Rokka és a fuszekli kötése

Települési érték

kulturális örökség

2016-01-31


Bemutatás:


A gyapjút a birkanyírás után kiválogatják, kimossák és megszárítják. Tavasztól télig száraz helyen, a padláson vagy a kotárkában (kukoricagóréban) tárolják, majd a tél beálltával a fonni tudó háziasszonyok nekikezdenek a rokkán fonálba fonni a gyapjút. A rokkát leginkább fából készítették kézimunkával. Az ügyes háziasszonyok lábbal hajtják meg, miközben kézzel sodorják a gyapjút és az feltekerődik a rokka felső részén, az orsón keresztül. Erről gombolyagba letekerik és készen áll a kötésre, amelyhez 4 kötőtű szükséges. Lukácsfalván mindössze 1-2 rokka található, amelyek használhatók és lehet rajtuk fonni. Gyapjút is nehezen lehet beszerezni, így manapság előfordul, hogy nem újonnan fonott  gyapjúból kötik a fuszeklikat, hanem kibontott öreg cetterekből, pruszlikokból és hasonlóból.  A fuszeklikötés nem csak a népművészet–népi kézművesség kategóriába tartozik, hanem a helyi műszaki megoldások kategóriába is, mivel a megkötött fuszeklikat decembertől a piacra viszik, valamint a helybéliek háztól megvásárolják.

Previous Next

Indoklás:


A fuszeklikötés nem csak a népművészet–népi kézművesség kategóriába tartozik, hanem a helyi műszaki megoldások kategóriába is. Az értéktárba azért javasoljuk, mert a követelményekben meghatározott legalább 3 kategóriába besorolható és az eredetét visszakövethetjük a múlt század elejére. A fuszeklikötés, valamint a gyapjúfonás tudományát ez idáig nem sikerült átörökíteni a fiatalokra, így fennáll a veszély, hogy feledésbe merül.

Kapcsolat az értékhez:


Balanyi Erzsébet

Telefon: 023/388-5036

Források listája:

Forrás nem érhető el.

2020-04-22

kulturális örökség | Torda


Torda a hagyományőrző rendezvényeiről is híres. A Tordai Művelődési Napok közművelődési rendezvényt 2020-ban már 19. alkalommal tartották meg. Ez a rendezvény a vajdasági magyarság egyik leghosszabba ...

2018-09-18

épített környezet | Egyházaskér


Az egyik álláspont szerint a híd a 18. század végén épült, egy másik viszont azt bizonygatja, hogy már a török időkben is létezett. Utóbbira valószínűsíthetően az is okot ad, hogy a helyiek „török híd ...

2025-03-19

kulturális örökség | Bajmok


Túrú Erzsébet 1962-ben született Bajmokon. Gyermekkorát testvéreivel töltötte, télen a bajmoki libalegelőn játszottak a hóban. Az általános iskolát Bajmokon végezte, majd Újvidéken folytatta tanulmány ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával