Rokka és a fuszekli kötése

Települési érték

kulturális örökség

2016-01-31


Bemutatás:


A gyapjút a birkanyírás után kiválogatják, kimossák és megszárítják. Tavasztól télig száraz helyen, a padláson vagy a kotárkában (kukoricagóréban) tárolják, majd a tél beálltával a fonni tudó háziasszonyok nekikezdenek a rokkán fonálba fonni a gyapjút. A rokkát leginkább fából készítették kézimunkával. Az ügyes háziasszonyok lábbal hajtják meg, miközben kézzel sodorják a gyapjút és az feltekerődik a rokka felső részén, az orsón keresztül. Erről gombolyagba letekerik és készen áll a kötésre, amelyhez 4 kötőtű szükséges. Lukácsfalván mindössze 1-2 rokka található, amelyek használhatók és lehet rajtuk fonni. Gyapjút is nehezen lehet beszerezni, így manapság előfordul, hogy nem újonnan fonott  gyapjúból kötik a fuszeklikat, hanem kibontott öreg cetterekből, pruszlikokból és hasonlóból.  A fuszeklikötés nem csak a népművészet–népi kézművesség kategóriába tartozik, hanem a helyi műszaki megoldások kategóriába is, mivel a megkötött fuszeklikat decembertől a piacra viszik, valamint a helybéliek háztól megvásárolják.

Previous Next

Indoklás:


A fuszeklikötés nem csak a népművészet–népi kézművesség kategóriába tartozik, hanem a helyi műszaki megoldások kategóriába is. Az értéktárba azért javasoljuk, mert a követelményekben meghatározott legalább 3 kategóriába besorolható és az eredetét visszakövethetjük a múlt század elejére. A fuszeklikötés, valamint a gyapjúfonás tudományát ez idáig nem sikerült átörökíteni a fiatalokra, így fennáll a veszély, hogy feledésbe merül.

Kapcsolat az értékhez:


Balanyi Erzsébet

Telefon: 023/388-5036

Források listája:

Forrás nem érhető el.

2016-01-14

kulturális örökség | Bajsa


Bajsán, az észak-bácskai kis faluban 2004-ben alakult meg az Etno Hagyományápoló Kézművesek Köre. Az egyesület célja a mintegy 2300 lakosú, több nemzetiségű (magyarok 65%, szerbek 17%, szlovákok 6% és ...

2016-02-12

kulturális örökség | Törökfalu


Törökfalu egy kis település Délvidéken, Ada községben. A tagosítás előtt még népes tanyavilágként volt ismert, a falu azóta épült ki. Lakosai nagyrészt magyar anyanyelvűek, s földműveléssel foglalkozn ...

2024-07-31

természeti környezet | Zenta


A közel harminc ártézi kútból, melyeket a XIX. század végén és a XX. század elején fúrtak a város területén, ma már egy sem működik. Az ártézi kutak részben elapadtak, részben eltömődtek, ugyanis nem ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával