Kovács Jolánka hosszú éveken át meghatározó szereplője volt a helyi művelődési életnek és a Szervó Mihály Általános Iskola rendezvényeinek. Nyugdíjazásáig az iskola könyvtárosa volt, anyanyelvápolást ...
Kovács Jolánka hosszú éveken át meghatározó szereplője volt a helyi művelődési életnek és a Szervó Mihály Általános Iskola rendezvényeinek. Nyugdíjazásáig az iskola könyvtárosa volt, anyanyelvápolást ...
Lele József citerás, a Népművészet Mestere, a muzslyai citerazenekar vezetője, aki évtizedek óta aktívan ápolja és továbbadja a vajdasági citerázás hagyományát. 1945-ben született Magyarcsernyén, a ...
Gabona Ferenc matematikatanár, hitoktató és osztályfőnök, aki fontos szerepet vállal a Vajdasági Magyar Cserkészszövetségben és az Emmausz Fiúkollégiumban. Muzslyán nőtt fel vallásos családban, hár ...
Tomašković (született Kőrösi) Rózsa 1962-ben született Csantavéren, tanyasi környezetben nőtt fel. Gyermekkora a természetközeli élet és a családi összetartás jegyében telt. Esténként a petróleumlámpa ...
Magyarcsernye Vajdaságban található, lakossága körülbelül 1000 fő, többségében magyarok. A település hosszú múltra tekint vissza, hagyományai szorosan kötődnek a magyar népi kultúrához és kézművességh ...
Gajda (született Szalma) Nóra 1969-ben született Szabadkán. Gyermekkorát Hajdújáráson és Palicson töltötte, ahol nagyszülei és szülei sok értéket adtak át neki. Gyermekkora óta jellemző rá a segítőkés ...
Fábián Hajnal Rozália 1959-ben született Bajmokon. Egy földműves család egyetlen gyermeke volt, gondtalan gyermekkort élt. A tanítóképző elvégzése után több iskolában is próbált elhelyezkedni, de a sz ...
Túrú Erzsébet 1962-ben született Bajmokon. Gyermekkorát testvéreivel töltötte, télen a bajmoki libalegelőn játszottak a hóban. Az általános iskolát Bajmokon végezte, majd Újvidéken folytatta tanulmány ...
Cindel Éva 1961-ben született Bajmokon. Egészségügyi főiskolát végzett Belgrádban, és huszonhat évig dolgozott védőnőként szülőfalujában. Mindig is gyerekek közelében szeretett volna dolgozni, így ezt ...
A hajómalmok története egészen a római civilizációig nyúlik vissza, hiszen az ő találmányaik közé tartozik. Két nagy egysége volt: a nagyobb hajótest, a házhajó vagy malomházhajó, a kisebb a tárhajó é ...
Óbecse fejlődése során érdekes és izgalmas utat járt be. Ennek az útnak egyik meghatározó mozzanata a Nagy kanális torkolatának Óbecsére hozása, illetve a Tűr István hajóáteresztő zsilip megépítése vo ...
Az Óbecsei Járás című hetilap a II. világháború idején, heti rendszerességgel jelent meg településünkön. Óbecse nem rendelkezett régi nyomdászati múlttal. Az első hivatalos, bár rövid élettartalmú lap ...
A polgári társadalom az 1848-as európai forradalmak és a Tiszai Koronakerület megszűnése után kezdett kialakulni, és az 1867-es kiegyezéssel létrejött Óbecse nagyközség, Óbecse a járás központjává vál ...
Vajdaságban 2003-ban indult útjára a Ricsaj Népművészeti Találkozó Cseszák Balázs és Cseszák Korcsik Anikó kezdeményezésével. A fesztivál azzal a céllal született meg, hogy lehetőséget teremts ...
Petrányi Ferenc apátplébános Baján született 1879. október 24-én. Kalocsán szentelték pappá 1902 februárjában. 1911-től a kalocsai tanítóközpont tanára. Két évvel később az intézmény igazgatójává neve ...
Szulik József prépost-plébános 1848. február 28-án született Baján. Iskoláit is ott, valamint Pécsett végezte. Már gyermekkorában nagyon szerette a verseket, sokat szavalt. Ifjúkorában a gimnáziumi ta ...
Az ajakosok családjához Lamiaceae tartozik. Az infüvekre jellemző, hogy a virágjuk felső ajka hiányzik. Vajdaságban négy fajuk ismert. A szennyes infű Pontusi - pannoniai - balkáni faj. A löszgyepek j ...
A pozsgás (szukkulens) növények csoportjába tartozió növények egyik képviselője, az apró termetű homoki varjúháj Sedum hillebranthi Húsos leveleiben víztároló szövet található, mely segítségével siker ...
Az áprilisi füves puszták féltett növényritkasága, a finom szőröcskékkel bársonyosan borított ibolyásfekete virágú fekete kökörcsin. Az Alföldön mára nagyon megritkult, Észak- Bácskában a Ludas tó kel ...
Az tárnicsok elsősorban a hegyvidék sziklás ormain teremnek, sokuk endemikus szűk elterjedési területtel ami azt jelenti, hogy csak egy - két hegycsúcsot népesítenek be és nem fordulnak elő sehol másh ...
Az őszi, kifakult füves puszták talán legdiszesebb növénye a vetővirág (Sternbergia colchiciflora) W. et K. 1803. Jégkorszak utáni löszpuszta maradványfajnak tekinthető ezért páratlan természeti érték ...
A Kárpát-medence egyik legféltettebb növényritkasága, melynek legerősebb állományai, itt nálunk, a Dél-Alföldön és Észak-Bácskában a Szabadka környéki homokvidéken élnek. A jégkorszak utáni hideg szel ...
A Szabadkai-homokvidék beszülött növénye a szép megjelenésű, hófehér virágú kellemes illatú, kési szegfű (Dianthus serotinus). A szegfűfélék családja Caryophylaceae az egész Földön elterjedt, de a faj ...
A Kárpát-medence egyik jellegzetes tájtípusa a meszes, száraz, lankás-buckás homoki táj. Jellegzetes magyar növényzet ez, hullámzó árvalánymezőkkel, sivó futóhomokkal, nyáras ligetekkel. A lejtőkön fé ...
A kékcsőrű réce a huszadik század derekáig szép számban költött Észak-Bácska két nagy kiterjedésű szikes taván a Palicsi- és a Ludasi-tó mocsaras nádrengetegében. Ideális élőhelye volt még a bánáti Só ...