárolják.

Previous Next

Indoklás:


A fuszeklikötés nem csak a népművészet–népi kézművesség kategóriába tartozik, hanem a helyi műszaki megoldások kategóriába is. Az értéktárba azért javasoljuk, mert a követelményekben meghatározott legalább 3 kategóriába besorolható és az eredetét visszakövethetjük a múlt század elejére. A fuszeklikötés, valamint a gyapjúfonás tudományát ez idáig nem sikerült átörökíteni a fiatalokra, így fennáll a veszély, hogy feledésbe merül.

Kapcsolat az értékhez:


Balanyi Erzsébet

Telefon: 023/388-5036

Források listája:

Forrás nem érhető el.

2019-11-04

épített környezet | Tornyos


A tornyosi Magyarok Nagyasszonya-templomot 1901. szeptember 9-én szentelték fel. A templom hossza 34,75 méter, szélessége 12,75 méter, magassága 47 méter, négytraverzes, ötszög záródású, neoromán stíl ...

2016-02-10

kulturális örökség


A magyar, így a bácskai magyar népéletnek is egyik legfontosabb – egyéni, családi és közösségi – eseménye az esküvő és a lakodalom: egy magyar család elindul az élet útján. A lakodalom körül a népszok ...

2024-08-01

kulturális örökség | Zenta


Sremac, Stevan (1855–1906) kiemelkedő szerb prózaíró. Családja ősei valószínűleg a Čarnojević vezetette népvándorláskor, a 17. században kerültek a Szerémségbe és Bácskán keresztül Zentára. Sremac szü ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával