Viszontagságos életük volt a tornyosi harangoknak, ezért mindenképpen emléket kell állítanunk nekik. Az első harangok még a régi iskola udvarán, a Sarkon, az imaház mellett szolgáltak. A harangokat a ...
A gyapjút a birkanyírás után kiválogatják, kimossák és megszárítják. Tavasztól télig száraz helyen, a padláson vagy a kotárkában (kukoricagóréban) tárolják, majd a tél beálltával a fonni tudó háziasszonyok nekikezdenek a rokkán fonálba fonni a gyapjút. A rokkát leginkább fából készítették kézimunkával. Az ügyes háziasszonyok lábbal hajtják meg, miközben kézzel sodorják a gyapjút és az feltekerődik a rokka felső részén, az orsón keresztül. Erről gombolyagba letekerik és készen áll a kötésre, amelyhez 4 kötőtű szükséges. Lukácsfalván mindössze 1-2 rokka található, amelyek használhatók és lehet rajtuk fonni. Gyapjút is nehezen lehet beszerezni, így manapság előfordul, hogy nem újonnan fonott gyapjúból kötik a fuszeklikat, hanem kibontott öreg cetterekből, pruszlikokból és hasonlóból. A fuszeklikötés nem csak a népművészet–népi kézművesség kategóriába tartozik, hanem a helyi műszaki megoldások kategóriába is, mivel a megkötött fuszeklikat decembertől a piacra viszik, valamint a helybéliek háztól megvásárolják.
A fuszeklikötés nem csak a népművészet–népi kézművesség kategóriába tartozik, hanem a helyi műszaki megoldások kategóriába is. Az értéktárba azért javasoljuk, mert a követelményekben meghatározott legalább 3 kategóriába besorolható és az eredetét visszakövethetjük a múlt század elejére. A fuszeklikötés, valamint a gyapjúfonás tudományát ez idáig nem sikerült átörökíteni a fiatalokra, így fennáll a veszély, hogy feledésbe merül.
Balanyi Erzsébet
Telefon: 023/388-5036
Forrás nem érhető el.
Viszontagságos életük volt a tornyosi harangoknak, ezért mindenképpen emléket kell állítanunk nekik. Az első harangok még a régi iskola udvarán, a Sarkon, az imaház mellett szolgáltak. A harangokat a ...
Cs. Simon István élete Cs. Simon István vajdasági magyar író, költő és újságíró, aki 1942. október 19-én született a Terján elnevezésű kis észak-bánáti faluban, amelyet 1954-ben a hatóság szervei l ...
Zenta művelődési életének kezdete a XIX. század első évtizedeire tehető, amikor a földművelés, a gabonakereskedelem és az iparos társadalom fejlődése, valamint a város több 10 ezer holdas birtoka megf ...