Ungár-ház

Települési érték

épített környezet

2018-10-24


Bemutatás:


A bácskossuthfalvi Ungár család az 1800-as évek végétől Észak-Bácska meghatározó nagybirtokosai voltak. A család a birtokai mellett Szabadkán házakkal rendelkezett, Budapesten pedig lakással. Ma az örökös nélkül maradt, felújításon átesett és előzetes műemlékvédelem alá került Ungár-ház a Baptista egyház tulajdonában van. 

Az Ungár családhoz kapcsolódik egy híres leányszöktetés, amiről Ady Endre a Nagyváradi Lapokban írt, majd Mikszáth Kálmán a "Noszty fiú esete Tóth Marival" című regényében is megörökített. 

Penovátz Antal kutatásaiból tudjuk, hogy Ady Endre cikke 1901. július 21-én jelent meg Az öreg Ungár esete címen:

„Olvastak önök bizonyára az öreg Ungár esetéről. Kemény, öreg bácskai zsidó. Mellékesen milliomos és egy szép leány atyja. Az öreg Ungár leányát elszöktette egy kopott férfi, egy húszéves dzsentri gyerek. Egész Bécsig elszökött a szerelmespár. Bizonyosan jól mulattak az úton. Tovább azonban nem mehettek. Az öreg lefülelte őket, és a leányt visszahozta. A leányszöktető ifjonc megkopott rokonai körülvették az öreg Ungárt: – Ezen már csak a házasság segíthet. Egyidejűleg pedig barátkozni méltóztattak az eddig lenézett »szemtelenül meggazdagodott zsidóval«. Az öreg aztán kitűzte az esküvő napját. Megjelentek a leendő büszke dzsentri atyafiak, akik a milliókért hajlandók voltak egy zilált vallási viszonyokban leledző menyecskét is akceptálni. Mikor pedig már együtt volt a díszes nászkoszorú, megjelent az öreg, kemény Ungár, s odadobta a leánya gyönyörű selyemruháját, s mondta a maga paraszti nyelvén, de körülbelül ezt: – A millióval nem vagyok hajlandó restaurálni a dzsentrit. A leányom külföldre utazott. A kapu nyitva van… Kár, hogy ezt az esetet nyilvánosságra hozták. Az öreg Ungár házi ügye volt. De ha már beszélnek róla, nem szabad ki nem mondani, hogy az öreg Ungár kemény ember, de okos ember is.”

Az Ungár-ház az egyedüli, ami megmaradt a család vagyonából, megőrizve annak polgári épület-jellegét. Ráday Mihály, a nagy értékmentő, a Budapesti Városvédő Egyesület elnöke a Délvidék egyik leghitelesebben felújított épületének nevezte. 

Látogatói csoportok Bácskossuthfalvára jőve ismertetést kapnak az épület és a család történetéről, amelyről a megőrzött eredeti dokumentumok és használati tárgyak nyújtanak további információt.

Az Ungár-ház és az Ungár család történetét több leírás, irodalmi alkotás és díjnyertes dokumentumfilm őrzi.

Indoklás:


Az Ungár család esete a századvégére meggazdagodott zsidó családok tipikus története, akik teljesen asszimilálódtak a magyar polgári társadalomba.

Az Ungár család ismert volt a mezőgazdaság fejlesztéséről, a kor modern mezőgazdasági vívmányainak alkalmazásairól, mely által jelentősen hozzájárult a falu és a régió fejlődéséhez. Továbbá komoly támogatói voltak a helyi és a szabadkai zsidóságnak, de a helybéli összlakosságnak is.

Az épület irodalomtörténeti vonatkozásai egyedülállóak Vajdaságban. Számos publikáció állított már emléket a családnak, az irodalomtörténeti jelentőségű esemény hátterének, és a háznak.

Kapcsolat az értékhez:


Nyúl Zoltán

mentes.nyzoltan@gmail.com

063577320

Források listája:

http://staramoravica.com/

Penovátz Antal (2009): Emlékeim az Ungár-esettel kapcsolatos kutatásaimról. In Híd, 1: 99–103.

2019-11-30

kulturális örökség | Tornyos


Tornyos és környéke a Csíkér partján már ősidők óta lakott település volt. A víz közelsége nemcsak a letelepedést, de a vándorutak kialakulását is segítette. Ezen feltételezések bizonyságául egy, a b ...

2016-03-23

épített környezet


A Ferenc-csatorna (ma a Duna–Tisza–Duna-csatorna része) Bajánál kezdődik, érinti Bezdánt, Zombort, Sztapárt, Verbászt és Szenttamást. Bácsföldvárnál kettéágazik és Óbecsénél csatlakozik a Tiszába. Nev ...

2016-02-24

épített környezet | Ada


A műkő-kapuoszlopok az 1960–1980-as években épült kapuk, kerítések jellegzetes részei. Különböző formáik valószínűleg egész Vajdaságban elterjedtek falusi és városi lakóházaknál. Ada szűkebb régióját, ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával