Vajdasági napsugaras díszítésű deszkaoromzatok

Külhoni érték

épített környezet

2016-03-09


Bemutatás:


„A napsugaras díszítésű deszkaoromzatokon ritkán tüntetik fel az építés idejét. A néhány ránk maradt datált épületből, az első világháború utáni újabb telepítésekből, arra következtethetünk, hogy a XIX. század hetvenes éveitől a huszadik század első harmadáig voltak közkedveltek, különösen az Alsó-Tisza-vidék településein, valamint a Temesköz szegedi kirajzású településein. A helyi ácsok készítették, minden tűzfalon egyedi megoldások is találhatók, falvanként, kisebb régióként megfigyelhetünk helyi speciális díszítőelemet. A temesközi falvakban Oroszlámoson, Gyálán hétágú csillagot, Zentán lombfűrészelt mintákat. Moholon és Adán az állóhézagos oromzatokon a padláslyukak a változatosak. Csantavéren és Martonoson az oromzat aljára vízszintes síkban négy-öt deszkát szögeztek föl, melyekre téglaszerű rovátkákat véstek. Szabadkán és a belőle kiszakadt tanyás településeken: Ludason, Kelebián, Tompán a deszka tűzfalon a két padláslyuk közé komponálták a feszületet. Az utóbbi utalhatott az ott lakók vallására, de bajelhárító amulettként is szolgált.

A napsugárdíszes oromzatokon többnyire csak egy padláslyuk volt, ebből a központból sugarasan borítják be lécekkel a deszkafelületet. A típust meghatározó napsugár kitöltheti az egész tűzfalat, az oromzat felét, illetve harmadát. A másik változat esetében a napot legyezőformában jelenítik meg, ezt nevezte saroknapnak Dóczi István adai ácsmester, aki még a harmincas években készített lécekkel díszített tűzfalat. Bálint Sándor Tömörkény István nyomán istenszemesnek, „szömesnek” nevezte azokat az oromzatokat, melyeknél az egész tűzfalat kitöltik a tompaszög alakban kivágott háromszögek. A nullából indultak ki, és 360 fokban hálózták be a tűzfalat. A sugárdeszkákat egymásba „falcolták”, gömbölyű fejű kovácsoltvas szögekkel koncentrikus körökben szögezték fel a léceket. Az istenszemesnek nevezett fűrfalakból kettő áll még napjainkban is, az egyik Csantavéren a Bolmány, a másik Oroszlámoson a Lenin utcában.

A napsugaras oromzatok kultikus jellegére már a XX. század elején felfigyeltek a kutatók, az ősi napisten tiszteletét vélték benne felfedezni. Kovács János Szeged néprajzi monográfiájában fejti ki evvel kapcsolatos elképzeléseit. Tömörkény István a keresztény mitológiában fedezte fel a gyökerét. Cs. Sebestyén Károly 1904-ben csupán az oromzatok díszítő jellegét emelte ki.

Bálint Sándor a barokk kor kultikus templomi művészetére vezeti vissza a napsugaras oromzatok kialakulását. A XVIII. századi pestisjárványok segítették az istenszem szimbólumának az elterjedését. Nagyobb településeken Szentháromság-szobrokat állítottak bajelhárítás céljából, a Szentlelket napsugár formájában ábrázolták. Innen került át a barokk templomok, kastélyok portáljának kapujára, ezt a motívumot vették át a kazettásan kiképzett deszkaoromzatokra is, amelyekkel nemcsak a ház utcai végét, hanem Szerémségben a többfunkciós magtárak végét is dekorálták.

