Torda krónikái

Települési érték

kulturális örökség

2020-05-22


Bemutatás:


Torda helytörténetét több kiadvány is megörökíti: a Torda jubileumai (2003), amely a tordai az egyházközösség és az oktatás megalakulásánáak 200 éves évfordulójára jelent meg, és a Torda krónikája, amely 1989 és 1998 között három részben, valamint 2012-ben egy kötetben jelent meg.

A könyveket Dobai József (1927-2009) helytörténész írta saját gazdag dokumentumgyűjteménye, levéltári anyagok és a helyiek elbeszélései alapján. A könyvek nem tudományos igénnyel készültek, a cél az volt, hogy továbbadja mindazt, amit a szerző Tordáról, szülőfalujáról felkutatott. Az események feljegyzése során a tények és személyek felsorolására törekszik, inkább elbeszél, mint magyaráz, ahogy azt a krónika műfaja megköveteli. A szerzőnek a könyvek megírásában a segítségére volt gazdag élettapasztalata is, amelyre tevékeny társadalmi munkásságának közösznhetően és a faluban zajló események részeseként tett szert. A szerzőt az a vágy sarkalta, hogy faluja iránti szeretetét megossza az olvasóval, bemutatva annak gazdag múltját és részben jelenét is. A krónikák nemcsak a ma élő tordaiaknak ás a Tordáról elszármazottaknak, hanem a helytörténet iránt érdeklődők és főleg a jövő nemzedék számára is érdekes és tanulságos olvasmány.

Indoklás:


Torda azon kevés helységek közé tartozik, különösen a szórványban, amelynek van monográfiája, amely bemutatja Torda több évszázados múltját. Dobai József helytörténésznek és több éves munkájának köszönve Torda monográfiája három kötetben jelent meg Torda krónikája, illetve egy könyvbenTorda jubileumai címmel. Dobai Józsefnek és e könyveknek köszönve a mostani és a jövő generációi is megismerkedhetnek Torda múltjával.

 

 

 

Kapcsolat az értékhez:


Torontáltorda Alapítvány

23214 Torda, Tito Marsall utca 1. 

Telefonszám: +381 63 458 014

E-mail: torontaltorda.torda@gmail.com

Források listája:

http://www.torda.rs/

2016-02-01

kulturális örökség


A doroszlói népviselet a fiatalabb magyar népviseletek közé tartozik. A falu török utáni újratelepítése az 1752. évben kezdődött meg dunántúli magyarokkal. Legtöbbjük Tolna megyéből érkezett, de jötte ...

2016-02-02

kulturális örökség


A vajdasági tamburazene nem kizárólag magyar szellemi örökség, de szignifikáns módon beleépült, benne van a magyar hangszeres zenei hagyományban. A legújabb hangszertörténeti kutatások (Király Péter, ...

2016-03-29

kulturális örökség


A 15. század közepére a Balkán jelentős területei török ellenőrzés alá kerültek, így az Oszmán Birodalom közvetlenül is határos lett a Magyar Királysággal, amelyet a végvárrendszer védett a török betö ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával