1999-ben a csókai Orpheus Egyesült tagjai, Orpheus Film néven készítettek filmet Móra Ferenc elbeszélése, A csókai csata c. mű alapján. A film rendezője Szabó László, forgatókönyvírója és narrátora Tó ...
A bácskossuthfalvi Ungár család az 1800-as évek végétől Észak-Bácska meghatározó nagybirtokosai voltak. A család a birtokai mellett Szabadkán házakkal rendelkezett, Budapesten pedig lakással. Ma az örökös nélkül maradt, felújításon átesett és előzetes műemlékvédelem alá került Ungár-ház a Baptista egyház tulajdonában van.
Az Ungár családhoz kapcsolódik egy híres leányszöktetés, amiről Ady Endre a Nagyváradi Lapokban írt, majd Mikszáth Kálmán a "Noszty fiú esete Tóth Marival" című regényében is megörökített.
Penovátz Antal kutatásaiból tudjuk, hogy Ady Endre cikke 1901. július 21-én jelent meg Az öreg Ungár esete címen:
„Olvastak önök bizonyára az öreg Ungár esetéről. Kemény, öreg bácskai zsidó. Mellékesen milliomos és egy szép leány atyja. Az öreg Ungár leányát elszöktette egy kopott férfi, egy húszéves dzsentri gyerek. Egész Bécsig elszökött a szerelmespár. Bizonyosan jól mulattak az úton. Tovább azonban nem mehettek. Az öreg lefülelte őket, és a leányt visszahozta. A leányszöktető ifjonc megkopott rokonai körülvették az öreg Ungárt: – Ezen már csak a házasság segíthet. Egyidejűleg pedig barátkozni méltóztattak az eddig lenézett »szemtelenül meggazdagodott zsidóval«. Az öreg aztán kitűzte az esküvő napját. Megjelentek a leendő büszke dzsentri atyafiak, akik a milliókért hajlandók voltak egy zilált vallási viszonyokban leledző menyecskét is akceptálni. Mikor pedig már együtt volt a díszes nászkoszorú, megjelent az öreg, kemény Ungár, s odadobta a leánya gyönyörű selyemruháját, s mondta a maga paraszti nyelvén, de körülbelül ezt: – A millióval nem vagyok hajlandó restaurálni a dzsentrit. A leányom külföldre utazott. A kapu nyitva van… Kár, hogy ezt az esetet nyilvánosságra hozták. Az öreg Ungár házi ügye volt. De ha már beszélnek róla, nem szabad ki nem mondani, hogy az öreg Ungár kemény ember, de okos ember is.”
Az Ungár-ház az egyedüli, ami megmaradt a család vagyonából, megőrizve annak polgári épület-jellegét. Ráday Mihály, a nagy értékmentő, a Budapesti Városvédő Egyesület elnöke a Délvidék egyik leghitelesebben felújított épületének nevezte.
Látogatói csoportok Bácskossuthfalvára jőve ismertetést kapnak az épület és a család történetéről, amelyről a megőrzött eredeti dokumentumok és használati tárgyak nyújtanak további információt.
Az Ungár-ház és az Ungár család történetét több leírás, irodalmi alkotás és díjnyertes dokumentumfilm őrzi.
Az Ungár család esete a századvégére meggazdagodott zsidó családok tipikus története, akik teljesen asszimilálódtak a magyar polgári társadalomba.
Az Ungár család ismert volt a mezőgazdaság fejlesztéséről, a kor modern mezőgazdasági vívmányainak alkalmazásairól, mely által jelentősen hozzájárult a falu és a régió fejlődéséhez. Továbbá komoly támogatói voltak a helyi és a szabadkai zsidóságnak, de a helybéli összlakosságnak is.
Az épület irodalomtörténeti vonatkozásai egyedülállóak Vajdaságban. Számos publikáció állított már emléket a családnak, az irodalomtörténeti jelentőségű esemény hátterének, és a háznak.
Nyúl Zoltán
mentes.nyzoltan@gmail.com
063577320
http://staramoravica.com/
Penovátz Antal (2009): Emlékeim az Ungár-esettel kapcsolatos kutatásaimról. In Híd, 1: 99–103.
1999-ben a csókai Orpheus Egyesült tagjai, Orpheus Film néven készítettek filmet Móra Ferenc elbeszélése, A csókai csata c. mű alapján. A film rendezője Szabó László, forgatókönyvírója és narrátora Tó ...
Magyar struccnak is szokták hívni, bár nem rokona az afrikai szavannák nagy testű futómadarának, de alakjával, izmos, futó lábaival és életmódjával valóban hasonlít rá. Leginkább a tyúkfélékre hasonlí ...
A Tarka Virág Alkotóműhelyben több mint egy évtizede foglalkoznak kun hímzéssel az asszonyok Bece Angéla vezetésével. Számos alkotás született kun motívumokkal ez idő alatt, többek között a 2017-es Gy ...