Zentai Gimnázium

Települési érték

épített környezet

2019-01-23


Bemutatás:


A Zentai Gimnázium története a 19. század közepéig vezethető vissza. A polgárosuló város vezetése már 1842-ben a gimnázium alapítását javasolja, de a Képviselő-testület 1875. július 7-én tárgyalta és fogadta el a határozatot. 1876-ban megkezdődött a tanítás az épületben, de ekkor még csak négy osztályt vágezhettek el itt a tanulók, vagyis még csak algimnázium volt. Az akkori városfejlesztő polgármester, Gombos Gábor munkásságának ideje alatt, 1884-ben felépült a gimnázium saját egyemeletes épülete. 1897 szeptemberében megnyílt az V. osztály, a rákövetkező években pedig fokozatosan növekedett a tagozatok száma. Az első főgimnáziumot befejező generáció 1901-ben tett érettségi vizsgát. Így valójában ekkor vált főgimnáziummá az intézmény, tehát nyolc osztályossá.

A főgimnáziummá való átalakulás jelentősen növelte a tanulók létszámát. Az 1884-ben készült épület nem igazán tudta befogadni a diákokat, mivel egyre nőtt a tanulók létszáma. Az 1900-as évek elején felmerült egy új gimnáziumi épület építése, de mivel az nagyon költségeslett volna, így csak átalakították, és hozzáépítettek két új épületszárnyat az1884-ben készült régi épülethez. Az átalakított korábbi algimnáziumi épület – kisebb megszakítások után – 1906 késő őszére lett kész, átadására november 1-jén került sor, de teljesen csak 1910-ben fejezték be. Ekkor vált a főtér legszebb épületévé magyaros díszítésével és függőleges beosztású homlokzatával. De beltere is jelentősen megnőtt, 25-ről 66-ra bővült a helyiség száma. Az épületnek és berendezésének akkora sikere lett, hogy termeinek fényképei 1908-ban még Angliába is eljutottak, egy londoni kiállításra, melyen aranyéremmel jutalmazták. A főtérre néző, közel 75 méter hosszú gimnáziumi épület díszes főhomlokzata magyaros stílusban készült. A főhomlokzat jellemzője a falfelületen hullámzó vonalas díszítés.Tervezője Berzenczey Domonkos, Zenta főépítésze. A szarajevói merénylet után a gimnázium is megérezte az első világháború következményeit. Az épületet katonakórházi célokra át kellett engedni a Vöröskereszt számára. Négy év alatt ez a kórház tetemes kárt okozott az épületen, bútorzaton és a könyvtárban egyaránt. A trianoni béke aláírása után algimnáziummá fokozták le a gimnáziumot. Mellőzöttsége ellenére is jól felszerelt és tekintélyes tanintézmény maradt.

1948 szeptemberétől a tanítási nyelv alapján két vegyes főgimnázium működött Zentán. Mindkét iskola teljesen önálló jogi személy volt, igazgatóval, tantestülettel.

A magyar tannyelvű gimnázium Bolyai Farkas magyar író, matematikus nevét vettefel. 1956-ban megszűnt Zentán az önálló magyar gimnázium.

1969-ben új emeletet építettek megbontva ezzel építészeti egységét és homlokzati díszét. Az épületet kívülről teljesen felújították 2017/2018 folyamán.

 

Javaslattevő:
Zentai révészek csapat
Petőfi Sándor Általános Iskola, Zenta
Felkészítő pedagógus: Kormányos Katona Gyöngyi

Indoklás:


A gimnázium ma is meghatározó épülete a főtérnek. Számos elismert szakember tanult ebben a neves vajdasági oktatási intézményben. Vajdaság legpatinánsabb intézményei közé tartozik. Tanítványai számtalan elismerést szereztek a hazai és nemzetközi tanulmányi és sportrendezvényeken, és sikeresen felvételiznek a felsőoktatási intézményekbe. A gimnáziumban a tudás, a műveltség, a humanitás, a szeretet és a fegyelem értékeit tanítják és közvetítik.

 

 

 

Kapcsolat az értékhez:


Zentai Gimnázium

Zenta, 24400

Fő tér 1.

024811751

Források listája:

Valkay Zoltán: Zenta építészete. Forum kiadó, Újvidék, 2002.

Dobos János: A Zentai Gimnázium száz éve (1876-1976) 1998.

Zentai Városi képeslapok – a zentai Városi Múzeum képeslevelezőlap-gyűjteménye

2016-01-29

kulturális örökség | Óbecse


Beretka család, Blazsanik Sándor zenekara és Rabóckai János bandája. Ők mind Óbecse múlt századból ránk maradt zenei hagyatékának jelentős, ám nem egyedüli képviselői. Óbecsét a 1900-as években a zene ...

2020-03-26

kulturális örökség | Kispiac


„Ruha teszi az embert” – ennek a szólásnak az elmúlt századokban nagyon határozott jelentése volt. Részletesen kidolgozott szabályok írták elő, milyen ruhaanyagok, díszek, ékszerek viselése a nemes em ...

2016-01-14

kulturális örökség | Bajsa


Bajsán, az észak-bácskai kis faluban 2004-ben alakult meg az Etno Hagyományápoló Kézművesek Köre. Az egyesület célja a mintegy 2300 lakosú, több nemzetiségű (magyarok 65%, szerbek 17%, szlovákok 6% és ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával