A zentai Városháza a település egyik legrégebbi, leglátványosabb épülete, az összes itt élő polgár számára sokat jelent, és a város lelkét, múltját és jelenét szimbolizálja. Az épület 1912–1914 között ...
Torda helytörténetét több kiadvány is megörökíti: a Torda jubileumai (2003), amely a tordai az egyházközösség és az oktatás megalakulásánáak 200 éves évfordulójára jelent meg, és a Torda krónikája, amely 1989 és 1998 között három részben, valamint 2012-ben egy kötetben jelent meg.
A könyveket Dobai József (1927-2009) helytörténész írta saját gazdag dokumentumgyűjteménye, levéltári anyagok és a helyiek elbeszélései alapján. A könyvek nem tudományos igénnyel készültek, a cél az volt, hogy továbbadja mindazt, amit a szerző Tordáról, szülőfalujáról felkutatott. Az események feljegyzése során a tények és személyek felsorolására törekszik, inkább elbeszél, mint magyaráz, ahogy azt a krónika műfaja megköveteli. A szerzőnek a könyvek megírásában a segítségére volt gazdag élettapasztalata is, amelyre tevékeny társadalmi munkásságának közösznhetően és a faluban zajló események részeseként tett szert. A szerzőt az a vágy sarkalta, hogy faluja iránti szeretetét megossza az olvasóval, bemutatva annak gazdag múltját és részben jelenét is. A krónikák nemcsak a ma élő tordaiaknak ás a Tordáról elszármazottaknak, hanem a helytörténet iránt érdeklődők és főleg a jövő nemzedék számára is érdekes és tanulságos olvasmány.
Torda azon kevés helységek közé tartozik, különösen a szórványban, amelynek van monográfiája, amely bemutatja Torda több évszázados múltját. Dobai József helytörténésznek és több éves munkájának köszönve Torda monográfiája három kötetben jelent meg Torda krónikája, illetve egy könyvbenTorda jubileumai címmel. Dobai Józsefnek és e könyveknek köszönve a mostani és a jövő generációi is megismerkedhetnek Torda múltjával.
Torontáltorda Alapítvány
23214 Torda, Tito Marsall utca 1.
Telefonszám: +381 63 458 014
E-mail: torontaltorda.torda@gmail.com
http://www.torda.rs/
A zentai Városháza a település egyik legrégebbi, leglátványosabb épülete, az összes itt élő polgár számára sokat jelent, és a város lelkét, múltját és jelenét szimbolizálja. Az épület 1912–1914 között ...
A bácskossuthfalvi Kossuth-szobrot 1896. augusztus 20-án állították fel a falu központjában, az útkereszteződés mellett egy magas talapzatra. Világviszonylatban időrendben ez a hetedik Kossuth-szobor. ...
Dr. Takács Ferenc vértanú plébános a mai napig a péterrévei lakosok emlékezetében él. Több tisztséget a magáénak tudhatott, mint pápai kamarás vagy magyar országgyűlési képviselő. 1894. június 29-én ...