Vajdaságban az Alsó-Tisza közelében közkedvelt volt ez a díszítőmotívum, a nyolcvanas években majd kétszáz oromzatnak készítettük el a fotódokumentációját Észak- és Közép-Bácskában. A kilencvenes években viszont a temesközi települések napsugárdíszes épületeit vettük számba. A barokkos vakolatdíszítésű kiblis házak mellett ezek voltak leginkább kedveltek. Több településen: Adán, Moholon, Óbecsén, Temerinben, Topolyán, Kishegyesen, Bajsán, Bácsgyulafalván a XIX. század végéig alkalmazták, ezt követően, mivel nehezebb volt már beszerezni a fűrészelt deszkát, téglából építették fel a tűzfalat. Az egykori sváb településeken Nyugat-Bácskában, Temesközben deszka tűzfalú épületet nem találtunk. A szabadkai műemlékvédelmi intézet dokumentációjából arra következtethetünk, hogy többnyire a magyar többségű településeken tettek a házak elejére napsugár díszes oromzatokat, fűrfalakat.

A napsugaras házak többségének csak a tűzfala díszes. Bálint Sándor olyan épületekről is megemlékezik tanulmányában, melyek tűzfalát többszínűre festették. Korábban Bácskában és Bánátban is festettek voltak a tűzfalak: Csantavéren kék szín nyomára bukkantunk. Kishomokon okkersárga és kék színű volt a nádtetős ház tűzfala. Az ezredfordulón a frissen felújított gyálai ház ormát is többszínűre festették.

A napsugaras motívum az egész Kárpát-medencében ismert volt, nemcsak a házak tűzfalán jelent meg, hanem a kiskapukon is. Az ácsmunkát fejlesztették művészi tökélyre. A kazettás homlokzatok szerves részei voltak a csipkézett vízvetők, szegőlécek, az oromfalat alátámasztó papucsok. Gilyén Nándor a népi építészet utolsó alkotói megnyilvánulásának tartja elterjedésüket. Dám László úgy véli, ahol szakrális jelentése is volt, ott a barokk kori vallásossággal kell számolnunk.”

Beszédes Valéria: Hol volt… Néprajzi és műemlékvédelmi tanulmányok. Zenta, 2011.

Javaslattevő: Dévavári Beszédes Valéria

Indoklás:


A napsugaras oromzat Vajdaság népi építészetének jellegzetes dekorációja, egyben utolsó alkotói megnyilvánulása. A szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet munkatársai a terepjárás során felfigyeltek rá, hogy számos településen (Horgos, Csantavér, Becse, Oroszlámos, Gyála, Zenta) sok régi napsugaras oromzatot megújítottak, tehát a helyi lakosság is felfigyelt szépségükre. Tóth Vilmos és Valkai Zoltán két jeles építészmérnökünk is felfedezte magának ezt a kultikus jellegű díszítőelemet, néhány általuk tervezett épület homlokzatára (Horgoson az Iglo irodaházon, Kishegyesen a Kátai tanyán) szépen beillesztették ezt a szép barokkos, vidékünk népi építészetét meghatározó motívumot.

Források listája:

Bálint Sándor: A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Szeged, 1970.

Beszédes Valéria: A napsugárdíszes oromzatú házak Vajdaságban. Létünk, 1989. (http://adattar.vmmi.org/cikkek/4300/letunk_1989.5-6_06_beszedes_valeria.pdf)

Harkai Imre: Topolya építészete. Topolya, 1991.

Szerda András: A becsei napsugár díszes házak. Becse, 2010.

Valkay Zoltán: Zenta építészete. Újvidék, 2002.

2016-04-20

természeti környezet


Magyar struccnak is szokták hívni, bár nem rokona az afrikai szavannák nagy testű futómadarának, de alakjával, izmos, futó lábaival és életmódjával valóban hasonlít rá. Leginkább a tyúkfélékre hasonlí ...

2016-06-24

agrár- és élelmiszergazdaság | Bácsfeketehegy


A Telecskai-dombok löszös talaján fekszik Bácsfeketehegy – Feketics, melyet 1785-ben kunhegyesi telepesek alapítottak újra. A falu új lakói anyaközségükből magukkal hozták a szőlő és a gyümölcs szeret ...

2016-03-09

épített környezet


A századelőn vidéken is mind gyakrabban jelentek meg szecessziós stílusú épületek, melyek új színekkel gazdagították környezetünket. Igazi remekműnek számít közöttük a zentai Tűzoltólaktanya. A zen ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával