Kovács Jolánka hosszú éveken át meghatározó szereplője volt a helyi művelődési életnek és a Szervó Mihály Általános Iskola rendezvényeinek. Nyugdíjazásáig az iskola könyvtárosa volt, anyanyelvápolást ...
Kovács Jolánka hosszú éveken át meghatározó szereplője volt a helyi művelődési életnek és a Szervó Mihály Általános Iskola rendezvényeinek. Nyugdíjazásáig az iskola könyvtárosa volt, anyanyelvápolást ...
Lele József citerás, a Népművészet Mestere, a muzslyai citerazenekar vezetője, aki évtizedek óta aktívan ápolja és továbbadja a vajdasági citerázás hagyományát. 1945-ben született Magyarcsernyén, a ...
Gabona Ferenc matematikatanár, hitoktató és osztályfőnök, aki fontos szerepet vállal a Vajdasági Magyar Cserkészszövetségben és az Emmausz Fiúkollégiumban. Muzslyán nőtt fel vallásos családban, hár ...
Tomašković (született Kőrösi) Rózsa 1962-ben született Csantavéren, tanyasi környezetben nőtt fel. Gyermekkora a természetközeli élet és a családi összetartás jegyében telt. Esténként a petróleumlámpa ...
Magyarcsernye Vajdaságban található, lakossága körülbelül 1000 fő, többségében magyarok. A település hosszú múltra tekint vissza, hagyományai szorosan kötődnek a magyar népi kultúrához és kézművességh ...
Gajda (született Szalma) Nóra 1969-ben született Szabadkán. Gyermekkorát Hajdújáráson és Palicson töltötte, ahol nagyszülei és szülei sok értéket adtak át neki. Gyermekkora óta jellemző rá a segítőkés ...
Fábián Hajnal Rozália 1959-ben született Bajmokon. Egy földműves család egyetlen gyermeke volt, gondtalan gyermekkort élt. A tanítóképző elvégzése után több iskolában is próbált elhelyezkedni, de a sz ...
Túrú Erzsébet 1962-ben született Bajmokon. Gyermekkorát testvéreivel töltötte, télen a bajmoki libalegelőn játszottak a hóban. Az általános iskolát Bajmokon végezte, majd Újvidéken folytatta tanulmány ...
Cindel Éva 1961-ben született Bajmokon. Egészségügyi főiskolát végzett Belgrádban, és huszonhat évig dolgozott védőnőként szülőfalujában. Mindig is gyerekek közelében szeretett volna dolgozni, így ezt ...
A hajómalmok története egészen a római civilizációig nyúlik vissza, hiszen az ő találmányaik közé tartozik. Két nagy egysége volt: a nagyobb hajótest, a házhajó vagy malomházhajó, a kisebb a tárhajó é ...
Óbecse fejlődése során érdekes és izgalmas utat járt be. Ennek az útnak egyik meghatározó mozzanata a Nagy kanális torkolatának Óbecsére hozása, illetve a Tűr István hajóáteresztő zsilip megépítése vo ...
Az Óbecsei Járás című hetilap a II. világháború idején, heti rendszerességgel jelent meg településünkön. Óbecse nem rendelkezett régi nyomdászati múlttal. Az első hivatalos, bár rövid élettartalmú lap ...
A polgári társadalom az 1848-as európai forradalmak és a Tiszai Koronakerület megszűnése után kezdett kialakulni, és az 1867-es kiegyezéssel létrejött Óbecse nagyközség, Óbecse a járás központjává vál ...
Vajdaságban 2003-ban indult útjára a Ricsaj Népművészeti Találkozó Cseszák Balázs és Cseszák Korcsik Anikó kezdeményezésével. A fesztivál azzal a céllal született meg, hogy lehetőséget teremts ...
Petrányi Ferenc apátplébános Baján született 1879. október 24-én. Kalocsán szentelték pappá 1902 februárjában. 1911-től a kalocsai tanítóközpont tanára. Két évvel később az intézmény igazgatójává neve ...
Szulik József prépost-plébános 1848. február 28-án született Baján. Iskoláit is ott, valamint Pécsett végezte. Már gyermekkorában nagyon szerette a verseket, sokat szavalt. Ifjúkorában a gimnáziumi ta ...
Udvarszállás – Dobričevo – valamikor tiszta magyar falu volt a Vajdaság keleti szélén, félúton Versec és Fehértemplom (Bela Crkva) között. A falun átfolyik a Karas folyó, amely Romániából érkezik és ...
A Tisza, síkvidékünk nagy folyója, Vajdaságon 151 km hosszúságban folyik keresztül, míg Zalánkeménnél a Dunába nem torkollik. Folyása meghatározza a partján létrejött települések elhelyezkedését, h ...
„Megvár majd ugyanúgy a lösz, Hidd el, itt lesz, ha megint hazajössz.” (Sziveri János: Hazatérés-idő) A Telecskai-dombok, más néven a Bácskai-löszhátság Bácska kellős közepén, északkelet−dé ...
Magyar struccnak is szokták hívni, bár nem rokona az afrikai szavannák nagy testű futómadarának, de alakjával, izmos, futó lábaival és életmódjával valóban hasonlít rá. Leginkább a tyúkfélékre hasonlí ...
A több mint 800 hektár kiterjedésű Speciális Természeti Rezervátum magában foglalja a Ludasi-tóhoz tartozó vízjárta területeket is. Elsősorban a Pannon-alföld vizes élőhelyeinek élővilágát hivatott me ...
A bánáti bazsarózsa bazsarózsafélék Paeoniaceae családjába tartozó rizómás, lágyszárú, 40–60 cm magasságú, évelő növényünk, nagy háromszorosan összetett levelekkel és feltűnő piros virágokkal. Korábba ...
A báránypirositó az érdeslevelűek (Boraginacae) családjába tartozó lágyszárú évelő növény, mely a homokpuszták jellemző, mediterrán elterjedésű faja. Levelei az apró szőröktől selymes tapintásúak. Vir ...